Vásárhely és Vidéke, 1887. július-december (5. évfolyam, 28-53. szám)
1887-07-07 / 28. szám
l “Hódmező-Vásárhely, julius 7. 18-ik szám. 1887. ötödik évfolyam előfizetési díj: Egész évre 4 fG Félévre . 2 fG Negyedévre I Irt lEgyv szín ára 3 kr, I __ HIRDETÉSEK jutányosan közöltétnek. Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogni a kiadóhivatal és Lévai p. nyomdatulajdonos. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pentezán, III. tized 874. sz. alatti gróf Károlyi-házban. Az árvíz. A Tisza-Maros öblözetében elöntött 45 ezer hold földet még mindig tenger borítja. Junius 25-ike óta a viz úgyszólván mindig egy állapotban van s a mértföldekre terjedő víztömeg a Tisza apadása folytán csak julius 4-én kezdett fogyni, mely nap estéjén a belső vizeknél 2 dm. apadás volt konstatálható. Az elöntött területekről a viz most a porgányi zsilipen és kistiszai szakadáson át folyik vissza a Tiszába, s ha a Tisza, mint a felső vízállásokból várható, állandóan apadni fog, remélhető, hogy ezen hó folyamán az elpusztított terület kétharmada felszabadul az árvíz alól. A kistiszai szakadásnál a Tisza vize jún. 25-ikétől július 2-ikáig magasabb volt a belső víznél, s hogy a víz a belső részen ne szaporodjék, Szojka és Münsberger főmérnökök nagy fakapukkal záratták el a levert pilóták között a szakadás nyílását. Jul. 3-án vasárnap azonban a Tisza már 1 öt méterrel alacsonyabb volt a belső víznél s ekkor nyittatták meg ismét a kapukat. Azóta kifelé folyik a viz a Tiszába. A holt-tiszai átvágás 30 méter hosszúságban teljesen elkészült s itt csak két nyulgát választja el a Tisza vizét a belső víztől, azonban a fentebb nevezett főmérnökök ezen átvágás megnyitását egyelőre még nem látják szükségesnek, mert eddig úgy tapasztalták, hogy a porgányi zsilipen és a kistiszai szakadásnál annyi víz folyik ki, amennyi a Tisza vízállása mellett kifolyhatik, vagyis a Tisza apadásával egyenlő arányban apad a belvíz s igy most még a holt-tiszai átvágás megnyitása teljesen fölösleges, mert szerintük a belviz még akkor sem apadhatna többet, mint a Tisza vize, ha az elöntött részek mellett a töltés egész hosszában elhordatnék. Mihelyt azonban a belviz apadása kisebb lesz, mint a Tiszáé, a holt-tiszai átvágást azonnal megnyitni fogják s ennek keresztülvitele most már 12 óra alatt megtörténhetik. A kistiszai szakadásnál most a víz 30 méter szélességben és 553 méter mélységben folyik kifelé s a kint levő munkaerő a két szárnygát kiépítésén dolgozik, melyet még a rész első napjaiban építeni kezdtek. Ezen két szárnygátat fogják a szakadás körül védelmi vonalut kiépíteni, a két szárnygát között azonban 30 méter nyílást hagynak fönn a víz levezetésére. Ezen munkálatot, valamint a víz levezetését Müusberger folyammérnökségi és Szojka társulati főmérnök közegyetértéssel vezetik. Kívülük Endre Andor és Csonka Pál mérnökök működnek még a helyszínen, miután Kardos Sámuel helybeli magánmérnök, ki az állami és társulati mérnököknek a vész kitörésétől fogva dicséretes buzgalommal segédkezett, f. hó 4-én a terhes szolgálattól felmentetett, Fekete főigazgató és Pokomándy szakaszigazgató szintén kint vannak állandóan a helyszínen. Az elöntött területek közelében, a melegebb napok beálltával máris észlelhető az a büzhödt mocsárszag, mely, tartunk tőle, megfertőzteti a levegőt s megtámadni fogja közegészségi viszonyainkat. Emellett egy nagyon kellemetlen vendéget is hozott az árvíz nyakunkra: a szúnyogok milliárdját, melyek esténkint már a városban is oly nagy számmal lepik meg az embert, hogy csípéseik ellen védekezni sem lehet. Kint a víz mellett pedig, ha a töltéseken kocsival halad az ember, a töltés két oldaláról egész jellegszerűen emelkedik fel a szunyograj, melytől az egész vidék kár szenved. Azonban a veszedelem közepette ez volna a legkisebb bajunk. Sokkal nagyobb csapás az reánk nézve, hogy az árvíz nyomán üzleti viszonyainkban is a legnagyobb pangás állott be s kereskedők és iparosok egyaránt érzik a csapás következéseit. Érzik a mezei munkások is, mert mintegy 30.000 hold földön, hol máskor vásárhelyi munkások végezték az aratást, az idén nagyon szomorúan köszöntött be a Péter-Pál, és sok száz munkás kéz kénytelen más vidéken keresni nyári munkát. Más években mi hozzánk jöttek az idegen aratók, most pedig a mieinknek kell menni tömegesen idegen határba, hogy élelmüket megkeressék. Hogy városunkban a közvagyonosodást mily súlyosan érintette a csapás, az kiszámíthatatlan. A víz által elborított összes terület a társulat hivatalos kimutatása szerint 30933 kat. hold, mely 44993 kis holdnak felel meg. Ebből városunk határára 21533 hold esik, ezen kívül a lelei püspöki uradalmi földeknél mint haszonbérlők s a sövényházi volt Pallavicini-féle földeknél mint tulajdonosok, 8—9 ezer hold körül vannak érdekelve gazdáink s igy városunk lakossága 30.000 hold területen szenvedett termésben, épületekben kiszámíthatatlan kárt. Ezt a csapást még sokáig érezni fogjuk, s ennek a csapásnak az enyhítéséről gondoskodni a kormánynak a feladata, mert elsősorban őt terheli a felelősség a katasztrófáért. A belső védekezési vonalainknál most már a Tisza apadása folytán veszélytől nem tarthatunk, azonban az összes apadás még nem oly jelentékeny, hogy a vonalakat védelem nélkül hagyni lehessen. A répásháti és szikáncsi védvonal felügyeletét városi szakközegeinkkel együtt még mindig Fromm Miklós kft. mérnök teljesíti, ki Baross minisztertől nyert utasítás szerint csak akkor fog eltávozni, ha az apadás egy métert kitesz. A vasúti töltés védelmétől Jobbágyi Ottó és Novák Gusztáv vasúti felügyelők egy hónapi erős munka után csak vasárnap, július 3-án távoztak el a helyszínéről, hol most Deutsch és Tiszai főmérnökök vették át a vezetést. A vasúti töltés megvédése a legnagyobb becsületére válik az eltávozott felügyelő uraknak, mert annak megvédésében több szakember is kételkedett, s ha figyelembe vesszük, hogy a laza, homokos talajú töltést 8—9 láb magas víz ellen sikerült megvédeniük, s a vasúti forgalmat a töltéstest megcsuszamlása daczára is fenntartaniuk, elismerésünk működésük iránt még fokozódik. E tekintetben elismeréssel kell adóznunk a vasúti igazgatóságnak is, mely legjobb szakerőit küldötte le a töltés megvédéséhez s e czélra semmi áldozatot nem kimért. Külön vonatokkal hordatta a követ Stadnáról, a földet Orosháza alól, nagy munkaerővel éjjel-nappal dolgoztatott s a vasúti töltés mellett ma már oly erős padka áll karókkal és kövekkel megerősítve, hogy az a töltés biztonságát állandóan védeni fogja. A vasúti töltés biztonságba helyezése folytán, június 30-án az esti vonattal, a békéscsabai 101-ik gyalogezrednek, a hadtest parancsnokság által hatóságunk kérelmére kirendelt százada is elutazott városunkból. A derék század részint a vasúti, részint a répásházi védvonalnál őrségi szolgálatokat teljesitett s parancsnoka Desleges kapitány mindenben a legnagyobb előzékenységgel támogata hatóságunkat. A vasúti töltés által védett területen a talajvíz kezdvén jelentkezni, miután ez a tói földek elöntését fenyegette, a fővárostól kért gőzszivattyúval e hó elején megkezdették a talajvíznek s az ártézi kutak összegyülemlett vizeinek a tói csatornából való kiszivattyúzását. A gőzgép 10 óráig dolgozik naponkint s ez idő alatt ép annyi vizet képes kiszivattyúzni, mennyi naponkint a Nagy András János-féle ártézi kutból kifolyik, vagyis egy millió litert. « A nevezett ártézi kút fölösleges vize a vasúti átereszek betemetése folytán a paperébe vezettetvén le, a viz már itt is összegyűlt s a tói csatornát, melynek lefolyása most elzárva van, úgy megtöltő, hogy minden perezben attól lehetett tartani, hogy kiönt s igy az ártézi kút is árvizet csinál. E miatt mindjárt a kistiszai szakadás után a népkerti közfürdőt is be kellett zárni, mert a fölösleges fürdővíz levezetésére a tói csatorna szolgált, s ezt használni nem lehetett, azonban hogy a gőzszivattyú megkezdette működését, július 2-án a fürdőt is megnyithatták. A tói csatornából a vizet a gőzgép segélyével a vasúti töltésen át, egy áteresznél a sínek alatt a víz által elborított területre szivattyúzzák át s a gép működésének állandóan sok nézője van. :$*• A vizkárosultak részére a könyöradományok szépen folynak be, azonban oly sok szegény embert sulytott a csapás, hogy a beérkező segélyösszegek kiosztásánál a segélybizottságnak a legnagyobb óvatossággal kell eljárni. A segélybizottsághoz közelebb befolyt a szegedi dohánygyári annunktusoktól 05 frt, mint egy általuk rendezett tánczmulatság tiszta jövedelme, Adler Gézától 199 frt 38 kr. gyűjtés, a „Nád-Mező - Vásárhely„-lap szerkesztőjétől 34 frt 87 kr. gyűjtés, az első kath. 109 frtos temetkezési egylettől 10 frt, a „Festi Napló”tól újabban 110 frt. Stósa Imre tiszaföldvári birtokos e hét elején 7 egyes ekét taligával és egy lánczos boronát küldött a vizkárosultaknak. A külföldről hétfőn kaptuk a első adományt Berlinből. Hatóságunkhoz egész váratlanul köszöntött be Ir. Horváth József a berlini magyar egylet alelnöke, ki személyesen adta át a polgármesternek Augusta német császárné ő felsége 800 márka adományát s a magyar egylet 4000 márka gyűjtését. Összesen 1200 márkát német birodalmi bankjegyekben és aranyban. Ezen kívül a berlini magyarok derék küldötte egy egész vasúti kocsi ruhát hozott magával, melyet az egylet Berlinben gyűjtött a vizkárosultak részére. Midőn a vasútról a berliniek ruhaküldeményét, mely hét ládát és két zsákot töltött meg, behozták s kipakolták, a segélybizottság tagjai nem kis gondolkozásba estek, mint használják fel a jó berliniek ezen szives adományát, mert a sok értékes ruhanemű csekély kivétellel mind felső ruha, s úgy a férfi, mint női ruhadarabok nagy városi emberekről kerülvén le, nagyon elütnek a mi népviseletünktől. A csomagokban mindenféle női és férfi, szalma és posztó kalapok, női tavaszi jelöltek, napernyők, Jaegeringek, tricot gyermek, ruhák, tulikás szoknyák, hálóköntösök, csipkés gyermek kötények, egész öltöny férfi ruhák, bőr és szövet czipők, bársony gallérok stb. vannak nagy mennyiségben összehalmozva, s ezek legnagyobb része olyan, hogy a vízkárosultak közt ki nem osztható, mivel azok előreláthatólag nem viselhetnék s igy más után kell azokat a károsultak javára értékesíteni. Dr. Horváth másnap reggelig tartózkodott vámunkban s a kistiszai szakadást megtekintette. Midőn látta az árvíz óriási kiterjedését s a romba dőlt tanyák nagy számát, a pusztulás láthatólag leverő hatást tett rá. Sajnálatának adott egyszersmind kifejezést, hogy a berlini magyar egylet gyűjtését fényesebb eredmény nem koronázta, azonban, mint mondá, mihelyt a dunaszerdahelyi gyújtogatások hire Berlinbe eljutott, a közönség részvéte úgyszólván elfordult a vizkárosultaktól s a börzéről sem kapott az egylet semmi adományt, pedig az szokta legjobban segélyezni a hasonló mozgalmakat. — Városunk közönsége azonban a nyújtott segélyért is hálás köszönettel adózik a német fővárosnak s a berlini magyar egyletnek, melynek hazafias részvéte feledhetlen lesz előttünk. A városi közpénztárba a vízkárosultak részére, eddig a következő segély- és könyöradományok folytak be: államsegély 10000 frt, berlini magyar egylettől gyűjtés 1200 márka, az első magyar ált. biztosító társaságtól 3000 frt, Szentes városától 1000 frt, az országos vöröskereszt-egylet központi választmányától 500 frt, a vöröskereszt helybeli fiókjától 400 frt, a „Vásárhely és Vidéke“ gyűjtéséből 250 frt, a „Festi Napló“ gyűjtése 322 frt, a hunvásárhelyi öreg takarékpénztár 300 frt, Adler Géza gyűjtése 199 frt 38 ft, Zsigmondy Béla, Beniczky Ferencz, Kállay Albert, gróf Bethlen Márk 100—100 frt, szegedi dohánygyári munkások 05 frt, kunvásárhelyi központi takarékpénztár, izr. nőegylet, Kállay András, Dombrádi Nagy Sándorné 50 —50 frt, 50 frtnál kisebb adományok öszszege 147 frt 22 kr, összesen 16578 frt 00 kr. és 1200 márka. Ezen felül Blaskovich Ernő pestmegyei nagybirtokos 100 méter mázsa búzát, Stósa Imre tiszaföldvári birtokos gazdasági eszközöket s a berliniek nagy mennyiségű ruhaneműeket küldtek. Király ő felsége 5000 frt, a herczegprimás 2000 frt, s az Asscurazioni Generali 1000 frt adománya még nem folyt be a közpénztárba, — ezekkel s a még kint levő gyűjtésekkel mintegy 20—28 ezer írtra fog emelkedni a segélyezésekre begyült összeg. Lapunk zártakor értesülünk, hogy ma reggel a Kistiszáról 300 munkás ment a nélt-tiszai átvágás megnyitására, mert a Tisza apadása állandónak ígérkezik s a belső viz apadása tegnap már csekélyebb volt mint a Tiszáé, s így az eddigi két vízlevezető nyílás kevésnek bizonyult. A belvizeknél az összes apadás eddig 09 ötméter. Vízállás ma július 6-án: Szeged 4.85, Arad 0.27, Szolnok 3.35, Tokaj 1.64, Szathmár 0.78, Gyónii 2.07, Sárospatak 1.16. — Apadás mindenütt s az utolsó 24 órában Szegeden 7, Szolnokon 35 és Tokajban 30 ditivel esett, alább a víz színe. ------------* Tanév végén. 1. Az 1880—87-iki tanév be van fejezve. A szellemi aratás is elmúlt. Nem állhatom meg, hogy a tanügyi pályán évek hosszú során át szerzett tapasztalataimat épen a zárvizsgálatok után főbb vonásaiban ne hozzam nyilvánosság elé. Ezen tapasztalatok alapján származott nézetek kétfelé irányulnak - e :arésze tisztán tanügyi, másik társa elsőre felhívom a tanférfiak, a másként a szülők szíves figyelmét. Szerzett tapasztalataim egyike magára a zárvizsgálatok rendszerére vonatkozik és mindenek előtt azon kérdést tűzöm ki megoldás egett: Mi gilel-e a hiús álluknak és he