Valóság, 1985 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-01 / 6. szám - KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL - Az Eufrátesz vizének megosztása

128 KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL menziója is van: a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség szimbóluma. Diplomáciai források szerint Szíria köve­telni fogja a jogot ahhoz, hogy a Szíriai— török határnál az Eufrátesz hozamának harmadát, 9,5 milliárd köbméter vizet hasz­nosíthasson. A törökök viszont úgy vélik, hogy 17 milliárd köbméterre van szüksé­gük. A Szíriai öntözési szakértők szerint ez a számadat az olyan duzzasztóműveknél, mint a Keban és a Tabqa, nem veszik figye­lembe a szokásos párolgás és elszivárgás okozta veszteségeket. A szíriaiak szerint a törökök nem veszik figyelembe szomszédaik érdekeit. A törökök kijelentik — azok számára, akiknek „füle van a hallásra” —, hogy a szíriaiak a Tabqa duzzasztóművet anélkül építették meg, hogy konzultáltak volna Irakkal. Damasz­­kuszban és Ankarában egyaránt egy há­romoldalú szerződés hiányát nehezménye­zik. A süketek párbeszéde immár 1962 óta tart. Irak, amelyet igencsak aggaszt mind a törökországi munkálatok megkezdése, mind a Szíriai tervek kidolgozása, úgy tű­nik, az utóbbi időben Ankara nézőpontjá­hoz közeledik. Ez nem meglepő, tekintettel a Bagdad és Damaszkusz közötti kapcsola­tokra. Törökország semleges álláspontot foglalt el az iráni—iraki háborúval kapcso­latban, Szíria ellenben Irán mellett sorako­zott fel. Az is igaz viszont, hogy Törökor­szágnak semmiféle terve nincs a Tigris vizének kiaknázására, így e folyó Eufrá­­tesznél nagyobb hozamát teljes egészében Irak hasznosíthatja. A három ország közötti vita újrakezdő­dött, de csak a szakemberek szintjén. 1983-ban Ankarában került sor az első megbeszélésre, majd ez év júniusában Bagdadban. Konkrét döntés nem született­ .Időközben viszont megváltoztak az idő­járási viszonyok is. Az elmúlt télen a rend­kívüli szárazság miatt volt elegendő víz ahhoz, hogy a Tabqa duzzasztómű turbi­náit működtesse. Damaszkuszban minden­napos volt az áramszolgáltatás megszakí­tása. Több se kellett ahhoz, hogy a damasz­kusziak minden felelősséget Törökországra hárítsanak. (Le Monde, 1984. augusztus 29.) E számunk szerzői Kelemen János egyetemi tanár, ELTE ВТК Filozófia II. Tanszék Nyíri Kristóf egyetemi docens, ELTE ВТК Filozófiatörténeti Tanszék Vámos Tibor akadémikus, igazgató, MTA Számítástechnikai és Automatizá­lási Kutatóintézet Cservék Emil egyetemi adjunktus, POTE Marxizmus-leninizmus Intézet, Pécs Gubán Pál egyetemi tanársegéd, POTE Marxizmus-leninizmus Intézet, Pécs Bencze Lóránt egyetemi adjunktus, ELTE ВТي Magyar Nyelvi Tanszék Csalog Zsolt író, szociográfus Függ Zsuzsa tanár, Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem, Gyermekklinika Kuti Éva tudományos munkatárs, Műve­lődéskutató Intézet Marsch­all Miklós tudományos munkatárs, Művelődéskutató Intézet Berend Mihály főszerkesztő, Medicina Könyvkiadó, Sportszerkesztőség Szabó Tibor egyetemi docens, JATE Filo­zófia Tanszék, Szeged Hajdú Tibor tudományos tanácsadó, MTA Történettudományi Intézet

Next