Valóság, 1985 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-01 / 6. szám - KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL - Az Eufrátesz vizének megosztása
128 KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL menziója is van: a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség szimbóluma. Diplomáciai források szerint Szíria követelni fogja a jogot ahhoz, hogy a Szíriai— török határnál az Eufrátesz hozamának harmadát, 9,5 milliárd köbméter vizet hasznosíthasson. A törökök viszont úgy vélik, hogy 17 milliárd köbméterre van szükségük. A Szíriai öntözési szakértők szerint ez a számadat az olyan duzzasztóműveknél, mint a Keban és a Tabqa, nem veszik figyelembe a szokásos párolgás és elszivárgás okozta veszteségeket. A szíriaiak szerint a törökök nem veszik figyelembe szomszédaik érdekeit. A törökök kijelentik — azok számára, akiknek „füle van a hallásra” —, hogy a szíriaiak a Tabqa duzzasztóművet anélkül építették meg, hogy konzultáltak volna Irakkal. Damaszkuszban és Ankarában egyaránt egy háromoldalú szerződés hiányát nehezményezik. A süketek párbeszéde immár 1962 óta tart. Irak, amelyet igencsak aggaszt mind a törökországi munkálatok megkezdése, mind a Szíriai tervek kidolgozása, úgy tűnik, az utóbbi időben Ankara nézőpontjához közeledik. Ez nem meglepő, tekintettel a Bagdad és Damaszkusz közötti kapcsolatokra. Törökország semleges álláspontot foglalt el az iráni—iraki háborúval kapcsolatban, Szíria ellenben Irán mellett sorakozott fel. Az is igaz viszont, hogy Törökországnak semmiféle terve nincs a Tigris vizének kiaknázására, így e folyó Eufrátesznél nagyobb hozamát teljes egészében Irak hasznosíthatja. A három ország közötti vita újrakezdődött, de csak a szakemberek szintjén. 1983-ban Ankarában került sor az első megbeszélésre, majd ez év júniusában Bagdadban. Konkrét döntés nem született .Időközben viszont megváltoztak az időjárási viszonyok is. Az elmúlt télen a rendkívüli szárazság miatt volt elegendő víz ahhoz, hogy a Tabqa duzzasztómű turbináit működtesse. Damaszkuszban mindennapos volt az áramszolgáltatás megszakítása. Több se kellett ahhoz, hogy a damaszkusziak minden felelősséget Törökországra hárítsanak. (Le Monde, 1984. augusztus 29.) E számunk szerzői Kelemen János egyetemi tanár, ELTE ВТК Filozófia II. Tanszék Nyíri Kristóf egyetemi docens, ELTE ВТК Filozófiatörténeti Tanszék Vámos Tibor akadémikus, igazgató, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Cservék Emil egyetemi adjunktus, POTE Marxizmus-leninizmus Intézet, Pécs Gubán Pál egyetemi tanársegéd, POTE Marxizmus-leninizmus Intézet, Pécs Bencze Lóránt egyetemi adjunktus, ELTE ВТي Magyar Nyelvi Tanszék Csalog Zsolt író, szociográfus Függ Zsuzsa tanár, Szegedi Orvostudományi Egyetem, Gyermekklinika Kuti Éva tudományos munkatárs, Művelődéskutató Intézet Marschall Miklós tudományos munkatárs, Művelődéskutató Intézet Berend Mihály főszerkesztő, Medicina Könyvkiadó, Sportszerkesztőség Szabó Tibor egyetemi docens, JATE Filozófia Tanszék, Szeged Hajdú Tibor tudományos tanácsadó, MTA Történettudományi Intézet