Városok Lapja, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-12 / 1. szám
1918. január 12. VÁROSOK LAPJA bíróságnál, vagy a külső közigazgatásnál. De hát nem lehet, mert a törvény nem engedi, tessék előbb a képviselőségről lemondani, azután 3 évig várni és csak azután lehetne őt kinevezni, tegyük fel a minisztériumba, vagy valamely felsőbb bírósághoz, vagy a megyei vagy városi közigazgatáshoz. Hát mit csináljon ő ezen 3 év alatt? És aztán: lesz-e 3 év múlva a kormányon azok közül valaki, aki a kiváló képviselő munkálkodását látta és érdemesültségét még elismeri, így bizony fiatal, szakképzett, ambiciózus hivatalnok nem fog képviselőjelöltnek fellépni, illetve nem fogja a képviselőséget elfogadni, mert hiszen itt a választások esélyei is számonveendők; ha az illető a képviselői házban megfelel és megnyeri az ottani illetékes körök elismerését, ez alatt elvesztheti a választók kegyét és a legközelebbi választáson elbukik. No és akkor nem vállalhat 3 évig olyan állást, amelyre királyi, vagy miniszteri kinevezés, vagy a kormány közegének kinevezése szükséges. Hova menjen ekkor? pl. egy volt magasabb közigazgatási tisztviselő menjen erre a 3 évre díjnoknak? vagy valamelyik bankba, vagy gazdasághoz? Hány olyan magasabb állás van az országban, amelynek elnyeréséhez királyi, vagy kormányi, vagy a kormány közege által való kinevezés nem szükséges? Vagy talán arra gondol a javaslat, hogy az ilyen képviselővé lett közhivatalnok mint gazdag tőkepénzes, a 3 év alatt tőkéjéből privatizálhat és azután 3 év múlva ismét álljon be valahová beamternek? Ha pedig a javaslat a megválasztandó „közhivatalnok“ alatt azokat érti, akik 35—40 évi közszolgálat után, tehát mint öreg emberek legyenek képviselők, akkor ugyan mit akar elérni? talán azt, hogy csupán ilyen már kifáradt és csendes ,.közhivatalnokok“ jussanak be képviselőknek? Hát mi célja volna ennek?! A közhivatalnokoknak képviselővé választása nagyon helyes volna, mert így praktikus, az igazi élettel ismerős képviselők is kerülnének a képviselőházba és nemcsak teoretikusan képzett, fiatal, gazdag urak, vagy még teoretikusan sem képzett más gazdag úriemberek, akik azután a képviselőválasztás alkalmával be is fejezték képviselői működésüket és a törvények előkészítésénél vagy fontos közigazgatási ügyeknél absolute hozzászólni sem tudnak. Nagyon szükséges volna, hogy a képviselőházba ilyen „munkás“ és a gyakorlati életben megedzett és a vidéki életet ismerő fiatalabb közhivatalnokok is bejuthassanak, mert ezek ott a zöldasztalnál meg tudnák mondani azt is, ami kint az életben, a vidéken szükséges és kívánatos. Ezt az ügyet sokszor és sok éven át tárgyaltuk mi, vidéki közhivatalnokok és most, amikor a törvényjavaslat 174. §-ának első részét olvastuk, örömmel vettük azt, de hát a szakasz második része teljesen lerontotta, amit az első rész kimond. A szakasz ezen második részének törvényibe iktatásával teljesen és végleg kiszorul a „közhivatalt“ viselő egyén a képviselőházból. Akkor bizony jobb a mai állapot, mert a mai törvény szerint ha a közhivatalnokból lesz képviselő és ha mint ilyen beválik, szorgalmas, tehetséges és arravaló, akkor megfelelőbb, magasabb állásba is juthat, vagy legalább is visszamehet régi állásába. De a jelenlegi törvénytervezet szerint, ha megszűnik képviselő lenni, akkor 3 évig silentiumra van elítélve, mely idő alatt — ha szolgálni akar — csak kisebb javadalmazással járó hivatalt vállalhat. A törvényjavaslat azzal van indokolva, hogy ezzel „a képviselői állás függetlensége lesz biztosítva!“ Ha ez a cél, akkor miért nem biztosítják a többi — nem közhivatalnokból lett képviselő függetlenségét is? Hát csupán a „közhivatalnokokból“ lett képviselők függetlenségét kell biztosítani, a többiét nem?! Abból a képviselőből, aki hírlapíró, ügyvéd, magánorvos, magánmérnök, bankhivatalnok, gazdász vagy kereskedő volt, bármikor lehet csinálni főispánt, miniszteri tanácsost, curiai bírót, minisztert stb. stb., de ha az ügyvéd tiszti ügyész, az orvos tiszti orvos, a mérnök hatósági mérnök, szóval közhivatalnok és így lesz képviselővé, akkor csak 3 év múlva nevezhető ki újra, ha a képviselősége megszűnt! Hát bizony ez nagy megszorítás a nagy jogkiterjesztési törvényjavaslatban. Eddig azok a közhivatalnokok, akik kiválók voltak, nemcsak a lassúbb ranglétrán mehettek előre, hanem ha ügyeskedtek és képviselőkké lettek, lehetett belőlük bármily magas állású állami hivatalnok is,, most azonban csak a lassú ranglétrához lennének kötve, mert ha merészek lesznek és a képviselőségre is reá adják magukat, akkor — ha a politika fordul, vagy a választók tőlük elfordulnak — ha valamit el akarnának érni, azon a jogon, hogy annyi vagy ennyi évig jól dolgoztak mint képviselők, előbb szűnjenek meg képviselők lenni, azután várjanak 3 éven át, amíg mindenki elfelejti őket és azután jelentkezhetnek csak ismét közszolgálatra! Ha e javaslatnak ez a szakasza törvényerőre emelkedik,ez a közhivatalnokokra határozott jogmegszorítás és akkor közhivatalnokokból csak úgy lesz képviselő, ha már vagy egészen elöregedett és nagyobb ambíciója nincsen, vagy ha egyáltalán szabadulni akar hivatalától — bármily áron. És ugyanilyen esetekből lesz-e a köznek haszna? Tehát e szakasz elfogadása esetén a vidékről nem igen fog bekerülni a képviselőházba ambiciózus, kiválóan képzett, használható — de anyagiakban szegény — „közhivatalnok“. Ezt a szakaszt tehát módosítani kellene és pedig nézetem szerint úgy, hogy a szakasz második részét el kellene hagyni. Horváth Kálmán kir. tanácsos, polgármester. Hírek: Vázsonyi Sopron díszpolgára. Sopron város közgyűlése dr. Vázsonyi Vilmos választójogi minisztert 53 szavazattal, 7 szavazat ellenében. Sopron város díszpolgárának választotta. Bartha alezredes Székelyudvarhely díszpolgára. Székelyudvarhely városának közgyűlése Bartha Albert vezérkari alezredest, az Erdélyt védő Rohr-hadsereg fő 3 " Mindennemű üzemeknek legjobb minőségben szálnt gép- és hengerolajat, valamint összes kenőanyagokat MAYER és MÖLLER olaj-, gépkenőcs- és vegyipari gyár r.-t. BUDAPEST, VI., EÖTVÖS U. 42. SZÁM Telefonok: Irodák: 160-71 és 91-84. Külső raktártelep:143-90