Vásárhely és Vidéke, 1993. október (3. évfolyam, 781-805. szám)
1993-10-01 / 781. szám
1993. október 1., péntek VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE Mennyi termett? Elkészült a statisztika Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az idei gabonatermésről. Eszerint a kalászos gabonák vetésterülete az idén 1544 ezer hektár, hét százalékkal több a tavalyinál, a betakarított termés mégis 20 százalékkal kevesebb, körülbelül 4377 ezer tonna. Az adatok szerint a megcsappant termés oka elsősorban az aszály; az évszázad második felének legszárazabb májusát éltük át ebben az esztendőben. Az aszály okozta károkat sok helyen tetézte a nem megfelelő agrotechnikai munka, a hiányzó növényvédelem és trágyázás. Mindezek kedvezőtlenül befolyásolták a termés minőségét is. Búzából 3032 tonnát takarítottak be, felét az 1986-1990 évek átlagának, és 12 százalékkal, 409 ezer tonnával kevesebbet mint tavaly. Az átlaghozamok is - hektáronként 3060 kilogramm - mintegy 25 százalékkal maradtak el a múlt évitől. Néhány megyében - például Tolnában és Baranyában - viszont az országos átlagot meghaladó 5,1 illetve 4,4 tonna termésátlagot értek el hektáronként. A rozstermés 112 ezer tonna volt. Ez 16 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A termésátlag itt is csaknem azonos arányban maradt el az előző évitől, mint a búzánál. Tavaszi és őszi árpát 10 százalékkal kevesebb területen termeltek, mint a múlt esztendőben és egyharmaddal kevesebb, mindössze 1139 ezer tonna termést takarítottak be. Az őszi árpa átlaghozama 1,1 tonnával nagyobb volt a búzáénál hektáronként. A termésátlagok a búzához hasonlóan szóródtak megyénként. Például Tolnában és Baranyában nagyobb volt az előző évinél. Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont jóval alatta maradtak az amúgy is alacsony országos átlagtermésnek. Zabot évek óta 50 ezer hektár körüli területen vetnek. A tavalyi 144 ezer tonnáról 94 ezer tonnára csökkent a termelés, a lemaradás 25 százalékos. A kalászosoknál a búza és őszi árpa átlagtermése a vállalatoknál és gazdasági társaságoknál alakult kedvezőbben, míg a többi kalászosnál a szövetkezeteknél értek el jobb átlagtermést az országos átlaghoz viszonyítva. Fizessen elő a Vásárhely és Vidékére! 1 hónapra CSAK HO Ft, negyedévre CSAK 400 Ft! Előfizethető szerkesztőségünkben, az Andrássy út 32. vagy a Futár Bt.-nél, a Szántó K. J. u. 3. alatt. Számoljon velünk! Gazdaoldal Szerkeszti: Héjjá J. Gyula Tovább csökken az állatállomány Sajtótájékoztatót tartott Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára. Szomorúan állapította meg, hogy az országban tovább csökken az állatállomány. A tényt statisztikai adatokkal igazolta. Ezek szerint, az országban jelenleg 6,1 millió a sertések száma. Ez 4,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhaállomány 1 millió 100 ezer körül mozog. Ez már 18,4 százalékos csökkenést jelent. Egyébként az elmúlt három évben a sertésállomány közel 3 millióval, míg a szarvasmarha-állomány félmillióval lett kevesebb. Ez év első felében mintegy 2 millió 700 ezer sertést vágtak le, a második félévben pedig további 3,7 milliót vághatnak le az előrejelzések szerint. A 6,4 millió sertés 40 százalékát a háztáji gazdaságok, a fennmaradó 60 százalékot a kombinát jelleggel működő társaságok adják. Ez utóbbiak termelik a hazai sertés-exportárualap 90 százalékát. Vágómarhából erre az évre mindössze 200 ezer állat vágása prognosztizálható. Sajnos, jelenleg a vágóhidak kapacitása még 50 százalékban sincs kihasználva. A szakember szükségesnek tartotta, hogy a túlméretezett üzemeket szakmai szempontok alapján vizsgálják meg, és szelektíven csökkentsék kapacitásukat. Ez a lépés elősegítené a talpon maradó vállalkozások pénzügyi helyzetének és termelésének stabilizálását is. Mike Imre sürgette a garantált felvásárlási árak mielőbbi bevezetését, összekapcsolva azokat a minőségi követelményekkel, és a kvótarendszerrel. A Magyar-Holland Baráti Társaságon belül működik egy mezőgazdasági szekció is. Ennek célja a szakmai tapasztalatcseréken túlmenően, vásárhelyi és környékbeli fiatal gazdák hollandiai mezőgazdasági gyakorlaton való részvétele 3-6 hónapos időtartamban. Az elmúlt három év alatt 28 fiatal, kezdő gazda vett részt Hollandiában ilyen gyakorlaton. Szerdán este a már kint járt fiatalokat meglátogatta Gerald Stokman úr, holland testvérvárosunk, Haarlemmermeer képviselője, a Holland Parasztszövetség tisztségviselője, aki az ottani munkacsoport vezetője. A találkozón mi is feltettünk néhány kérdést Stokman úrnak. Mi a célja ezeknek a gyakorlatoknak, és kik vehetnek részt ebben a munkában? - Elsődleges célunk, hogy segítsünk a most induló fiatal magyar gazdáknak tapasztalataink átadásával. A gyakorlatokat - és ez nem munkavállalás - a mezőgazdaság legkülönbözőbb területén hirdettük meg. Az állattenyésztés, növénytermesztés és feldolgozáson belül mintegy 12 féle részterületre terjed ki az ismeretszerzési lehetőség. Csak néhányat említek: sertés- és szarvasmarha tenyésztés, sajtgyártás, a kertészeten belül; dísznövénytermesztés, palántanevelés, virágkötészet, faiskolai szaporítóanyagok előállítása - és még sorolhatnám tovább. A részvétel hármas feltételhez kötött.. Az első az elhivatottság és akaraterő - tehát ne egy kirándulásra gondoljon az illető. A második, a német vagy az angol nyelv alapfokú ismerete, hogy tudjanak kommunikálni a gyakornokok. A harmadik feltétel összefügg az elsővel, ugyanis ha hazajönnek a fiatalok, valóban hasznosítsák az ott tanultakat, a megszerzett tapasztalatokat és váljanak önálló gazdálkodóvá. Fontos feltétel még a 18 életév betöltése. - Hogyan működik a rendszer? - A fiatalok 3-6 hónapra jöhetnek Hollandiába. Egy hatszemélyes lakást biztosítunk számukra, ahol laknak. Ki-ki a maga választotta, érdeklődési körének megfelelő szakmában dolgozik egy-egy holland gazdánál, így megismeri az egész termelési folyamatot. A fiatalok ezért a megélhetésükhöz szükséges zsebpénzt kapnak, sőt jut belőle országjárásra és kirándulásokra is. Azt azonban még egyszer hangsúlyozom, ez nem munkavállalás. A hat hónap elteltével tapasztalataikról rövid összefoglalót írnak, angol vagy német nyelven, majd hazamennek Magyarországra és - remélem - hasznosítják az így megszerzett tudást. Helyüket pedig újak váltják fel. - Van elég jelentkező? - Most jó lenne ha jelentkeznének, mert éppen három hely nincs kihasználva. Úgy érzem leginkább a nyelvi nehézségek akadályozzák, hogy többen jöjjenek. Szeretném elmondani, hogy most, mivel tél következik inkább a kertészeti szakmákban várunk jelentkezőket, azon belül is az üvegházi kertészet iránt érdeklődőket. Itt ugyanis télen zavartalan a munka. - Elégedett a fiatalokkal? - Igen. Az a meglátásom, többnyire olyanok jönnek, akik valóban elhivatottságot éreznek a mezőgazdaság iránt, és amikor visszatérnek Magyarországra hasznosítják is a tanultakat. Van aki a szüleivel közösen, van aki önálló gazdálkodásba kezd. A fiatalok jó hozzállását bizonyítja, hogy akadt köztük olyan, akire egy hónap eltelte után a gazdája az egész farmot rábízta egy hétig, míg elutazott dolgát intézni. Azt hiszem az ilyen fiatalt minden dicséret megillet. - További terveik? - A megkezdett munkát folytatni kell. Szeretném ha a hatszemélyes lakás sosem lenne üres. És hogy mi mennyire komolyan vesszük ezt a segítséget, mi sem bizonyítja jobban, minthogy most azért jöttem Hódmezővásárhelyre, hogy személyesen, otthonukban, gazdaságukban keressem fel a kintjárt gyakornokokat. Kíváncsi vagyok hogyan hasznosítják az ott szerzett tapasztalatokat, mire jutottak - egyáltalán hogyan élnek. Nem szeretném, hogy a gyakorlat elteltével a kapcsolat megszakadna - mondta Gerald Stokman úr. Mezőgazdasági gyakorlat Hollandiában ________________________________) Gazdaköri információk Tanfolyamok A „ Gazdakör a vásárhelyi gazdákért alapítvány” mezőgazdasági vállalkozók és érdeklődők részére az alábbi témakörökben szervez tanfolyamokat, kellő számú jelentkezés esetén. 1. Állattenyésztő átképző tanfolyam 2. Növénytermesztő átképző tanfolyam 3. Kertészeti átképző tanfolyam 4. Mezőgazdasági vontatóvezető-képző tanfolyam 5. Mezőgazdasági vállalkozók gazdasági ügyintézői tanfolyam 6. Mezőgazdasági vállalkozók jogi, gazdasági és könyvelési tanfolyam 7. Növényvédelmi szaktanfolyam Az érdeklődők jelentkezését a Gazdakör Andrássy út 32. szám alatti irodájában várják. Tel.: 342-860. Továbbá értesítik a gazdaköri tagokat, hogy a Gazda című mezőgazdasági szaklap fenti címen díjmentesen átvehető, naponta 8-13 óra között. Termeltetési szerződéskötés Kedvező termeltetési szerződést kínál a gazdáknak az IKR Rt., az Agromill Rt. és az OTP Bank 1994. évre. A szerződések már most megköthetők őszibúzára és őszi árpára, tavasszal pedig a kukorica termelésére. A termeltető a mindenkori állami garantált felvásárlási árnál 1000 forinttal többet fizet a megtermelt terményért. A termelés költségeire (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, gázolaj stb.) hektáronként 25 ezer forint értékig előleget biztosít. Ez az összeg a végelszámolásnál kerül levonásra. A búza felvásárlási ára 9200 forint tonnánként. Akit a téma érdekel jelentkezhet Bóka István gazdaköri növénytermesztési szakcsoportvezetőnél, telefon: 346-514. 3 ------------------------------------\ Agrárdiplomácia ______________________/ Magyar-albán kapcsolatok Albánia mezőgazdasági és élelmezési miniszterét fogadta Szabó János földművelésügyi miniszter, aki a magyar agrárgazdaság privatizációs és átalakulási feladatait ismertette az albán delegációval. Az albán delegáció megtekintette a százhalombattai Termálvizű Halszaporító Gazdaságot, a bábolnai nemzetközi gazdanapokat, a szolnoki Mezőgép Vállalatot és a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Központot is. A szakemberek tárgyaltak a magyar-albán halgazdálkodási és a két ország közötti baromfitenyésztési együttműködés lehetőségeiről. A földművelésügyi tárca kiemelt fontosságúnak tartja az elmúlt két évben jelentősen bővülő magyar-albán kapcsolatok továbbfejlesztését, aminek sikeréhez a mostani látogatás is hozzájárulhat. Magyar-osztrák megbeszélések Rudolf Schwarzböck, az Osztrák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági bizottságának tagja, az osztrák Mezőgazdasági Kamarák elnöke és a kíséretében lévő szakemberek megbeszélést folytattak az Országgyűlés Illésy István alelnök vezette gazdasági bizottsága küldöttségével. A tárgyalófelek áttekintették az osztrák-magyar kereskedelmi forgalom fejlődését és sajnálattal állapították meg, hogy a forgalom 1993-ban visszaesett. A kétoldalú kereskedelem egyensúlyhiánya Magyarország hátrányára tovább nőtt. Mindkét fél kölcsönös tájékoztatást adott hazája mezőgazdasági helyzetéről, különös tekintettel a fejlesztési irányokra és a kamarák, érdekvédelmi szervezetek szerepére. Magyar részről üdvözölték a magyar-osztrák mezőgazdasági megállapodást, amely a mai napon lép hatályba. A megállapodás betartásával lehetőség nyílik a kapcsolatok bővítésére és a forgalom jelentős növelésére. Vendégünk a német miniszter Október elején hazánkba látogat Jochen Borchert, Németország mezőgazdasági minisztere. A miniszter 1940-ben született, szakmai tanulmányai a mezőgazdasághoz kötik, ifjúsági parasztszervezetek képviselője, majd a Vesztfáliai Agrárszövetség alelnöke 1979-től. 1980-ban a német parlament, a Bundestag képviselője lesz. Brochert a CDU tagja, a CDUCSU koalíció gazdasági szóvivője egészen miniszteri kinevezésig, 1993. január 22-ig. A német mezőgazdaság belső gondjai nem választhatók el az Európai Közösség nehezen formálódó agárpolitikájától. Ezért a nehézségek mellett minden bizonnyal örökölte és osztja is Jochen Borcher úr elődjének megfogalmazását: „ a németek tudják, hogy az erős Európai Közösség a béke, a szabadság, stabilitás és jólét garanciája. Minden felelős politikus tudja: egy ilyen Európa nem mellőzheti a mezőgazdaságot”. A német miniszter vezette agrárpolitika sokak szerint az EK sorsát is döntően alakítja.