Vásárhely Népe, 1947. október-december (4. évfolyam, 221-295. szám)
1947-10-01 / 221. szám
autóbír 1., szerda. .VÁSÁRHELY NÉPE mmst mni NYILATKOZHSK és két munkáspárt vezetői és min üzemek dolgozói és közös kormányprogramrólA „Concordia” dolgozói Lapunk legutóbbi számában nyilvánosságra hozták a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt közös kormányprogramját, melyet rövidesen a minisztertanács elé terjesztenek. Nézzük meg, milyen véleménynyel vannak a közös kormányprogramról, a megerősödött munkáspárt vezetői és az üzemek dolgozói. KEREKES IMRE MKP párttitkár akit először megkérdezünk, így nyilatkozik : — A két munkáspárt közös kormányprogram-javaslata képezi alapját további építőmunkánknak. Ennek jegyében kell, hogy irányt vegyünk a hároméves terv megvalósítására.M mindenkinek kötelessége tehát támogatni ezt a javaslatot. Ennek megvalósulása küszöbölheti ki a demokrácia sokak által bírált kezdeti hibáit és ha ez sikerül, úgy az elsősorban a két munkáspárt kormányprogramjának, helyes útmutatásának köszönhető. — Mi a véleménye a munkásegységről? — kérdezzük. — A választási küzdelem hevében a két munkáspárt közötti viszony romlását napról-napra érezni lehetett, — folytatja. — Most ugyanúgy érezni őket, hogy a két munkáspárt köötti viszony egyre javul. A helyzetadása itt Vásárhelyen a választási küzdelem hevében felmerült vitákból indult ki, később még jobban elmérgesedett azon újságcikkek miatt, melyekben bennünket tettek meg szociáldemokravtársaink a balsikerek okozójának. Mi, kommunisták, eddig sem igyekeztünk sem a sajtóban, sem a gyűléseken tovább kiélezni a helyzetet. Nem vagyunk és nem leszünk szociáldemokrata-ellenesek, — mondja befejezésül, — mert tudjuk, hogy a két munkáspárt együttműködése történelmi szükségszerűség, ami elől senki sem térhet ki. FEHÉR FERENC szociáldemokrata párttiíktár — Hogy mi a véleményem a két párt kormányprogramjáról és a munkásegységről? — gondolkodik egy pillanatig. — Szeretném, ha a kormányprogram-javaslat minden tekintetben kormányprogrammá válna, — kezdi a beszélgetést. — Együttműködést a két párt központi vezetőségének úgy kell lefektetni, hogy az egész országra és a két párt valamennyi szektorára kötelező legyen és azok ellen, akik a megállapodást megszegik, a legszigorúbb eljárást, sőt a pártból való kizárást kell szankcióként megjelölni. — Hogyan látja a két munkáspárt további együttműködését? — Természetes, hogy az együttműködés alapfeltétele csak a kölcsönös bizalom lehet. — folytatja — és egyetlen párt sem akarhat a másik rovására erejében gyarapodni. Minden erőszakosságot el kell vélni. A demokrácia szelleme kell, hogy áthassa ezt az együttműködést és mind a két pártnak a realitások figyelembevételével őszintén kell a munkásosztály javát szolgálni, — fejezi be nyilatkozatát — örülök, hogy a két munkáspárt megegyezett, — kezdi a beszélgetést. — Nem volt semmi értelme az oktalan torzsalkodásnak. Csak azt szeretném, ha ez a szellem az üzemekbe is újra behatolna. — Éppen ideje, hogy a vita helyett rátérjünk az építő munkára, szól közbe Turcsányi Ferenc szociáldemokrata elvtársunk. — A vita helyett több munkát akarunk végre, hogy megváltozzon ez a bizonytalan állapot. Török István elvtárs egy másik harisnyakötőgéptől odajön hozzánk, ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Nekem az a nézetem, hogy a közös kormányprogram által megszilárdult munkásegységet nemcsak hogy fenn kell tartani, hanem oda kell hatni, hogy azt senki meg ne szeghesse. Ezt legkönnyebben a szakszervezetek keretén belül valósíthatjuk meg. Egy munkásnő halad el éppen melllettünk. Nagyon csodálkoztam azon, — mondja, — hogyan történhetett meg, hogy a két munkáspárt közé majdnem sikerült a reakciónak éket verni. Szerencsére a pártok vezetői idejében észrevették ezt és megakadályozták. Nekünk, dolgozóknak össze kell fognunk. Pártkülönbség nélkül, közös erővel a közös ellenség ellen, meg kell valósítanunk a hároméves tervet. Végül ennek az üzemnek a dolgozóit kérdeztük meg. Frailer János egy kézigépnél dolgozik, őt kérdeztük meg először: — Ez az állapot nem is tartott volna sokáig, — kezdi a beszélgetést. — Így is van itt elég tennivaló, ahelyett, hogy vitatkoznánk. Sürgősen meg kell változtatni például a bérek és az Urak közti különbséget. Mi dolgoznánk szívesen 10 fillérért is, ha meg tudnánk belőle élni, dehát százakat keresünk és alig tudunk belőle venni valamit. Gyöngyösi József szociáldemokrata elvtárs is így vélekedik. — A választásokon a dolgozók kerültek ki győztesen, tehát azt várjuk, hogy mielőbb megváltozzon az életszínvonalunk. Ita megszabják a munkabéreket, szabják meg hozzá elfogadhatóan az árakat is, mert csak így várhatunk javulást. Deák Krisztina, az üzemi bizottság szociáldemokrata elnöke is ezeket mondja: — Szűnjön meg minden vitatkozás és azon legyünk, hogy a munkások közt szűnjön meg az elégedetlenség. Nagyon helyeseljük a közös kormányprogramot, mert ettől várunk javulást, egyszóval: mindent. (Hegedűs.) Egy szegedi egyetemi tanár Egy érdekes szegedicsodaszerről, számolhatunk be olvasóinknak. Dr. Fazekas J. Gyula egyetemi magántanár kutatásai során megállapította, hogy bizonyos vegyületek adagolásának hatására az állatok mellékveséje megnagyobbodik és fokozottabban működik, a rendesnél. Az ilyenmegnagyobbodott mellékveséjű állatok szembetűnően meghíznak. Ebből kiindulva a mellékvesekéreg fokozott működése és a hízás közötti összefüggést kutatta további kiterjedt kísérletekben. 300 nyúlon, 120 libán és 400 sertésen végzett kísérletei arra az eredményre vezettek, hogy az általa alkalmazott kezelés hatására az állatok mellékveséjének megnagyobbodása és fokozott működése mindig jelentékeny hízástöbblettel jár. Megállapításai szerint a libák 4 hetes tömési idő alatt darabonként középértékben 1,5 kg-al híztak többet a kezelés hatására, mint az ugyanolyan módon táplált, de kezelésben nem részesült testvérlibák. Sertéseknél pedig a kísérlet eredménye még szembetűnőbb volt. A kezelt sertések 6 hónapos hízásidő alatt darabonként középértékben 20 kg-al híztak többet, mint az ugyanúgy táplált, de nem kezelt sertések. Kísérleteit a szegedi egyetemen és a szegedi nagyhízlabdákban végezte. A sertéseket a közvágóhídon vágták le és a hízástöbbletet a hivataliaa elvégzett pontos mérések is megerősítették. A közvágóhídon működő zsírsütő-üzemben sertések zsiradékénak kisülése kétségtelenül igazolta, hogy a hízástöbblet túlnyomórészben a zsiradék megszaporodására vezethető vissza, amelynek töpörte, zsír- és víztartalma semmiben sem tér el a kezelésben nem részesült, ugyanúgy táplált kontrol-sertések zsiradékénak kisülési eredményétől. A kísérletek gazdasági jelentőségével 1941—42-ben úgy a belföldi, mint a külföldi sajtó sokat foglalkozott és dr Fazekas J. Gyula 1943-ban eredményeiről, a szegedi egyetemen tudományos előadásban is beszámolt. Eljárását úgy Magyarországon, mint több külföldi államban szabadalmaztatta. A hizlaló eljárás iránt mind hazai, mind külföldi gazdasági körök nagy érdeklődést tanúsítottak. A közbejött háborús események azonban megakadályozták, hogy a gazdasági élet számára fontos megállapítás a gyakorlatba átmenjen. A kezeléshez szükséges vegyszerek előállítása Magyarországon is lehetséges és azok ára aránylag olyan kieső hogy a hízástöbblet a befektetett összegnek körülbelül tízszeresét biztosíthatná nyereségként a hizlaló gazda számára. Az évek óta felfedezett eljárási módot azonban mindezideig nem engedélyezte az illetékes minisztérium. — Ügyvédeknek haláleset felvételi űrlap kapható lapunk nyomdájában. CSODASZERREL növeli mm -állatok zsírterelését Nem akasztották fel , internálták Klepács Bélát Hétfőn délelőtt egy nyegle fiatalember állt a büntető rendőrtiszt előtt, hogy számot adjon mindarról a szélhámosságairól amelyeket az utóbbi időben elkövetett. Klepács a rendőrség szavaira csak azt hajtogatta, hogy „akasszanak fel“, miért hagyták az emberek magukat becsapni. Nem tehetek róla“. Klepácsot is ennek ellenére nem akasztották fel, hanem még hétfőn este a budapesti központi internálótáborba kísérték, ahol Klepács nyugodtan elmondhatja a „szánom-bánom“-ot, azért a sok szélhámosságáért, amelyet elkövetett a jóhiszemű emberekkel szemben. A Kokron-üzem dolgozói A Kokron-gyárba megyünk ezután, hogy meghallgassuk a dolgozók véleményét. Zakatolnak a gépek, dolgoznak a motorok. A bonyolult gépek körül foglalatoskodnak az üzem dolgozói. Szívesen nyilatkoznak, hiszen mindnyájuk érdeke, hogy nagyobb darab kenyér, olcsóbb ruha, cipő lenne vége re munkájuk eredménye. Az egyik harisnyakötő gépnél Szabó János elvtárssal elegyedünk beszélgetésbe. Újabb textiljegyhamisító bandát lepleztek le Az elmúlt héten a gazdasági renőrség két textiljegyhamisító társaságot leplezett le, amelynek tagjai jórészt textilnagykereskedők voltak. A két, egymástól függetlenül dolgozó társaság 11 tagját vették akkor őrizetbe, hétfőn pedig internálták Schnitzler Andor textilnagykereskedőt, a társaság tizenkettedik tagját. Hétfőn fejezte be a nyomozást a gazdasági rendőrség a harmadik textiljegyhamisító banda ügyében. Megállapította a vizsgálat, hogy az értelmi szerző Márkus Miksa Király utca 9. szám alatti dúsgazdag textilnagykereskedő volt. Márkus beszélte meg a hamis jegyek gyártását Grega Nándor Vadász utcai nyomdásszal. A hamisítás kivitelezésében résztvett Márkus cégvezetője, Weinberg Antal is, aki Márkus megbízásából eladta a jegyeket Csobán Jenő textilnagykereskedőnek. Csobán újra tovább láncolt a jegyekkel: a névérték 9 százalékáért adta el Ehmann Ferenc textilnagykereskedőnek. Ehmann 12 százalékért adta tovább Rugovics Jenő dunaszekcsői kereskedőnek, nagyobb részét pedig Smilár Ernő budapesti, Bajcsi Zsilinszky-úri textilnagykereskedőnek. Smilárról kiderült, hogy az előző két textiljegyhamisító bandával is összeköttetésben volt, azoktól is vásárolt hamis jegyeket és a legutóbb a KOKSz-nak beadott 45 ezer forint értékű jegyekből például 34 ezer forint volt a hamis jegy. Smilár beavatta spekulációiba üzletvezetőnőjét Marx Lórándnét is, amikor a hamisított jegyeket beváltották, koholt, nemlétező cégek nevében végezték ezt. A textiljegyhamisító banda 8 tagja került őrizetbe. Tűzifa érkezik 30 napon belül — kb. 100 vagon — üzemek és magánfogyasztók részére. Tölgy és cser hasábos, idei vágás, filázsánkéntg ár 1820Ft jegyre. Előjegyzés, befizetés: Vásárolyi cégbank Andrássy utca Mánia UiVéde (facwLani tá&MHoUot Albánia jegyzéket juttatott el az Egye-sült Nemzetek szervezetéhez, amelyben Olaszországtól kikéri a háborús bűnösöket. A háborús bűnösöket felsorolt listán első helyen szerepel Graziani tábornok. — Hirdessen a Vásárhely Népében!