Vásárhely és Vidéke, 1994. május (4. évfolyam, 955-979. szám)
1994-05-02 / 955. szám
1994. május 2., hétfő Vásárhely és Vidéke Szó, zene, látás (Folytatás az 1. oldalról) Simon István kiszólított vagy húsz gyermeket a karzat elé, akik anyák napja tiszteletére énekeltek, majd a templomban szétrebbenve minden édesanyának gyöngyvirágot nyújtottak át. Viszonzásul a gyermekek az ortodox húsvét ünnepe alkalmából a Johanniták által felajánlott édességcsomagokat kaptak ajándékba. Kárász József „ A kitüntetés” című könyvével ajándékozta meg a torontálvásárhelyi vendégeket. Végezetül Simon István Vásárhely címerét adta át Csete Szenesi István lelkésztársának a két város testvéri kapcsolatának fennmaradása reményében. „ A szó, a zene és a látás barátai vagyunk” — mondta Simon István zárszavában. A szeretetről szóló szavak, a nyugalmat bújtató zene, a békességet sugárzó ikonok kéréjében lélekemelő egy órát nyújtott az ökumenikus istentisztelet a választási kampány kellős közepén. Rozmann Sándor Szól a (Folytatás az 1. oldalról) Hogy mikor lesz rádió? Ezt nehéz pontosan megmondani, de úgy néz ki, hogy még ebben az évben elindul. A feltételekről annyit, hogy folyamatosan folyik a szervezés, meg fogjuk vásárolni a szükséges műszaki felszerelést. A szakmai feltételekről még korai lenne beszélni, nem akarok még neveket mondani. Ágoston Lajos, a Zafír Kft. ügyvezetője: A mi műsorunk is közszolgálati lesz, hiszen erre kaptunk engedélyt. Szeretnénk május közepén egy kísérleti adást megcsinálni, de meg kell mondanom, hogy ennek még ebben a pillanatban nincsenek meg a feltételei. Most toborozzuk a szakembereket. A rádiózás elkezdése pénzkérdés, gyakorlatilag most gyűjtjük össze a rávalót. A frekvenciaengedélyünk készen van, a minisztérium illetékese mondta, hogy aláírták, a napokban postázzák. Égető Gyula, Kisbíró Bt. (Image Rádió) Az Image legutóbbi hatnapos adása elérte célját: tapasztalatokat szereztünk, most folynak a gazdasági elemzések, s természetesen levonjuk a szakmai tanulságokat is. Sikerült bebizonyítanunk a városnak, meg magunknak is, hogy lehet olyan rádiót csinálni, ami nem egy összedobált valami, hanem megtervezett, élvezhető, folyamatos műsor. Azt le kell leszögezni, hogy egy jó rádió, az önfenntartó. Múlt heti hat napunk gyakorlatilag nem hozott nyereséget, de szakmai, tapasztalati nyereségről beszélhetünk, melyet a későbbiekben kamatoztathatunk. Helyes döntésnek tartom, s nem bántuk meg, hogy bevontuk a város napilapját partnernek, a jövő rádióját is így tudnám elképzelni. Itt szeretném elmondani, hogy Szabó Zoltán, aki korábban Pesten rádiózott, már vagy három éve Vásárhelyen dolgozik egy cégnél, tehát nem tartozik a mostani médiaviták résztvevői közé. Azt, hogy mikor lesz megint Image Rádió, most még nehéz lenne megmondani. De ha lesz, az letisztultabb és szerintem még jobb lesz, mint most volt. Szakmai szempontból nincsenek gondjaink, a stábunk megvan, képesek vagyunk rádiózni, csak engedélyünk nincs. Arra, hogy mi van, ha Mindszent város polgáraival találkozott dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő, képviselőjelölt — Történelmi Független Kisgazdapárt — szombaton este a város Művelődési Központjában. Kampányszónok a jelölt barátja, képviselőtársa, dr. Pásztor Gyula, Békés város országgyűlési képviselője volt. Az est hangulatát növelte, hogy Miépett Bessenyei Ferenc színművész és Császár Angéla színművésznő, aki dr. Szabó Lajos sógornője. A megjelenteket Bereczki András polgármester köszöntötte, aki mint mondta, eddig hivatalból távol tartotta magát a választási kampánytól, ám most is azért jött el, hogy az estet megnyissa és a város polgársága nevében a két kiváló művészt üdvözölje , hiszen jelenlétük Mindszent város tiszteletét is jelenti. Pásztor Gyula Békés város szülötte, ma is ott él, úgy köszöntötte a megjelenteket, mint annak a városnak a képviselője, ahol annak idején a Kisgazdapárt bölcsőjét ringatták, ahol a párt megalakult. Mivel Szabó Lajos barátom felkért, szívesen vállaltam a beszédet, hiszen négy éven keresztül együtt dolgoztunk, megismertük egymást, barátság fejlődött közöttünk, ezért vállaltam, hogy helyette beszélek — mondta bevezetőjében a békési képviselő. Kampánybeszédében röviden elemezte a négy év történéseit, úgy, hogy előbb az előzményeket és azok okait is felvillantotta. Mit örököltünk 89-ben, az ország területén még idegen csapatok voltak, élt a KGST, a Varsói Szerződés. Szabad választások után a parlamentbe kerültünk, elkezdtük építeni a demokráciát, de még „ zöldfülűek” voltunk — nekünk is tanulnunk kellett. Előttünk álltak a feladatok, de még nem tudtuk, mire fejlődünk, mi következik holnap. Azután elkezdtek peregni az események, s most vesszük észre, hogy eltelt a négy év. Közben tanultunk, törvényeket alkottunk, megpróbáltuk irányítani az országot. A kisgazdák legtöbbet megvalósítottak abból, amit célul tűztek ki, sajnálatos volt viszont a pártszakadás, amely a belső bomlasztás következménye. Megalkották a kárpótlási törvényt, igaz vannak hibái, de ma már mégis sok paraszt a saját földjét műveli. A tulajdonváltás a mezőgazdaságban a legelőrehaladottabb. Átalakultak a szövetkezetek, sajnos a parasztok kezdetben nem értették meg a törvényadta lehetőséget, a szövetkezeti vezetők pedig több helyen félrevezették őket. Ezért is kellett módosítani többször a szövetkezeti törvényt, pedig ha akkor, az első vagyonnevesítésnél éltek volna a lehetőséggel, most nem itt tartanánk — mondta az előadó. Hogy hol hibáztak? Jobb lett volna, ha nem vitáztak volna annyit a parlamentben, jobb lett volna, ha a pártok között ugyanolyan egyetértés lett volna az Országgyűlésben is, mint korábban a Kerekasztal tárgyalásokon. Sokat tettünk az asztalra, de még nem eleget, a fejekben is rendet kell teremteni, hogy igazán értse meg minden ember, valójában miről is van szó. * Befejezésül Pásztor Gyula baráti szavakkal ajánlotta dr. Szabó Lajost a választópolgárok figyelmébe, mondván, ő már tett az asztalra valamit, parlamenti tapasztalatot szerzett, tudását a köz javára kamatoztatja. Dr. Szabó Lajos néhány szóban megköszönte a kampánybeszédet, majd elmondta: a jövőnk szempontjából nagyon fontos a vidék és a kisemberek sorsát, ügyeit intézni , s ezt ő vállalja, május 8-án pedig mindenki menjen el szavazni és döntsön szíve, józan belátása szerint. Ezután csodálatos kétszer 15 percet élvezhettünk a két kiváló művész előadásában. Mindkét műsorban szerepelt az asszony, az édesanyák tisztelete és szeretete, de benne volt a magyarság, a haza szeretete is. Bessenyei Ferenc a közös gondolkodásra külön felhívta a figyelmet, abban az országban, ahol „ mindig két lobogó lengett”. Császár Angéla műsora zömét az édesanyáknak szentelte , felemelő érzés volt hallani csodálatos hangját, mezey rádiók elcsábulnak szakembereink az engedéllyel rendelkezőkhöz, azt tudom mondani, hogy nem elég egy-két vagy több embert elcsábítani, ez önmagában kevés. A szakmai és gazdasági vezetés az, ami az egészet összefogja. _____________________ KÉMERI A kisemberek sorsát, ügyeit intézni Nyilatkozatok a (Vásár)helyi rádiózásról 3 A nemzet és a magyarság érdekében Szombaton délután tartotta választási nagygyűlését a Magyar Igazság és Élet Pártja a József Attila Általános Iskola aulájában. A rendezvény vendége és egyik előadója volt Csurka István, a MIÉP társelnöke. Kovács Imre Attila néhány mondatos megnyitójában először az édesanyákat köszöntötte, majd Csurka Istvánt 60. születésnapja alkalmából, akinek a virágcsokrot Kovács Orsolya adta át. Az elnökségben foglalt helyet Orgyin Mihály, a 6. számú választókerület egyéni képviselőjelöltje. Kovács Lajos, a MIÉP megyei elnöke, megyei listavezető, Lencse József, a POFOSZ helyi szervezetének elnöke és Hadik Mihály, a 7. számú választókerület MIÉP-es képviselőjelöltje. A nagygyűlésen az előadók 30-30 percben szóltak a jelenlévőkhöz. Először Orgyin Mihály, választókerületünk képviselőjelöltje kapott szót. Programbeszéde előtt ő is az édesanyákat köszöntötte, akiknek az életet köszönhetjük, és azon kívül még nagyon sok mindent. „ Valami összetört, mi ki akarjuk javítani, újra akarjuk éleszteni. Ez a párt új párt, nemrég alakult, ez a párt a 21. század pártja lesz, s mi nem engedünk a 21- ből, rendet és igazságot akarunk, a választásokon akarunk megmérettetni” — kezdte beszédét a képviselőjelölt. Ezután ismertette a MIÉP programját röviden, tömören, ám minden sarkalatos kérdést érintve. A parlamenti munka a nép képviselete, a MIÉP a nép pártja, mert a kisembereket segíti, érdekeiket védi. Gondol a nyugdíjasokra, az elesettekre, a rokkantakra, a betegekre stb. Változtatni kell az adórendszeren, a hitelpolitikán, néhány évig el kell törölni a földadót, a földhöz jutott parasztot segíteni kell, hogy el tudja kezdeni a termelést. Ha körülnézünk a határban, sehol nem találunk műveletlen földeket — ezt csak ellenfeleink szajkózzák — hallottuk. A MIÉP megyei elnöke, Kovács Lajos — a következő szónok — mondandóját három gondolat közé fűzte. Először köszönetet mondott a megye polgárainak, MIÉP tagoknak és szimpatizánsoknak, hogy a kopogtató cédulák gyűjtésénél segítettek, noha ez nem volt teljesen veszélytelen, hisz a MIÉP-ről sokan annyi rosszat mondtak már. Második gondolat: nemzeti, népi összefogás szükséges, amely által olyan erőre tehetünk szert, amely népünket és az országot továbbviszi előre a demokrácia útján. Harmadikként a megye mezőgazdasági helyzetét ecsetelte; rámutatott hogyan süllyedtünk eddig, s mit kell tenni a felemelkedésért. Csurka István beszédében szellemesen jellemezte a MIÉP helyzetét; most NB II-ben vagyunk, — mellőznek, nem szeretnek bennünket —, de az NB II-ből lehet feljutni az NB I-be, onnan viszont kiesnek az utolsók. Mi NB II-es bajnokságot fogunk nyerni — mondta. Most csak úgy lehet kiállni, ha teljesítjük azt, amit vállaltunk, teljesítjük ígéreteinket. A MIÉP kitart vállalt kötelezettsége mellett, ettől semmi nem tántorítja el, a nép, a magyarság érdekeit fogjuk képviselni mindvégig — hallottuk. Ezután a pártokat jellemezte röviden. Legtöbbet az MDF-ről tud, bár az öt alapító tag közül már csak Für Lajos az, aki még mindig az elnökségben van. Úgy véli, az Antall- politika folytathatatlan, nagy hibát követtek el a gyors privatizációval, a politikai hatalom mellé nem sikerült a gazdasági hatalmat megszervezni, a volt kmunisták mindenütt ott vannak, s háttérből irányítanak. Mindezek ellenére össze kell fogni, mert az összefogás a megmaradásunkat jelenti. A TÉP felajánlotta a békekötést — az összes sérelme ellenére —, egyelőre hiába. Óriási a feladata a nemzeti oldalnak, félre kell tenni mindent, össze kell fogni a nemzet és a magyarság érdekében, ezért kell elmenni május 8-án szavazni — fejezte be előadását Csurka István. - Vájéfiyé - Elsőkötetes képviselő Most kivételesen nem egy vásárhelyi kiadványról szólunk. . Vagy mégis? Döntse el az olvasó... Pénteken délután érkezett Vásárhelyre Budapestről Grezsa Ferenc kötete, a Számadás. Miről szeretne dr. Grezsa számot adni? Elmondása szerint folyamatosan próbálja választóit beavatni a parlamenti munkába, a képviselőség mindennapjaiba — több-kevesebb sikerrel. Ebben a kiadványban foglalta össze 4 éves képviselői munkájának momentumait, a rendszerváltás utáni magyar országgyűlés, törvényalkotás munkamódszereit. A kötet első részéből a tényleges törvényalkotói munkát ismerheti meg az olvasó. A második rész a Szülőföld címet kapta: itt számol be a választókerületben végzett munkáról, az önkormányzattal való együttműködésről, a képviselőirodában történtekről. A körgáton túl fejezetcím alatt foglalkozik a környező települések történéseivel. A kultúra, az oktatás, az ifjúság és a kisebbségek problémáit tárgyalja a harmadik részben, s tisztán politikai írások kaptak helyet a negyedikben. Végezetül néhány izgalmasabb írást említünk meg: A polgármester védelmében, A narkológia helyzete az átalakulás folyamatában, Ballagás Torontóban, Vonások Antall József portréjához. ..