Vásárhely és Vidéke, 1904. január-június (22. évfolyam, 1-81. szám)

1904-06-28 / 81. szám

1904. junius 28. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE. 81. szám. tés kiegészítésére szolgál s a nyugdíjnál is beszámittatik. A kárpótlék öt évenkint a törzsfizetés tiz százaléka, mely 25 évi szol­gálat után­ ötven százalékig emelkedhetik; a főigazgatónál és a főmérnöknél pedig a két első öt évben a törzsfizetés tizenöt száza­léka s 20 évi szolgálat után már a fizetés 50 százalékára emelkedik. A kárpótléknál a társulat tényleges szolgálatában eltöltött idő visszamenőleg is számításba vétetik, a­mi egyeseknél máris 19 évre megy, de azért a bizottság pénzügyi szempontból a javaslatban semmi aggályra nem lát okot, mert egyelőre csak évi 15.000 korona kiadási többletről lesz szó, a­mi a kirovások emelése nélkül a költségve­tés keretében is fedezhető. Azon kívül a bizottság a tisztiszemélyzet létszámának apasztásával is megkönnyíteni véli az ötöd­éves kárpótlék terhét, mert az ügyészi ál­lásra, a mindszentapátfalvi szakasz külön igazgatói állására és két szakasznál a pénz­tárnoki állásokra nincsen szükség s ha ezek beszüntettetnek évi 9000 korona megtakarí­tás eszközölhető. Ajánlja még a bizottság ezen javaslat elfogadását azon okból is, mert a társulati tisztviselők fizetése 19 év óta legnagyobb részben változatlanul maradt, a megélhetési viszonyok pedig általában nehezedtek s már eddig 13 árm. társulat hozta be a kárpótlé­kot, mint a fizetésemelés olyan módját, mely a legalkalmasabb a jó tiszti erőknek állandó lekötésére. A beterjesztett javaslat felett megin­dult vita során E­n­d­r­e­y Gyula ellenezte annak elfogadását, mert a társulati tiszti fizetések úgy vannak megállapítva, hogy a jogos igényeket minden tekintetben kielégí­tik s ily mérvű fizetésemelésre a társulat mai pénzügyi viszonyai között gondolni sem lehet.­­ Hódi Mózes megelégedett volna a javaslat módosításával is, hogy visszame­nőleg csak tíz évi szolgálat számíttassék be és hogy a kárpótlék 5 évenként csak 6% legyen és ne emelkedhessék magasabbra a törzsfizetés 30 százalékánál, azonban a vá­lasztmány N­o­v­á­k József, Nagy Elemér és az elnök pártoló felszólalásai után a javaslatot változatlanul elfo­gadta. Egyéb ügyek: Hódmező-Vásárhely város megkeresé­sére, a város belvizeinek levezetése czéljá­­ból, a választmány hozzájárul azon meg­oldáshoz, hogy az építendő kopáncs­­k­i­s t­i­s­z­a­i csatorna költségei a város és a társulat által egyenlő arányban viseltessenek. A N­á­v­a­y Géza lemondásával ürese­désbe jött központi választmányi tagsági helyre Hervay István csanádmegyei főjegy­zőt jelölték. A központi választmány üléséről fel­említjük még, hogy a városunkban levő s­z­a­k­a­s­z­i­g­a­z­g­a­t­ó­s­á­g elhelyezé­sére nézve, miután a tervezett házvétel meghiúsult, az elnökség felhatalmaztatott, hogy a róm. kath. egyháztól a mostani hi­vatali helyiségeket három évre bérelje ki, s megengedte Kossuth, hogy a munkatársak sorában az ő neve is szerepeljen, — amint megtudta, hogy Petőfi is munkatársa a lap­nak , kijelentette, hogy nem szívesen szere­pelteti nevét Petőfiével együtt. 1849-ben, mi­kor Petőfit Bem őrnagygyá léptette elő s Petőfi Debreczenbe sietett a tábornok ajánló levelével, hogy ügyét (hogy kineveztetését megerősítsék) a hadügyminisztériumnál sür­gesse . Kossuth nem fogadta Petőfit, hanem Klapkához utasította. Ezek a dolgok — de még Petőfinek szélső radikalizmusa is — odafejlesztették a kettőjük közötti viszonyt, hogy Kossuth Pe­tőfit s Petőfi Kossuthot nem szerette. Érdekes az a két levél, amelyet Petőfi Kossuthoz intéz. A czíme, a megszólítása: Tisztelt Polgártárs! Ebből is kiérzik némi szatíra. Ne tévesszük össze: Petőfit és Kos­suthot nem az irigység hozta ellenkezésbe egymással — hiszen arra, hogy irigykedjék, egyiknek sem volt szüksége, — de mind­kettő kizárólagos nagyságának velük született öntudata. Ez eredményezhetett némi féltékeny­séget. Mindenesetre érdekes efölött gondol­kozni, mint amely élénk világot vet két ilyen ellentétes eszközökkel működő nagyság etni­­kai életére és gondolkodás­módjára. Előfizetési felhívás a „Vásárhely és Vidéke“ új évnegyedére. — június 25-én. Július elsejével lapunk, a „Vásárhely és Vidéke“ fennállása XXII. évfolyamának harmadik negyedébe lép, mely alkalomból ki­folyólag­­. olvasóinkat előfizetéseik szíves megújítására kérjük. Lapunk irányelveit ismeri már nagyon jól a közönség. A becsületes, fárad­hatatlan tevékenységnek, a meg­alkuvást nem ismerő közéleti és politikai meggyőződésnek vol­tunk mindenkor az előharczosai, küzdve Vásárhely város népének jogaiért, erkölcsi és anyagi boldogulásáért. Ezt fogjuk tenni a jövőben is. Valamint a múltban az volt, úgy jö­vőre is az fogja képezni legfőbb és legked­vesebb törekvésünket, hogy Vásárhely vá­rosának az érdekeit szolgáljuk úgy kulturális, mint ipari, kereskedelmi és közgazdasági téren. Részrehajlást, megalkuvást és ingadozást semmiféle tekin­tetben nem fogunk ismerni s igyekezetünk abban fog összpontosulni, hogy a terhek alatt görnyedező polgárság ne­héz helyzetén, mostoha sorsán könnyitsünk, a nélkül azonban, hogy városunk természetes fejlődését és haladását megakadályoznék. Politikai tekintben a szabad és függet­len Magyarországnak lévén a hívei, a füg­getlenségi és 48-as pártnak az elveit fogjuk jövőre is követni, szívünk és lelkünk egész odaadásával szolgálva azt az örök és halhatatlan eszmét, melyet Kossuth Lajos képviselt életében s melyet ő hagyott ránk szent örökségképen halálos ágyán. En­nek a politikai hitvallásnak keretében fogjuk részletesen és kimerítően tájékoztatni olva­sóinkat a magyar politikai élet és országgyű­lés minden eseményéről. Szépirodalmi rovatunk gondos és figyelmes szerkesztése mellett főleg a hír­szolgálatra fektetünk jövőben is nagy súlyt, hogy közönségünk alaposan, gyorsan és a valóságnak megfelelően értesüljön a napi eseményekről. Erőnk, igyekezetünk és meggyőződésünk legjavát szenteljük arra, hogy egy jól szer­kesztett és teljes irodalmi színvonalon álló lapot nyújtsunk Vásárhely város közönségé­nek, a­mit azonban csak úgy érhetünk el, ha a közönség támogatása és szeretete meg­­aczélozza munkakedvünket. Ezt kérjük bizalommal és tisztelettel. A „Vásárhely és Vidéke“ szerkesztősége. Folyó év július 1-től kezdve a „Vásárhely és Vidéke“ előfizetési ára a vidékre is ugyanannyi lesz, mint helyben. Egész évre . . . . 8 korona. Félévre.....................4 . Negyedévre . . . 2 . Előfizetni lehet a kiadóhivataliban IV. kerület, Szt.­Antal utcza 7. szám alatt és a lapkihordóknál, mindenkor nyugta ellenében. Régi előfizetőinknek nyugtáit a lapkihordók fogják kézbesíteni, vidéki előfizetőinket pe­dig a postautalvány szives használatára kérjük. A „Vásárhely és Vidéke“ kiadóhivatala: Újdonságok. — Társulati közgyűlés. A kőrös-tisza­­marosi ármentesítő társulat ma délelőtt 9 órakor városunkban a városháza közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tart. A köz­gyűlés tárgyait tegnap készítette elő és tár­gyalta le a központi választmány, melynek üléséről lapunk más helyén adunk tudósítást. — A vakáczió. A héten már összes is­koláinkban, kivéve az állami földmivesiskolát, megkezdődött a vakáczió. Vakácziós hangu­lat van az egész városban; a vidéki diáko­kat viszik hazafelé; a gazdaközönség vonul kifelé a tanyákra, melyeken már javában fo­lyik az aratás; a ki teheti fürdőre készülő­dik vagy elutazik, egyszóval a nyári moz­gósítás beállott, a­melyet nyomon követ a holt évad, az uborka-szezon. Egy-két nap múlva üres lesz a város, csak az marad itthon, a­kinek épen muszáj. A torony alatti főtisztviselők közül még csak Bereczk Pál tanácsnok és Imre József szemkórházi fő­orvos kezdte meg szabadságát, a hét végén azonban már többen mennek utánuk. Augusz­tus hónapig meglehetősen csendes lesz vá­rosunk, akkor azonban vége lesz a vakáczió csendjének, mert jönnek a színészek s augusztus közepén kezdődik a k­i­á­bí­­­t­á­s is, melyre már ritka vendégeket, minisz­tereket is várunk. Az idei nagy vakácziónak tehát csak az első fele lesz unalmas. — Az iskolai értesítők. A tanév be­­zártával megkaptuk az állami p­o­­­g. leányiskola és a domonkosrendi apá­­czák vezetése alatti róm. kath. leány­­nevelő-intézet értesítőjét, de a mi közönségünket mégis legjobban érdekelné, nem kaptuk meg a főgimnázium ér­tesítőjét. Egész legendák forognak köz­szájon, hogy az idén milyen nagyra rúg a főgimnáziumban elbuktatott diákoknak a száma s ezen hírek valóságáról vagy alap­talanságáról a közönség nem szerezhet hi­teles tudomást, mert a főgimnázium értesí­tője a tanév zártakor nem jelent meg s hír szerint csak pár hét múlva fog megjelenni. Ez így nem helyesen van s hisz­­szük, hogy az igazgató intézkedni fog, hogy a főgimnázium értesítője mielőbb megjelen­jék s a jövőben a tanév zártakor készen legyen. — A hozzánk beküldött iskolai érte­sítőket egyébként lapunk legközelebbi szá­mában ismertetni fogjuk. — Eljegyzés: Maczelka Gábor, M­a­c­z­e­l­k­a János földbirtokos fia, fiatalsá­gunk egyik rokonszenves tagja, a napokban váltott jegyet Magyar-Óvárott Hens­ch Gizi kisasszonynyal, H­e­n­s­c­h Árpád gazda­akadémiai tanár leányával. Az esküvőjük július hó 18-án lesz Magyar-Óvárott. — Tornász-siker. A vasárnap Aradon megtartott országos tornaversenyen a hely­beli torna- és vivóegylet is képvisel­tette magát legjobb tornászaival, a­kik közül B­a­r­k­á­s­z Ernő a magasugrásban a máso­dik díjat, ezüstérmet nyert 1­66 cm. magas­ugrásával. — Bangának és Góbinak, másik két jeles tornászunknak a versenyen nem volt szerencséjük. — Az aratás és — időjárásunk. Va­sárnap éjjel szép csendes esőt kaptunk, mely a tavaszi vetésekre és gyümölcsfélékre nagy jótétemény volt. Utána hűvös, borongós idő következett, melynek tartósságát kívánnák gazdáink, mert az aratás most már az egész határban megkezdődött s szellős, borongós időre volna szükségünk. A múlt hét utolsó napjai olyan melegek voltak, hogy a búzát is már általában vágni lehet s több helyen már a múlt hét végén a búzát is aratni kezdték. A határ minden részén lehet látni már vontatókat és kereszteket is s mint több felől értesülünk, az aratási hírek nem olyan lehangolók, mint a­hogy azt pár hét előtt aggódva gondoltuk, mert határunkban

Next