Városi Szemle – 17. évfolyam – 1931.

I. Tanulmányok - Dr. Gallina Frigyes: Utcáink esztétikája

Utcáink esztétikája 739 A fák udvara (nyílása) mindenütt igen kicsi, legjobban bizonyítja ezt a Lánchíd és Erzsébet-híd között elhúzódó budai Dunapart, ahol a meglevő, terebélyes gesztenyefák gyökerei az aszfaltburkolatot megrepesztik. Ha megnézzük Bécs fásítását, látjuk, hogy az útvonalakat szegélyező fáknak legalább kétszer oly nagy nyílásuk van, mint a főváros útvonalain levő fáknak. A Tisza Kálmán­ tér legjobban igazolja, hogy tereink nem megfelelő fanemekkel vannak fásítva. Ezen teret 35 évvel ezelőtt fásították, de egy árnyat adó fát ma sem találni rajta! Tereink e rossz fásításának kulcsát a szakértő szem hamarosan meg is találja. Kertészeink, hogy szép gyepet tudjanak készíteni, az árnyat adó fákat nem kedvelik s ez okból csak kugliakácokat, vagy olyan fákat ültetnek, amelyeknek számottevő lombjuk nincsen. Legjobban igazolja ezen állításomat a Gellért-hegy északi oldalán, az utóbbi években készített parkozás. A hegy oldalát homokkal feltöltötték s külföldről drága pénzen fenyő­csemetéket hozattak s azokkal telepítették be a hegyoldalt. Magában azt a tényt, hogy a hegy oldalát homokkal feltöltötték, nem lehet eléggé elítélni. Az Erzsébet-térre s más tereinkre a síkfekvésű pesti oldalon sziklákat hozattak, de a meglévő sziklás hegyoldalt homokkal feltöltik! Ha a főváros erdészeire bízták volna a hegyoldal fásítását, azok tudták volna, hogy oly fanemekkel kell beerdősíteni e hegyoldalt, melyek otthon érzik magukat. Ez okból nem kell messzire elmenni. Nézzük a Gellért-hegy keleti oldalán levő igen sziklás terület csalitjait. Találunk ott tölgyet, gesztenyét s minden egyéb fanemet, mely lombot ad s mely között a hazánkat látogató vándormadarak otthont találnak, az üdülést kereső polgár pedig árnyékot. Ezen hegyoldalra telepített fenyők annyira nem érzik otthon magukat, hogy azokat, az elmúlt évek nyarán, még éjjel 11 óra után is öntözni láttam. Szükséges volt az öntözés, hogy e fák megmenthetők legyenek, mert tűiket hamarosan hullatni kezdték. Míg ha árnyat adó honi fákkal telepítették volna be a hegyoldalt, azok megmentésére, illetve gyorsabb fejlődésének biztosítására fele annyi víztömeg sem kellett volna, mint az itt­levő külföldi fenyőcsemeték megmentésére.« A közölt megfigyeléseket nem szakember juttatta hozzám, de olyan ember, aki sokat foglalkozik a fákkal, virágokkal és kizárólag Budapest képének, utcái, kertjei szépségének érdekében emelte fel sokadmagával együtt a szavát előttem ez ügyben. A szakértők vannak hivatva eldönteni, hogy figyelmes észleletei mennyiben helytállók. Több ponton egyetértek vele magam is, így például abban a további észleletében, hogy a pesti oldalon legutóbb létesített, kövekkel körülrakott virágágyak és betonmedencék csakugyan nagyon csúnyák, a főváros képéhez egyáltalán nem méltók, vidékies ízűek. Ezeket polgármesteri rendeletre le is fogják bontani. Jobb lett volna föl sem építeni! .... Még néhány megfigyelést ideiktatok azok közül, melyek hozzám érkeztek. »Budapest terei közül a József-tér az, mely valóban mintaszerűen van fásítva. Az ott levő celtiszek nemcsak a nyár folyamán nyújtanak pompás látványt hatalmas koronájukkal a természetkedvelőnek, hanem még a tél folyamán is pompás ágképződésük olyan látványt nyújt, mely a rajzolónak megörökítésre méltán elsőrendű tárgyul szolgálhat. 6*

Next