Városi Közlekedés, 1996 (36. évfolyam, 1-5. szám)
1996-10-01 / 5. szám
Városi Közlekedés, 96/5. 276 49-es villamosok mellett a Gellért téren a két középbudai villamos viszonylat és az Erzsébet hídi igen nagyforgalmú 7-es „autóbuszcsalád” csuklós járművei is áthaladnak. A belső Bartók Béla úti szakaszon mindezek együtt közlekednek, s így itt alakult ki Budapest felszíni tömegközlekedéssel legjobban terhelt útvonala. A közelmúltban még itt haladt az 1-es autóbusz is, de a Millenniumi Földalatti felújítása kapcsán a viszonylatot végleg megszüntették, más útvonalra terelték a Volán autóbuszait is. A megszüntetett járatot a sűrített közúti vasúti forgalom pótolja a Szabadság hídon. A szűk hídkeresztmetszetben a közúti vasút mellett az autóbuszok nem fértek el, s rendszeresen rálógtak a sínekre. Az 1-es autóbusz megszüntetése és a Lágymányosi Duna-híd megnyitásának forgalomcsökkentő hatása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a hídon a vágányzóna és a közúti pálya közé fizikai elhatároló gömbsüvegsor épülhessen, a villamosok szabad haladásának biztosítására. A tudatos korlátozás révén a közúti forgalom mintegy 20%-kal csökkent, s a közforgalmú közlekedés jelentősen gyorsult. Összefoglalva megállapítható, hogy a Szabadság híd elsősorban közforgalmú közlekedési célokat lát el és csak másodlagosan, a csillapítási szempontokra tekintettel szolgálja a közúti járműforgalmat. A Szabadság híd jövőbeni szerepe A 100 éves, védett értékű híd jövőbeni sorsát alapvetően az alábbi tényezők alakulása szabja meg: — a híd statikai állapota, — a külső úthálózat hiányának fokozatos felszámolásával, s egyéb intézkedésekkel a Belvárosra nehezedő nyomás csökkenése, — a dél-budai metró megvalósulása, — a belvárosi csillapított járműforgalmú gyalogos zónák kiterjesztésének üteme. A szerkezet statikai állapota, sajnos olyan rossz, hogy előfordulhat váratlan esemény, mely a híd forgalmának valamilyen fokú csökkentését elengedhetetlenné teheti. A veszély elkerülése érdekében a szokásosnál lényegesen sűrűbben ellenőrzik a hidat. Hatásos terhelésbéli korlátozás csak a közúti vasúti közlekedés megszüntetése jelentené, ez azonban nem egyeztethető össze az általános céllal, hogy a villamosoké legyen az elsőbbség és a közúti forgalom szoruljon háttérbe. A belvárosi forgalom csökkentése elsősorban a térségen kívüli, nagy hálózati elemek fejlesztésétől függ, de jelentős hatással van rá a közforgalmú közlekedés alakulása, a parkolási rendszer fejlődése stb. A Szabadság híd problémáját csak a dél-budai metró megvalósulása oldja meg megnyugtató módon. A különböző közforgalmú közlekedési eszközökkel a Belvárosba irányuló dél-budai forgalom már ma is megfelel egy metróvonal forgalmának, s ez Budapest harmadik legnagyobb utasáramlási folyosóját jelenti. A 4-es metró megvalósítása esetén megszüntethető a hídon a közúti vasúti forgalom és így a szerkezet még hosszabb ideig megfelelhetne a továbbiakban csak a lényegesen kisebb terhet jelentő személyautó, kerékpáros és gyalogos forgalomnak. A belső Bartók Béla úton a felszínen megmaradnának a közép budai villamosok. A dél budai szektor, és a vele szomszédos agglomerációs területek már ma is meglévő jogos igénye, dinamikus fejlődése kellő súllyal támasztják alá a metróépítés gondolatát. A térség állomásai a következők lennének:..........Móricz Zsigmond körtér—Gellért tér —Fővám tér—Kálvin tér......... A területre jellemző kedvezőtlen arányú helyi forgalommegoszlás jó esélyt ad arra, hogy a metró jelentős számban vonjon el utasokat az egyéni közlekedéstől, s a városkapu térségében jól megvalósítható P+R rendszerrel csökkenthető legyen a Belvárosba irányuló autók száma. A belvárosi gyalogos zónák, sajnos lassú, de folyamatos fejlesztése a remények szerint eléri a kiskörút vonalát, s ezzel szintén javul a gépjárműforgalom korlátozásának lehetősége. A Belváros hivatali, intézményi fejlődése azonban növekvő utazási igényt is jelent, amelyet ugyancsak a metró elégíthet ki a kor színvonalán. A Szabadság híd tehát sok szállal kötődik a város fejlődéséhez, alakulásához. A hidászoknak, közlekedési szakembereknek, a város vezetőinek, de az egész nemzetnek fontos ügyként kell kezelni a híd sorsát. □ IRODALOM DR. GÁLL IMRE: A budapesti Duna-hidak — Műszaki Könyvkiadó, 1984; Budapest lexikon — Akadémiai Kiadó 1973 Budapest enciklopédia — Corvina Kiadó 1970 Budapest közlekedésfejlesztési rendszerterve — FŐMTERV Rt. 1995 A dél-budai metró létesítésének szükségessége és megvalósításának lehetősége — FŐMTERV Rt. 1955 Jelentés a Szabadság híd állapotáról és rekonstrukciójának előkészítési munkáiról — FÖMTERV Rt. 1955