Városok Lapja, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-07 / 1. szám

1911. január 7. VÁROSOK LAPJA A körmöcbányai polgármester lemondása. A múlt számunkban megemlítettük, hogy Palkovics Emil körmöcbányai polgármester a sok fierce harcát megunva, mely két év óta megszakítás nélkül ellene folyt, nyugdijaz­­tatta magát. A nyugdíjaztatásnak a feltételeit ő szabta meg a városnak, amint azt az alább közölt beadványa is igazolja. Habár a közgyűlés előterjesztését egész terjedelmében elfogadta, mégis akadt ellenségei közül, aki rosszakaratúlag, hogy még egyet üthessen rajta, hamis hírekkel kürtölte tele a napilapokat azon célból, hogy őt országszerte minél jobban befeketíthesse. Ezekkel a tendentiásus hírekkel szemben illetékes helyen szerzett informatiónk alapján kiemeljük a következőket: Először is nem való az, hogy Palkovics a képviselő­­testülethez intézett alább közölt előterjesztésében a város érdekeinek előmozdítása körül kifejtett nagy érdemeit fejte­gette volna, mert abban csak tényekre hivatkozott, amint azokat az előterjesztéséhez csatolt okmányok igazolják, a­melyeket eltagadni nem lehet. Hogy a képviselőtestület előterjesztésének indokaitól eltekintett vagy nem, az magára az ügyre nézve teljesen kö­zömbös annál is inkább, mivel a képviselőtestület az általa megszabott feltételeket teljesen elfogadta s nyugdíját azok szerint megállapította. Már­pedig alig képzelhető, hogy egy tisztviselőnek, akit oly nagy bűnök terhelnének, mint a­mine­ket a m. hó 31-én a napilapokban megjelent cikk neki imputál, a képviselőtestület nyugdíj címén a teljes fizetését megállapította volna. Mert ha az ellene indított 4 rendbeli fegyelmi eset jogalappal bírna, akkor azokat a képviselőtes­tület be nem szüntethette volna, s még kevésbé szavazhatta volna meg teljes fizetését nyugdíj címén Ez legalább ész­szerűen fel nem tehető. A feltételes lemondásáról szóló beadványát, a­mely különben nem áll magában (lásd lapunk 1909. évfolyamának 26. számát) a következőkben közöljük: Tekintetes képviselőtestületi Közgyűlés! Tisztelettel alulírottat a )alatt csatolt képviselőtestületi határozat értelmében 1884 évi nov. 24-én Körmöcbánya város képviselő testületi közgyűlése városi aljegyzővé válasz­totta meg és a 2. alatt csatolt képviselő testületi közgyűlési határozat szerint nyugdíj jogosultságom 1884. évi nov. 24 napján kezdődik. A 3. alatti kinevezési okmánynyal Bars-­­ vármegye főispánja a város rendőrkapitányává nevezett ki, — és majd a 4. alatti képviselőtestületi közgyűlési hatá­rozat szerint 1900 évi okt. 20-án polgármesterré válasz­tottam. Ezek szerint tehát 1884. évi nov. 24-től kezdve, — miután a 67/896. számú képviselőtestületi közgyűlési hatá­rozat alapján Magyarország ezredévi fennállásának éve két évnek számítandó, — 1. évi nov. 24-ig 27 évet töltöttem el, mint köztisztviselő Körmöcbánya szab. kir. r. t. főbánya város szolgálatában, mely idő alatt hivatalos működésemet lelkiismeretesen, szorgalmasan és legjobb tudással iparkodtam a közérdek előnyére és a város lakóinak hasz­nára betölteni, és hogy ez némileg sikerült is, — nem dicsekvésből, hanem legszebb jutalmam jeléül 5. alatt a 10/893 sz. közgyűlési határozatot, mellyel a képviselő­­testület Vay Ferenc és Dr. Zehenter Gusztáv városi kép­viselők egyhangúlag elfogadott indítványára hálás elis­merést szavazott nekem, — majd ismét ugyancsak a képviselőtestület a 6. alatti szerint 1907. évi okt. hó 25-én tartott közgyűlésében buzgó tevékenységemért meleg köszönetét nyilvánította, és a 7. alatt mellékelt képviselő­­testületi határozatban köszönetet és elismerést szavazott, a 8. alatt csatolt határozatában pedig tántoríthatatlan bizalmáról és ragaszkodásáról biztosított. A 9. alatti szerint Bars vármegye főispánja rendőrkapitányi állá­somban tanúsított szakavatott, lelkiismeretes és ritka ügy­buzgó tevékenységemért köszönetét és elismerését fejezte ki, m­íg a 10. alatti igazolása szerint a vallás és közokatás­­ügyi m. kir. miniszter úr nyilvánította elismerését. Polgármesteri állásomban, — ámbár az 1886. évi XXII. t. c. 66 §-a szerint első ízben történt megválasztásom óta 3600 kor. törzsfizetésre volt igényem, — én csak 3000 kor. törzsfizetést élveztem kezdettől fogva s élvezek ma is és igy 10 éves polgármesteri működésem alatt 6000 koronával kaptam kevesebb törzsfizetést, — mint a mennyi fizetés engem törvény szerint megilletett, mihez járul még azon körülmény, hogy miután a korpótlék a törzsfizetés után jár, — korpótlékban is kevesebbet kaptam évről-évre, — mint amennyit törvényben és szabályrendeletben biztosított jogom­nál fogva kapnom kellett volna. Mindennek dacára hivatalos­kodásom egész ideje alatt egyetlen egyszer sem fordultam a tekintetes képviselőtestületi közgyűléshez sem jutalomért, sem segélyért,­­ jól­lehet az engem ért súlyos csapások alatt ilyenre rá voltam szorulva. Dolgoztam, s küzdöttem azon biztos tudatban, hogy működésemnek eredményét a város közönsége mindvégig elismeréssel fogja jutalmazni. Hogy ez nem sikerült, annak okát e pillanatban kutatni nem akarom,­­ de annyit nyugodt lelkiismerettel és a legtisztább önérzettel mondhatok, hogy az indoka nem bennem rejlik. Lehet, hogy emberi gyengeségeim mások igaztalan bírálata nem engedte, hogy oly sikereket érhessek el, mint a minők után egész működésem alatt legjobb tudásom szerint törekedtem ; — de ha ez legszebb vágyaimnak megfelelően nem is vált valóra, — és ha bármily szeretettel és ragaszkodással csüggök is Körmöcbánya szab. kir. r. t. főbánya városon és az ennek bizalmából el­foglalt állásomon, azt hogy a város békéje az én csekély személyemen törjön meg, nem engedhetem meg, s hogy ennek ékesen szóló bizonyítékát szolgálhassam, — kitérek az amúgy is végtelenül rögössé tett útból s ezennel kijelentem, ha a tekintetes képviselőtestületi közgyűlés a jelenleg törzsfizetés és kárpótlék címen élvezett éven­­kénti 4200 korona nyugdíjat szavaz meg az én ré­szemre, és ezen 4200 kor. évi nyugdijamnak 40%-ka az engem esetleg túl élő özvegyemnek a Körmöcbánya szab. kir. r. t. főbánya város tisztviselői és szolga személyzetének nyugdíjazási szabályzata 24 §-a értelmében határozattal biz­­tosíttatik — ez esetre, ha ily értelemben hozandó közgyűlési határozata jogerőre emelkedik, — a jelen kérvényemben a fentebbi feltételek beállta után a polgármesteri állásról lemondok. Tisztelettel Palkovics Emil: A jogi oktatás reformja* Négy napon át tartott Budapesten az a szaktanácskozás, amelyet a jogi oktatás reformja tárgyában a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszer hívott össze. A szaktanácskozáson a belügyi kormány képviseletében Némethy Károly dr. államtitkár vett részt, ezenkívül jelen voltak az igazságügyi kormány, a bírói és ügyvédi kar kép­viselői, egyetemi és jogakadémiai tanárok stb. Az általános vita során az értekezlet valamennyi tagja, egy felszólaló kivételével helyeselte, hogy a jogi oktatás részleges reformja mielőbb megvalósuljon. A felszólalók legnagyobb része azt kívánta, hogy a tanulmányi idő alatt a harmadik év végére új jogi vizsga illesztessék. Ennek hármas­ a

Next