Városok Lapja, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-04 / 1. szám
1913. január 4. val is összehasonlítjuk, másrészt pedig megállapítjuk, hogy jövőben az ipar, kereskedelem, stb.-vel foglalkozók közül hány %-a lesz a lakosságnak választójogosult. Ezen adatok szerint az ország 18 millió 231,387 lakosa (1910. évi népszámlálás) közül 1.868,172 lakóknak lesz választójoga, a népesség tizedrészének. Rá kell mutatni ezzel szemben arra, hogy Ausztriában a népesség 276/o-a, Németországban 22%, Angliában 17/a, Franciaországban 28% a választójogosultak száma. Ebből az állapítható meg, hogy ha némi haladást jelent is az új választójogi törvény, mégis igen félénk és óvatos lépés előre. Hogy az ipar és kereskedelem körébe tartozók között lesz a legnagyobb %-os emelkedés, ez annak bizonysága, hogy ezek között a városi lakosok között volt eddig a legnagyobb számú jogfosztott. Foglalkozás szerint a választók következőképpen oszlanak meg: Már most, bár kétségtelen, hogy városaink között igen sok rurális jellegű város van, így tehát az őstermeléssel foglalkozók közül bizonyos o/0 a városok lakosságára is esik, mégis az ipar, kereskedelem körébe tartozó választók 6 0-át az őstermeléssel foglalkozókéhoz képest kevésnek tartjuk. S nem csalódunk, mikor ennek okát a magas korhatárban megállapított korlátozásnak tulajdonítjuk. A törvénytervezet szerint a választói életkor a magasabb értelmiségieknél 24, másoknál 30 év. Választójogosultsághoz megkívánt állandó lakóhelye van annak, aki legalább egy év óta ugyanegy községben lakik. Az állandó lakóhelytől függetlenül is választójogosultsággal bír minden köztisztviselő, lelkész, tanár, tanító és főiskolát végzett egyén, ha állandó foglalkozása vagy állása van. ______ Választó mindenki, aki a középiskolának, vagy ezzel egyenrangú tanintézetnek legmagasabb osztályát sikeresen elvégezte. Választó az, aki hat elemi népiskolát, vagy ezzel egyenértékű más iskolai osztályt vagy tanfolyamot sikeresen elvégzett, és ha ezenfelül bármilyen összegű egyenes állami adóval van megróva, vagy iparengedély, illetve iparigazolvány alapján önállóan ipart űz, vagy kereskedést folytat, vagy pedig olyan alkalmazott, aki ipari üzlet vagy vállalat körében bármennyi idő óta, de nem napszámosként van alkalmazva, vagy az őstermelés körében nem kizárólag testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tennivalók rendszeres végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva (munkavezető, béresgazda, aratógazda, magtáros, fővincellér, főkertész stb.), vagy köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább három év óta van állandóan alkalmazva, vagy valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében, vagy vállalatában mint segítő családtag működik, vagy a katonai, illetve csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot ért el. Aki írni és olvasni tud, anélkül, hogy hatosztályú népiskolai képzettsége lenne, annak csak akkor van választói joga, ha legalább 20 korona állami adót fizet, „ vagy legalább nyolc katasztrális hold szántóföldje vagy szőlője van . Ha olyan alkalmazott, aki ipari üzlet, vagy vállalat körében ugyanannál a munkaadónál legalább két év óta nem testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tennivalók rendszeres végzésére (munkavezető, művezető, pallér, stb.) bármennyi idő óta van alkalmazva, aki őstermelési előmunkás vagy felügyelő, vagy ha az előbbi feltételeknek nem felel meg, legalább öt év óta ugyanannál a munkaadónál állandóan alkalmazva van. Aki írni és olvasni nem tud, csak akkor bír választói jogosultsággal, ha legalább 40 korona egyenes állami adót fizet, vagy ha legalább 16 katasztrális hold szántó, vagy 1 szőlő tulajdonosa. A jelenlegi választók közül választó marad az, aki az 1913. évi választói névjegyzékbe jogerősen fel van véve és választó mindaddig, amíg a régi jogcím ugyanabban a községben, amelynek névjegyzékébe 1913-ban felvették, változatlanul fennáll. Eszerint tehát az önálló városi iparos, kereskedő, ki eddig mint iparigazolvánnyal bíró adózó már 21 éves korában választójoggal bírt, jövőben csak 30 éves korában jut választójoghoz. Ugyancsak a városi ipari munkás, ha két év óta nincs állandó és folytonos alkalmazásban, elesik választójogától. Ezek súlyos sérelmek, ha meggondoljuk, hogy egyrészt vannak ipari munkák, melyek a két évig egy munkaadónál alkalmazást természetüknél fogva kizárják, másrészt pedig nehezen indokolható, hogy egy önálló kereskedő, iparos, 30 éves kora előtt ne jusson választójoghoz egy olyan országban, hol az emberek átlagos életekora 41 év. Sok és alapos aggodalomra adhat okot a törvénytervezet azon rendelkezése, mely szerint úgy az ipar, és kereskedelem, mint az őstermelés körében az élőmunkás, felügyelő, béresgazda, aratógazda, magtáros, fővincellér, főkertész, ha nincs is két éve és illetve öt éve alaklmazva, választói jogosultsággal bír. Ez a rendelkezés nem állhat meg. Ilyformán a nagybirtokos a választói névjegyzék összeállításakor egy-két nap óta nála lévő alkalmazottakat szuverain joggal béresgazdáknak, fővincelléreknek jelenthet ki, vagy az ipari munkaadó jómunkásokat nevezhet ki és választójogosultságot osztogathat. Ha még mindezekhez hozzávesszük azt, hogy a választói jogosultság elnyerése, végett jelentkezni kell s ha figyelembe vesszük, hogy maga a választók összeírása, az iskolai képzettség, a munkaviszony, a munkaidő tartamának, az életkornak igazolása csak igen bonyolult és nehézkes eljárással lehetséges, meg kell állapítanunk, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában nem állhat meg és igen alapos és radikális módosításra szorul. Előnye volna a tervezetnek a szavazás részleges titkossága, de érthetetlen, hogy ha már a titkosság nem is általános, az önálló választókerületekkel bíró r.t. városokban miért mellőztetett a titkos szavazás? A városok közötti közjogi különbségnek a választói törvényben is kifejezésre juttatása helytelen, mert vannak kultúrában és fejlettségben olyan előrehaladt városaink r. t. városi szervezetben, mint akárhány törvényhatósági joggal felruházott város. Legalább az önálló választói kerületet képező rt. városokra is feltétlenül kiterjesztendő volna a titkos szavazás. A törvénytervezethez csatolt statisztika szerint a törvényhatósági joggal felruházott városok jelenlegi és jövő választói anyanyelvük szerint az alább közölt kimutatás szerint fognak megoszlani: Őstermeléssel foglalkozók . . 63.8% 58.9% Ipar, kereskedelem, közlekedés 23.2% 29.9% Közszolgálat, szabad foglalkozás .................................... 9.40/0 7.26/o Egyéb foglalkozás .... 3.60/0 3.10/0 Értelmiség, új választók ... . 0.96/o 1000/0 100% VÁROSOK LAPJA 3