Várad, 2004 (3. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám
kibontakozásának napjaiban és a szabadságharcban. Azt már előttem is leírták, hogy Sükei Károly egyik tevékeny alakja volt a Pilvax kávéházban összejáró radikális fiataloknak és a Tizek Társaságának 1848 tavaszán. Mi is az 1848. március 15- én elhangzott megjegyzését idézzük, amikor Klauzál Gábor felszólalása után kijelentette: „Nagyon szépen, nagyon okosan beszélt Klauzál polgártárs, de most olyan időket élünk, hogy nem kell az okos emberek tanácsára hallgatni.” Sükei közbeszólása szállóigévé vált. Sükei is ott volt, amikor Egressy Gábor elszavalta Petőfi Nemzeti dalát. Aztán március 16-án Szepessy Ferenc pesti polgármester aláírásával hirdetményt közöltek a frissen megalakult Kötcseni Bizottmány tagjainak névsorával. A felsoroltak között voltak Rottenbiller Tibor elnök, Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Irinyi Dániel, Irinyi József, Vasvári Pál, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Csányi László, Oroszhegyi József, Sükei Károly, Vörösmarty Mihály, Eötvös József és sokan mások. A Pesti Hírlap 1848. március 18-án közölte ugyanazt a névjegyzéket, amelyben Sükei neve is szerepelt. Március 29-én Nyáry Albert, Perczel Mór, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Bulyovszki Gyula, Szegfi Mór, Degré Alajos, Sükei Károly és Keleti Károly voltak a Pest Megyei Közbátorság Választmányának tagjai. A visszaemlékezések szerint 1848 márciusában a fiatal forradalmárok szűkebb csoportjához tartozott Petőfi, Vasvári, Irinyi József mellett Sükei Károly is, kiknek „élén állott Klauzál Gábor és Nyáry Pál”. Ugyanakkor Jókai Mór, Irányi Dániel, Fényes Elek, Degré Alajos, a kik már a türelmet akasztották szegre. Egyesülvén Pesten a felbuzdult néppel, az új szabadságért vívtak bátor harcot”.26 A szakirodalom azt is számon tartja, hogy Sütkei a szabadságharc idején honvéd volt, majd később Perczel Mór szárnysegédje és a kormánybiztos Egressy Gábor mellett titkár. Gyakran ő fogalmazta, széljegyzetekkel látta el a kormánybiztos parancsait. 1848 őszén tehát Sükei a déli fronton teljesített szolgálatot. 1849. május 5-én Perczel Mór tábornok hadügyminiszter Kossuth Lajos kormányzóhoz intézett felterjesztésében 26 tiszt kinevezésének jóváhagyását kérte. A felsorolt személyek listáján Sükei Károly neve az első. A gyergyószentmiklósi származású Földvári Sándor őrnagy alatt Szegeden megalakult honvéd zászlóaljhoz segédül Sükei Károlyt nevezték ki főhadnagynak. Május 5-én Nyáry Pál, a Honvédelmi Bizottmány alelnöke a nagybecskereki főhadiszállásán írta alá azt a rendeletet, amely szerint: „Mindezen kinevezettek rangja s illetménye Május 1-től számíttandó”.27 A szakirodalom és saját kutatásaim alapján hosszú beszámolót lehetne írni Sükei Károly 1849 utáni életéről. Itt és most csak azt jegyzem meg, hogy az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik Sükei egy levelét Egressyhez és 16 levelét a történész Szilágyi Sándorhoz 1851-1852-ből. Ezek közlését és a további búvárkodások kapcsán előkerülő adatok és iratok kiadását a Sükei Károlyról készülőben lévő kötet számára tartom fenn. A Pesti Hadbíróság 1849/40. jelzetű akta a Hadtörténeti Múzeum Levéltárában . Ezt Szentgyörgyi 1824. október 11-én keltezett levelében vetette papírra. Lásd: az Erdélyi Református Egyházkerület Levéltára Kolozsvárott . Nagy Sándor: Visszatekintés a 175 éve született Sükei Károlyra. In: Irodalomtörténet. LXXX. évfolyam (1999). 4. szám 628. old. 1. jegyzet. 2 Időrendben: Szinnyei József szerint (Magyar írók élete és munkái. XIII. Budapest 1909. 130) Sükei Károly „»szőkefalvi« hirlapiró... született 1824 Bukarestben”. A Márciusi Fiatalok kiadvány Sükei életéveit 1827-1854-re teszi. Bukarest és 1824 szerepel a Magyar életrajzi lexikonban (II. 668). A Péter László szerkesztette Új magyar irodalmi lexikonban (III. 1993 - 1994) a szócikket író Szabó G. Zoltán szerint Sükei 1824. február 27- én Bukarestben született. Bona Gábor (Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. III. 196) szerint Sükei Bukarestben 1823. szeptember 16-án született.