Vásárhelyi Ellenzék, 1904. május (1. évfolyam, 48-72. szám)

1904-05-01 / 48. szám

I. évfolyam 48. szám. Hódmező-Vásárhely, 1904. vasárnap május 1. 1 krajcár (2 fillér). VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁR : Helyben házhoz hordva félévre 3, negyedévre 1*50 Kor. Tibéken postán küldve félévre 6, negyedévre 3*5 Kor. FÜGGETLEN NAPILAP Főszerkesztő . Felelős szerkesztő : Dr. GONDA JÓZSEF ESPERSIT JÁNOS Szerkesztőség és kiadóhivatal, Andrássy­ utca 12. Megjelenik minden nap, fontos alkalommal hétfőn is Hirdetéseit díjszabás szerint vétetnek fel. Május 1. Hmv. 1904 ápr. 30. Az igazi, a szép, a ragyogó, az üde, a káprázatos tavasz első napját szivünkből üdvö­zöljük. A természet hatalmas, rejtett erőforrásai csodálatos pompá­val és gazdagsággal fejtik ki titkaikat s ami erős, ami igaz, ami életet tartalmaz a termé­szetben, az forr, lüktet, erjed és jelentkezik a tavaszi szellő balzsamos leheletére, csókjára! Fogalommá jegecesedett ki immár a közfelfogásban május elseje. Ez a fogalom az erőé, a fejlődésé, az ifjúságé, a jövőé ! ünnep ez a nap ! Oly ünnep, melynek lényegét és tartalmát a természet, a mi szent, örökké­való, igazi édes anyánk oltotta be a lelkünkbe. ünnep ez a nap. Nem hiva­talos, nem konvencionális és nem kinevezett ünnep, hanem a természet, a megifjult, rózsa­piros, illatártól terhes, napsu­garas tavaszi természet tüne­ményes ünnepe ! Ez az ünnep a munkáé és az erőé, a szabadságé és az igazságé ! Azé az erőé és azé az igaz­ságé, amelyet a tél fagya, hava, zimankója sem fojthat meg s amelyet a tavaszi erjedés tüze életre hiv. A ragyogó tavasz, a kiolt­­hatlan életerő és az örök fej­lődés e nemes ünnepe, legyen is méltó az ünnep tartalmához. Ünnepeljünk a szívünkkel, a lelkünkkel, ünnepeljünk ne­mesen, igazán, imponáló erővel és büszkeséggel. A tavaszi ünnep felséges tar­talma ihlesse meg szivünket, agyvelőnket s ami harag, ke­serűség, fájdalom, ború csak tanyát vert bennünk, ezen az egy derűs, rózsapiros, gyönyörű ünnepen szórjuk ki a lelkünk­ből ! Had legyen ez a nap teljes egészében a tavaszi mámoré, a gyöngyvirágos májusé ! Foglalja el a bennünk rejlő emberi gyarlóságok helyét az a magas, eszmei tartalmú fel­fogás, a­mely felejt, megbo­­csájt, kiengesztelődik. Pihentessük tehát a hétköz­napi harcok kifent acélait a tavasz ünnepén! Felhő és árnyék el ne bo­rítsa, átok és vér be ne szeny­­nyezze ezt a ragyogóan szép, költői májusi hajnalt! Üzenet Újvárosra. A szövetkezetek irányában. Volna néhány szavunk a hód­mezővásárhelyi közönség egyik leg­józanabb, legértékesebb és legfüg­­getlen­ebb csoportjához, Újváros közönségéhez! Voln­a pedig abból az alkalomból, hogy bizonyos gazdasági színvak­­ságban leledző körök uszályosai házról-házra kopogtatnak behozza­tok, derék, becsületes újvárosi pol­gártársak. Erőnek erejével az a céljuk, hogy beugrassanak benneteket a szövet­kezeti keringőkbe. Nem az első eset már, hogy e kérdést illetőleg szót emelünk. Ko­moly és mély okfejtésekkel mutat­tak már rá a helyi sajtóban mások is a fogyasztási szövetkezetek med­dőségére, veszedelmes és gazdasá­gilag káros mivoltára. Hisz ilyen fogyasztási szövetkezeteknek — a közönség érdekeit véve tekintetbe — városunkban célja nincs. A­hol a kisipar és kiskereskedés oly any­­nyira hivatásos kezekben van, a­hol a fogyasztó oly olcsón jut a keres-­­­kedelmi verseny révén a különféle­­ cikkekhez, ott fogyasztási szövetke­zetekre nincs szükség! Ezt értsd meg jól újvárosi pol­gárság és ne engedd, hogy önző számítások eret vághassanak a gaz­daságodban, meg a hitedben. Mert az fog bekövetkezni! És éz azért következik be, mert nincs meg e szövetkezetnek nálunk a talaja! Hiszen egy szóval sem mond­juk mi azt, hogy a szövetkezetekre általánosságban nincsen szükség! Ellenkezőleg! Hirdetjük, valljuk és meg vagyunk győződve, hogy a szövetkezetek, a­mennyiben a kis tőkét a nagy tőke előnyeivel ruházzák fel, kiváló gazdasági értékkel és jelentőséggel bírnak. De csak ott, a­hol megfelelően kedvező és alkalmas a talaj. Hát próbáld meg csak polgártársam, ki a földből és a föld után éldegélsz és jóféle acélos búza helyett ültesd be földecskéd narancs, citrom és füge fákkal, szóval afféle különben igen ízletes déli gyümölcsökkel, vájjon látod-e te majd annak a hasznát ? Ugy­e­bár a te földed­­ búzára alkalmas és ha déligyümöl­­ Cs0kkel kísérletezel, sem déligyü­mölcsöd, sem búzád nem lesz! Ilyen formán volnánk a szövet­kezetekkel is! Hogy Meskó Pál úr és társai mi­ket ígérgetnek, ne vedd meg kész­pénzül vásárhelyi magyarom. Hiszen az ő érdekük épen az, hogy minél több legyen a fogyasz­tási szövetkezetek száma. Hisz a fogyasztási szövetkezetek egy nagy fogyasztási szövetkezet­től, a Hangyától tartoznak vásá­rolni. Ismét oda lyukadtak ki, a­hova a mádi regálebérlő. Majd ki lesztek­­ szolgáltatva a Hangya-szövetkezet élelmességének és árainak. Azután azt hiszitek, hogy azok-­­ban a szövetkezeti boltokban ingyen mérik majd a fehér cukrot, meg a petróleumot? Dehogy! Hisz ott ház­bért, üzletvezetőt, segédet, inast ! k­ell üzetni. A ti filléreitekből telik az ki újvárosi polgártársak! Azt se higyjétek azután, hogy egy ilyen gazda nélküli fogyasztási­ szatócsüzlet vezetője valami lelki­­ismeretesen lát a dolga után! Lesz eszébe ! Hiszen ő így is úgy is megkapja a fizetését. Haso­­ló­­képen az igazgató uraknak is meg lesz a percentje. Szóval hajtjátok majd a hasznot a Hangyának, az igazgató uraknak, az üzletvezetők­nek s a­kik hoppon maradnak egy keserves kiábrándulás után, azok ti lesztek szövetkezni akaró polgár­társak. Hiszen ha olyan okos, olyan üd­vös, olyan bölcs dolog volna az a­ hódmezővásárhelyi szövetkezés, úgy tudin a zászlót kezekbe vették volna a helyi politikai, köz- és társadalmi­­ élet vezető férfiai is ! Hát szövetkezni akaró polgártár­sak, kérdjük tőletek, hogy például a ti országgyűlési képviselőtök, a ti polgármesteretek, a ti tanácsotok, vagy a ti nagyobb egyesületeitek vezetői buzdítottak benneteket valaha egyetlen­­ szóval is arra, hogy Hódmezővásár­helyen fogyasztási szövetkezeteket létesítsetek ? Ugy­e hogy nem! Hát csak az újvárosi néptanítói urnák, meg a főutcai fiskális urnák­­ az agyában fogam­zott volna meg mégis az ige ! ? A ti igazi vezéreitek, a ti igazi barátaitok és jóakaróitok nem lát­nának váljon túl az orruk hegyén? Újvárosi polgártársak! Jóindulat­tal és szeretettel küldjük hozzátok ezt az írást, fogadjátok ti is biza­lommal és hittel. Hiszen ért már titeket elég isten verése, ne hur­coljátok még be házaitokba, gazda­­ságtokba erőnek­ erejével a kész veszedelmet is! Kiállítás. Kiállítási tárgyak bejelentései. (Folytatás.) Iparosok bejelentései. 70. Rácz Ferenc tálas: különféle agyag­edények és virágcserepek. 71. Wertheim Mór asztalos : egy 12 fiókos szekrény funéros matt 6 drb rejtett fiókkal, 1 drb szalon-asztal. 72. Rácz Ferenc bognár : 1 hajlított oldalú magyar­ kocsi, 1 gazdasági igás-kocsi, 1 faeton nyitott hintó, 1 faeton fedett vasalatlan hintó és 1 homokfutó-kocsi. 73. Lencse Ernő bognár: Egy standlaufer kocsi bognár munkája. 74. Mucsi Imre kovács: 1 hajtott oldalú magyar­kocsi, 1 gazdasági igás-kocsi és 1 szénavágó. 75. Bezdán János késes : különféle késes­ áruk 100 kor. ér­tékben. 76. Löwy József cipész: 6 pár cipő. 77 Kelemen Mihály kazán­­kovács : 1 cséplőgép-tengely, artézi­­kútforró szerszámok és 1 kazán tűz szekrény. 78. Csende Lajos la­katos : 1 magtár zár. 79. Mózes Ist­ván asztalos: 1 szekrény, ágy éj­jeli és mosdó egy darabban, 1 japán asztalka. 80. Lajtos József bognár: 1 magyar kocsi famunkája. 81. Ke­néz Lajos Kovács : 1 magyar kocsi vasalása. 82. Lökös József lakatos: 1 takarék tűzhely. 83. Francziszti Sámuel czizmadia: 3 pár csizma. 84. Rostás István papucsos: 20 pár papucs. 85. Koncz Sándor kései : kések, zsebkések, asztali evőeszkö­zök, tűzverő acél és ipari szerszá­mok. 86. Cs. Hódi Pál gazdálkodó: lomfürészeti dolgok : 1 tenta tartó, 1 zsebóra tartó, 2 kis arckép ráma, 1 asztali tükör és 1 kép ráma. 87. Baté János csizmadia: 2 pár férfi csizma. 88. Solti Vilmos gőzmalmos : búza liszt, dara és korpa neműek őrleménye. 89. Kotormán Péter szabó : 1 öltöny férfi ruha. 90. Szath­­márry Ferenc cipész: 10 pár cipő és 2 pár csizma. 91. Balog Imre kovács: 1 drb. kovácsolt vasból ké­szült kiemelés eke összehorgó zen­yővel ellátva és patkókészülékek. Segédek és tanoncok bejelentései: 17. Bordás Bálint papucsos segéd Gaál Jánosnál: 1 pár közönséges bőrsarkú, 1 pár virágos bársony fél­­sarkú és 1 pár selyem magas sarkú papucs. 18. Süle Ádám cipész tanonc: 3 pár különféle cipők. 19. Fekete Jó­zsef csizmadia tanonc: 1 pár csizma. 20. Tóth Ernő szíjgyártó tanonc Racskó Ilona szíjgyártónál : 1 dupla kantár narancsszín bőrből nickel dupla csattal, 2 drb. szíj nyakló. 21. Hős Nagy Mihály papucsos se­géd Rostás Istvánnál: 2 pár virágos fejű magas sarkú, 1 pár félmagas sarkú papucs 1 pár fekete bőr, 1

Next