Vásárhely Népe, 1947. július-szeptember (4. évfolyam, 146-220. szám)

1947-07-01 / 146. szám

1947 július 1.– kedd. VÁSÁRHELY NÉPE levél Csomós Zoltánná, a Magyar Kommunista Párt hódmezővásárhelyi szervezetének legkiválóbb agitátora 1945-ben ismert szociális érzésétől indíttatva egy lengyel menekült családot vett gondozás alá. Szűkös keresetéből tejet, tyúkot és más élelmet juttatott kiéhezett és beteg menekülteknek. A házaspár és gyermekei két év távlatából sem felejtette el Csomósáé elvtársnő szerető gondoskodását és most a következő levelet küldték neki távoli hazájukból tört magyar nyelven. Kedves drága Néni és Bácsi! Mi vagyunk ma Lengyelországban, Zakopanéban hegyen. Vannak egészséges mindenki Én és Tardeau (Ferii) dolgozik. Gyerekek megy iskolába. Nagyon sajnálom — Magyarországon volt nekem jól. Nálunk van jó is, de mind nagyon drága. Én nem tudom jó írni magyarul — nem igaz ? Hogy van ,néni és bácsi ? Jó vagy nem ? Hogy lesz jó és én jövök Magyarországban. Kedves néni, nem lehet kapni oda szemüveg nap ellen. Itt nem lehet, de nekem fám szeme, talán kedves néni keld Lengyelországba. Akarom sok inni, denem tudom. Itt van fénykép utolsó. Tessék irni nagyon kérem. LAZACZKY JONIEN TERDE és JÁNOS és JÓZSI — Kaptár, 1947. Július 1., kedd. Kat.: Jézus 87. vére. Prot.: Tibold. A nap kel 4 óra 50 perckor, lenyugszik 20 óra 45 perckor. — A szakmaközi választmány ülése 2-án, szerdán délután órakor lesz. — ..Siess! Adj! Segíts!A mozgalom helybeli bizottsága felhívja azokat, akik a Vöröskereszttől gyűjtés céljából gyűjtőíveket átvettek, hogy a készpénzadományokkal a Népjóléti Ügyosztálynál, a természetbeni adományokkal pedig a pályaudvari hadifogolyszolgálatnál legkésőbb július hó - ig számoljanak el. Egyúttal örömmel közli Hódmezővásárhely társadalmával, hogy hadifoglyaink naponta 10—12 számmal térnek haza otthonaikba, azonkívül a pályaudvaron átutazókat is étkeztetnek. Éppen ezért felkéri a város társadalmát, hogy a náluk gyűjtőívvel jelentkezőket szívesen fogadják és tehetségükhöz mérten adakozzanak is. Tapasztalat mutatja, hogy az ideérkező hadifoglyok tehetségükhöz mérten adakozzanak is. Tapasztalat mutatja, hogy az ideérkező hadifoglyok nem kívánnak főtt ételt enni, hanem legjobban örülnek, ha valami alkoholt (elsősorban pálinkát és rumot) gyümölcsízt és édestésztát kapnak. Aki csak teheti, vigyen le a pályaudvarra a fent felsoroltakból és azt adja át a hadifogolyszolgálatnak. Dr. Kocsis Margit szociális titkár. — Kedden délelőtt 11 órakor az ország összes kereskedői 10 perces tüntető sztrájkot tartanak az országos kereskedelmi nagygyűlés határozata szerint. Kérem vásárhely összes kereskedőit, hogy 11 órakor 10 percig zárják be üzletüket Elnök. — Beiratkozás a négyévfolyamú fiú- és női kereskedelmi középiskolába. A beiratkozni kívánó tanulók jelentkezzenek dr. Goldmann Istvánné igazgatónőnél július 1-én, kedden délelőtt 9—1- ig Rákosi Jenő utca 23 szám alatt. Felvilágosítás minden nap ugyanott délután 2 -4-ig. — Fodrászipari munkások szakszervezete 1-én kedden délután 6 órai kezdettel faggyús lést tart. Minden tag megjelenése kötelező. Vezetőség. — Lázár utca 18 szám alatti lakásán fogadja továbbra is érdeklődőket még néhány napig P. Sergius a városunkban tartózkodó népszerű grafológus. Megmondja a múltat, jövőt, családi körülményeit, felvilágosítást ad hozzátartozóiról is. Sorsirányítás, tanácsadás, házasulandók és pályaválasztók részére, üzleti tervek stb. megoldása, tudományos módszer szerint. 885 — koronggal agyonvert, megfolytatt nők. A Mecklenburg gyűjtőtábor foglyainak újabb tömegsírját fedezték fel Schwerin mellett. Az áldozatokata háború utolsó napjaiban az SS-legények gyilkolták meg. A holttestek közül sokat még fel lehet ismerni; legnagyobbrészt nők, akiket dorongokkal ütöttek agyon, másokat fejükre kötözőn ruháikkkal fojtottak meg. Az SS-ek így szabadultak meg hatmillió nőtől, amikor nem tudták őket továbbszállítani Belsenből, amelyeta szövetségesek elfoglaltak. A szovjet felügyelet alatt megjelenő berlini sajtó részleteket közöl az eseményekről Lapunk hasábjain már több hadifoglyot szólaltattunk meg, véleményt kérve tőlük a kinti benyomásokról és bánásmódról. A beszélő hadifoglyok véleménye különböző, csak egyben egyezik, hogy emberséges volt a bánásmód. Egyébként a vélemények aszerint alakultak ki, hogy a beszélő hadifogoly milyen foglalkozású, milyen területen, munkahelyen és milyen körülmények között dolgozott. Eddig paraszt- és munkásemberekkel beszéltünk. A napokban jött haza hadifogságból dr. Sipka Sándor gimnáziumi tanár, megbízott igazgató, aki mint zászlós került hadifogságba. Nem mulasztottuk el, hogy tőle is véleményt kérjünk a hadifogságban szerzett tapasztalatairól és az eltöltött hadifogság alatt szerzett benyomásairól. Dr. Sipka Sándor igen érdekes beszélgetést folytatott velünk a hadifogságról, még eddig nem hallott, el-íogulatlan és tárgyilagos megállapításokat téve a Szovjetunióról. — Testi kondícióval úgy jöttem haza, mint ahogy elmentem, — mondotta. — Nem vagyok egy dekával sem könnyebb és amint látja, nem nézek ki valami letörtem .Valóban úgy néz ki, mintha nyári szabadságát töltené otthon. Pizsamában van és könyveit rendezgeti. — Igazgató úr melyik részen volt hadifogságban? „ — Moszkvától 600 kilométerre fekvő Gorkijban voltam. Erdőt irtottunk, később pedig fűrésztelepen dolgoztam. — Milyen volt a bánásmód? Jó. A mi laborunkban meg volt a hadifoglyok közt a harmónia. A szovjet őrség nem volt goromba és a telepen dolgozó szovjet munkások is barátságosak voltak. — Vannak, akik panaszkodtak már nekünk a kinti életről. Ön miben látja a különböző vélemények okát? — Annak több oka van. Elsősorban az otthontól elszakadt ember érzékenyebb, a lelki világa nincs úgy egyenesben. Azonkívül más az éghajlat, ismeretlenek a munkamódszerek. Például sok olyan munka van, amit az Alföldön nem ismernek, tehát szokatlan Az élelmezés sem olyan, mint Magyarországon, mint ahogy csaknem minden országnak sajátos »konyhája« van. Azt mindenesetre állíthatom, hogy a táborokban előforduló nehézségek okozói mindig személyek voltak és sohasem a hivatalos álláspont. Ott is ugyanúgy vannak emberek, akik szeretnek túllépni hatáskörükön. — Az ottani munkarendről mi a vélleménye igazgató úrnak? — Kifogástalan. Dolgoztam több helyen és azt tapasztaltam, hogy mindenkit a neki megfelelő helyre tesznek. Mindenki tudja, mit és mennyit kell termelnie. Meg van minden munkakörben határozva a norma, vagyis az átlagteljesítmény. Ezt el is végzik és ha valaki ügyesebb, szorgalmasabb, az többet keres, több kedvezményben részesül. Ami az én figyel-memet legjobban megragadta, az az volt, hogy odakint mindenkit az erőállapotához megfelelő munkahelyre állítanak be. Nem lehet látni, hogy gyönge ember nehéz munkán legyen, az erős fizikumú pedig — mondjuk — tollal fosszon. A munka nehéz, vagy egészségtelen foka szerint végzi a szovjet munkás a napi 8—6, vagy 4 órás munkáját. — A munkafegyelemről mi volt a benyomása? — Dolgozni kell. Nem lehetett látni félórás késéseket. A szovjet munkás nem késik a munkájáról. Elsősorban az önfegyelemre apellálnak. Akinél ez nincs meg olyan mértékben, ahogy a munkarend megköveteli, ott különböző megszorításokkal biztosítják. Ezen a téren nem ismernek tréfát. — Hogyan értékelik a Szovjetunióban az embert? — A munkája után, hogy mit tud. Nem lehet szóval megtéveszteni senkit. Oda kell állni a munkapad mellé és ha többet, jobbat termel a másiknál, akkor különb ember. A tudás, a tehetség, a szorgalom az értékmérő. Ez a hadifoglyoknál is érvényesült. Természetesen a hadifogoly az nem szabadmunkás. — Kulturális téren mit nyújtottak a hadifoglyoknak? — Azt hiszem, ezt már valamenynyire ismerik önök. Szerveztek hadifoglyokból műkedvelő gárdát, voltak sportkörök, egyeshelyeken színház is és újságot is kaptunk. Ezek a dolgok nem mindenütt, voltak egyformán, rádió azonban igencsak mindenütt volt. Hadifoglyoknál ez nem egészen megvetendő gondoskodás. Dr. Sipka Sándor igazgató nem áradozott a Szovjetunióról. Nem beszélt kacsalábon forgó várakról és tejjelmézzel folyó kánaánról. Egy népről beszélt, amelyiket a náci barbarizmus ki akart irtani és amely félig lerombolt országából újat akar építeni. Munkáról és munkásokról beszélt. A hadifogoly-élet is egy mozaikja volt ennek a törekvésnek. A hadifoglyok maguk is építettek és aszerint vált elviselhetővé az életük, lett jó barakjuk, mosdójuk, bútoraik, ahogy igyekeztek, amilyen szorgalmas és leleményes volt a hadifogolytábor. Megemlékezett még arról a példás rendről és nagyszerű szervezésről, amely a hatalmas tömegű hadifogoly-tízezreket zökkenőmentesen szállítja hazafelé. Debrecen egy hadifogoly-város, ahová — mint két nagy folyamból —Foksáriból és Máramarosszigetről csak úgy ömlik az emberáradat. Egy nap sem telik bele és az alaktalan tömegből minden ember szabaddá válik és felesége, anyja, gyermeke karjában találja magát, így beszélte el nekünk dr. Sipka Sándor az élményeit és benyomásait. Amit mondott, példa lehet, hogy a magyar nép is a munkát becsülje és azon keresztül az embert. Nem kell kopíroznunk, de ezen keresztül a mi sajátos viszonyaink és szokásaink között is új élet felé lendülhet az elnyomott, kifosztott, de élni akaró és élni tudó dolgozó magyarság. Ifj. Kovács Imre: Mit mond dr. Sipka Sándor gimnáziumi tanár hadifogságban szerzett tapasztalatairól Felhívjuk a malomipari munkások figyelmét, hogy július 1-én,kedden délután 4 órakor a tisztifőorvosi hivatal egészségügyi előadást rendez a malomipari székházban (Bajcsy Zsilinszky utca 50), melyre a megjelenés kötelező. Vezetőség. Pedagógus szakszervezet tagjai jelentkezhetnek cséplési ellenőröknek július, 2-án délig a gimnáziumban. Elnökség. Keresem azt az illetőt, aki mostanában jött haza fogságból és tud valamit Forrai István kőmivesről. Legyen szives tudassa címét, vagy keressen fel, mert férjemről 1944. dec. 18—20-ika óta semmit nem tudok. Tisztelettel Forrai Istvánná II. ker. Malom utca 52/a sz. 875 - HIRDESSEN A VÁSÁRHELY NÉPIBEN! Július 1-én, kedden este 1 3 órakor Újdonság! Nyári Bemutató! Várattam vendég Játék 3 felvonásban. ___________ Július 2.-án és 3-án szerdán este 4 8 órakor csütörtökön este 7: 3 órakor Leánpisár operett 3 felvonásban. — A „Cseresnyés“ Népi Kollégium vezetősége a Kollégium berendezésére és felemelésére gyűjtést rendez. Felkérjük a város társadalmát, egyesületeket, testületeket, kereskedőket és iparosokat, valamint a magánosokat, adakozzanak, hogy a kollégium a jövő évben fiú és most megnyíló leánytagozatában még sikeresebb munkát végezhessen. Elfogad a Vezetőség mindenféle felszerelési tárgyat, könyvet, írószert, bútort, edényt, pénzt, élelmiszert stb. Az adományokat kérjük a Holló u. 26 . alatt leadni. — Tatár Pál motorosfavágó címe: Püspök Utca 6 sz. Telefonszáma: 432. 573 — Kedvezményes pálinkafőzést elő lehet jegyezni Zsoldos utca 11—13 szám alatt a Szöllő és Gyümölcstermelők Szövetkezetében. 3. oldal Vasárnap és hétfőn huszonkilenc hssdíi©g©lif érkezett Debrecenből ma , és tegnap befutó vonattal igen sok hadifoglyot vendégelt meg a vásárhelyi vöröskeresztes hadifogoly-szolgálat. Ezeknek nagyrésze szegedi és szegedkörnyéki volt. Vásárhelyre a következő hadifoglyok érkezte haza: Tóth József, Szántó Kovács Jánosutca 1., Vörös Sándor, Gorzsa-tanya 685., D. Nagy László, Balassa-u. 15., Dévai József Kiskundorozsma, Soós Imre, Pacsirta-utca 17., Knapecz János, Királyszék-utca 7., Zvara Lajos, Gyulai-utca 9., Mucsi Sándor, Árokutca 4., Nosár András, Szerencse-u. 32., Varga Imre, Klauzál-utca 155., Gyöngyösi István, Dáni-utca 55., Albert Bálint, Tanya 1444., Szekeres Bálint, Temesvár-utca 17., Gál Imre, Miklós-utca 14., Kiss János, Tanya 1400., Rostás Antal, Tanya 1946., Galambos Mihály, Tanya 1840., Konkoly András, Tanya 1967., Mucsi Mihály, Kistópart-utca 34., Hegedűs Ernő, Tanya 831., Novák Sándor, Tanya 1357., Tatár Kis János, Kolozsvár-utca. Feles Ernő Kopáncs, Aracsi János Tanya, Dezső István, Damjanich-u. 65., Nagygyörgy Péter, Könyves-u. 5. sz., Renyhe Kiss János, Damjanich-u. 70., Krizsa Sándor, Imre-utca 19., Olasz Sándor, Szántó Kovács János-utca Vekló Pál, Nyárfa-utca 16. szám. Szövet , mosóárú, selyemárú legkedvezőbb forrása : Movák.