Vásárhelyi Friss Ujság, 1934. január-március (7. évfolyam, 2-74. szám)

1934-03-29 / 71. szám

4. oldal. KLasSnet NyilvÁnilás. Mindazon rokonok, jóbaritok, jószomszédok és jóismert ősök, kik felejthetetlen halottunk Czeglédi Lajos kisbirtokos f. hó 25. én történt végtisztesség, tételén megjelenésükkel és részt­vevő szavaikkal mérhetetlen fáj­dalmunkon enyhíteni igyekeztek, akik a ravatalra kos­zorút helyez­tek, ezúton fogadják szívből jövő hálás köszön­etünket. Hunvásárhely, 1934. III. 27. A gyászoló család. Ipari bemutató az Iparegylet olvasó­termében. Városunk iparosai nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban is híresek arról, hogy mindegyik külön­­külön művésze szakmájának, de még sok esetben sok egyénnél ezt is fölül­múlja a tudással párosult képesség. Nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem messze vidéken sem igen akad a szak­májáért és azokban az újításokért any­­nyit dolgozó iparos, mint Molnár Sándor üveges- és csiszolómester, ki az ilyen irányú hézagot pótlandó Hód­mezővásárhelyen egy teljesen modern géperőre berendezett üveg- és tükör­­csiszoldát létesített, mely üzemben a legkényesebb igényeket is ki tudja elégíteni. Erről akarja a jeles mester a város közönségét meggyőzni azáltal, hogy tükörkülönlegességeiből húsvét mindkét napján az Iparegylet olvasó­termében ipari bemutatót rendez, mely ipari bemutató megtekintése díjtalan. Testületünk erkölcsi kötelessége lé­vén minden iparos törekvésének támo­gatása, ezért húsvét mindkét napján az Iparegylet Olvasótermében rendezendő ipari bemutató megtekintésére iparos­ságunkon kívül a város egész közön­ségét tisztelettel kérjük. Ipartestület Vezetősége. Nézzük meg a palotást a Gazdaasz­­szonyok Egyesülete által húsvét más­napján a Fekete Sasban a munkanél­küliek javára rendezett magyar estjén. Előtte színre kerül: «Ember a híd alatt» 3 felvonásos színdarab helyi sze­replőkkel. A Magyar Könyvnap irodalmi ese­ménye a »Fekete­­vőlegények« olcsó kiadása. A nemzeti történelem olyan erőtartaléka minden népnek, amelyből hanyatló, megpróbáltatásokban gazdag­­ korszakokban vigasztalást és bizakos­ó­dást meríthet. Szinte szabályszerű a történelem tudományának és a törté­nelmi irodalomnak a fellendülése azok­nál a népeknél, melyek a történelem végtelen vándorútján küzdelmes sza­kaszhoz érkeztek. Természetes, hogy az az írói alkotás, amely ennek a két összetevőnek, a belső érzésnek és a kor vágyának az eredője, az az alkotás mindent lebíró hatást tud elérni, mert hatása nemcsak nagy, hanem mara­dandó is. Gulácsy Irén páratlan ha­tású történelm­i regénye, a «Fekete vő­legények» is ezek közül való. A Fe­kete vőlegények új, ünnepi kiadásáról az Új Időkből értesülhetünk. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapja változa­tos és gazdag tartalommal jelent meg! A kiadóhivatal (Budapest, VI., And­­rássy­ út 16.) bárkinek küld díjtalan mutatványszámot. * Amíg az asszony kezében tartja ké­zimunkáját és odafigyel a színek és vonalak kialakuló mesevilágára, addig a lélek derűjét és az otthon hangula­tát nem kell félteni. Ezt maguk az asz­­szonyok tudják legjobban és éppen, mert tudják, azért ragaszkodnak any­­nyira, minden takarékoskodási kény­szer ellenére régi, hű kalauzukhoz, a «Tündérujjak»-hoz. A «Tündérujjak hó­­napról-hónapra ontja a gyönyörű min­tákat, a friss ötleteket, az értékes ta­nácsokat. A pompás kézimunkaújság eddig is meghálálta közönsége ragasz­kodását, elsősorban példátlanul pazar ajándékaival. De most figyelmességét még azzal is megtetézi, hogy az előfi­zetést hat havi 2,40 pengős részletek­ben is elfogadja. Városunkban Pancza István, Pauker Arminné és özv. Nemes Arminné cégeknél eszközölhető. VII. Érdekes az az elgondolásuk is, hogy a Tiszavölgyi Társulatot, mint vala­mennyi tiszavidéki társulat autonómikus legfőbb szervét akarták megszervezni és úgyis szervezték meg és pedig nem­csak a Habsburg-uralommal való év­százados ellenzékieskedés sugallatából, hanem nyilvánvalólag abból az elhatá­rozásból is, hogy autonómikus társula­tokban jobban lehet érvényesíteni az érdekelteknek a szabályozás mikéntjére vonatkozó akaratát. Hogy ez az elgon­dolásuk mennyire helyes volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ami­kor a 48-as­­ szabadságharc folyamán megakadt a Tisza-szabályozás nagy munkája és amikor ezen ügynek jó­akarója, József nádor is követte Vá­sárhelyit a minden élők útján, valamint amikor a forradalom leverésével Szé­chenyi a döblingi tébolyda lakója lett és ezzel a Tisza-szabályozás mind a három nagy mozgatóját két éven belül elvesztette, a kérdést az autonómikus társulatok hozták újból szőnyegre és a Bach-korszak alatt ezen a téren fej­tették ki a nemzet javáért buzgó haza­fiak azt a közérdekű munkát, amit a félbehagyott szabályozás újból való megindítása szükségessé és kívánatossá tett. 1855-ben ugyanis újból olyan nagy tiszai árvíz jelentkezett, amely minden addig ismert árvíz méretét nagyságával felülmúlta, aminek folytán az árvíz sú­j­totta lakosság felsírása még a nemzet lelkétől idegen absolut-korszak intézői­nek lelkében visszhangra talált és az addig a helytartó-tanács kebelében központosítva működött műszaki hiva­talt decentralizálták és a szabályozás munkáját a Vásárhelyi Pál tervei sze­rint újból megkezdték. .A­­költségek megosztására azt a bázist, hogy a me­derszabályozás és átvágás költségei az államot, az építendő töltések költsége pedig az érdekelteket terheli, újra el­fogadták. Kormányzói engedéllyel 1875. február 27.-ére összejöttek az érdekel­tek és tárgyalás alá vették a Tiszasza­­bályozás pénzügyi nehézségeit és újra sikerült e célra kormánysegítséggel 15.000.000 forint újabb kölcsönt kerí­teni és hogy ezt a kölcsönt az érdekelt társulatok hasznosan fektették be, azt bizonyítja, hogy 1.700.000 hold földet mentesítettek, 376.000 öl védőtöltést emeltek. Az állam pedig kb. 40.000 öl hosszúságban hajtotta végre a Tisza felső folyásán az átmetszést. Érdekes vitára adott alkalmat az át­vágások kérdése abból a szempontból is, hogy azokat alulról, hitelnél kezd­jék-e meg, vagy pedig felülről? Akik az alulról való megkezdés mellett kar­doskodtak, azok azzal érveltek, hogy az átmetszésnek felülről való megkezdése esetében az egész Tisza-áradást az ő nyakukba zúdítják, viszont az átmetszés felülről kezdését vitatók azt hozták fel, hogy a Tisza másként, mint a felülről való átmetszés megkezdéssel nem tudja és nem fogja soha a medrét kiképezni és lényegében ezeknek az utóbbiaknak volt igazuk. De érdekes, ebben a kér­désben is Vásárhelyi zseniális tisztán­látása, aki azt mondja, hogy az adott viszonyok szerint kell a felső, vagy alsóbb vágást megkezdeni, mert az al­sóbb vágás sikere sokszor a felsőbb átvágás jó foganatja által van felté­telezve. Az elvet tehát vigyázattal és óvatossággal kell alkalmazni. A Bach-korszak alatti teljesítménnyel tehát a Tisza-szabályozás még nem nyert befejezést és pedig részint az érdekelt társulatok pénztelensége miatt, részint azért, mert a 60-as években egy körül­belül 10 éves szárazságos időszak kö­szöntött be, amely 1863-ban kulminált. Ennek folytán jó magyar keleti bele­nyugvással lelohadt a szabályozás gyor­sítását célzó akarat. A 70-es években újból beköszöntött esős időszak azonban újra akuttá tette az árvíz-bajokat és amidőn a Tiszába torkoló Maros nagy árvize találkozva a Tisza nagy árvizével, Szeged váro­sát elöntötte. A kormánynak is rá kellett döbben­nie arra, hogy a Tisza-szabályozásnál félúton nem lehet megáll­a­ni, hanem Széchenyi és Vásárhelyi ideáit valóra kell váltani. 1876. szeptember 26.-ára tehát újból összehívták a Károlyi-pa­lotának ugyanazon termébe a Tisza­­völgyi Társulat érdekeltjeit, amelyikbe 1846. januárjában és áprilisában ösz­­szejöttek és az újból megalakult ide­iglenes központi bizottmányból 3 al­bizottságot, pénzügyi, kataszteri és szervező bizottságot szerveztek és meg­kezdték a Tiszavölgyi Társulat mun­káját ugyancsak azzal a hármas fel­adattal,­­amit említettem, hogy t. i. a folyók káros kiöntését meggátolják, a belvizektől a területeket mentesítsék és a Tisza vizét öntözésre is felhasz­nálják. A cél tehát most is teljesen ugyanaz­­maradt, mint amit Széche­nyi és Vásárhelyi Pál annak idején ki­tűztek. Újra munkába állították a ma­gyar mérnöki kar kiválóságait, akik között ott szerepel a mi általunk, öre­gebbek által, olyan nagy szeretettel és tisztelettel körülvett Kovács Sebestyén Aladár is, aki a mi városunknak is, csa­ládi kapcsolata révén egyik méltó büsz­kesége volt. * A Tisza-szabályozás története. írta és a TESz gazdasági szakosztályának előadásán felolvasta dr. Csáky Lajos t. főügyész, a KTM Ármentesítő Társulat alelnöke. Aki érdeklődik irodalmi kérdések után. Tudja, nagysád, már sokszor tör­tem a fejemet azon, hogy tudnak egy könyvet kinyomtatni, amíg föl nem vágták. VÁSÁRHELYI FRISS ÚJSÁG 1934. március 29., csütörtök. (Folyt. köv.) Értesítem a mélyen tisztelt rende­lőimet és vevőimet, hogy üzletemet DEÁK FERENC UTCA 15. szám alá a volt Durai nyomda helyisé­gébe helyeztem át. — Kérem a n. b. közönség további szives támogatását. Tisztelettel: Imri József cipészmester. Főszerkesztő: SZATHMÁRY TIHAMÉR Felelős szerkesztő FARAGÓ SÁNDOR Kiadó: IFJ. DURA LAJOS Húsvétra férfiingek, nyakkendők, sapkák, zoknik, harisnyák női fehérneműei Gárdosnél a legolcsóbbak dr. Tárkány palota. Húsvétra ♦ PIÓBÉI. LIKÖR ŐK TOJÁSOK WYULCSIILAO ASZALT SZILVA Kirakati áraink meggyőzik, hogy felül állunk minden versenyen : mogyoró, mandula, mazsola, csoko­ládé a legolcsóbb áruházi Árakban, minden ízben, olcsóbb, mintha otthon készítené. nyulak, stb., csokoládé figurák 6 fillértől. (1 nagy, 5 kisebb nyul és tojás) 96 fillér. Húsvéti szenzációnk 1 termelői árban. Deutsch Zoltán, János-tér ntájó. Március 29., csütörtök: 6.45: Torna. Utána Gramofonlemezek. 10: Felolvasások. 12.05: Ének-kettős.­­ 1.30: Bertha István szalonzenekara. 4:­­ Török Sándor meséi. 5: Siegescu Mik­­­­lós dr. előadása. 5.30: A Budapesti­­ Hangversenyzenekar. 6.30: Sportközle­­­­mények. 6.45: Lendvay István előadása.­­ 7.15: A Budapesti Ének- és Zenekar­­­­egyesület hangversenye. 10.25: Vonós­négyes. 11.35: Hanglemezek. Villanyszerelést, rádióátalakítást, javítást a­ rádiók beszerzését csak elismert szaküzletben eszközölhet olcsón. ACZÉL TIBOR villamos szakészlete mindenkor a vásárló érdekét szolgálja. Kinstai­ utca 15 . Apróhirdetések díja 10 szóig 50 fillér, minden további szó 5 fillér. Vastag betűkből álló, vala­mint a kiadóhivatalban megtudható times hirdetések díja kétszeresen szá­mít . Apróhirdetéseket csak a díj előzetes lefizetése mellett közlünk. Árverén a Bodrogi Pál féle földeákszén tanyáa 15 mázsa csöves tengeri folyó hó SO-én, árverésen eladatik. A venni szá­­nékozók szíveskedjenek ott megjelenni. 841 Tölteléknek való fö­d kihordható a Refor­­mátus O­lhm udvarb­ól, Klauzel-utca 15 kötet Tolnai Világlexikon és 15 kötet Tolnai Világtörténet áron alól sürgősen eladó V., Csik-utca 15.___________________ Filét kis és nagyüzeműt a legmagasabb napi áron vásárolok. János tér 1. szám. Momimerale ianonc felvétetik Mihály Lajos, Teleki­ utca 36. szám. Jókarban lévő motorkerékpár eladó Gróf Bercsényi Miklós utca 24­ a. szám. Hajnal utca 4. számú vagy 230 négyszögöl porta eladó­ ház­a is javíttassa Hegedűs kerékpárját varrógépét rádkjat műszerészné­k Andrássy­ utca és Kaszap­ utca sarok. Mindennemű alkatrészek gyári áron. Patak«a«10 ponton munka. Minés jobb tűzifa « tapsafaesedéknél. Jó vukraz, fölvégott gyertyi­fa és Mfekfi kapható kapiafasyáriban, Károlyi-utca 30. Teleffon »4 Kerékpárigazolvány kapható a Friss Újság nyomdájában, Ferenc József su­gárút 11. Dr. Tárkány-palota. A Központi Kávéh­ázban minden este újjáalakult női zenehap MotorK­BPBhpop 850 ccm-es, generálja­­vított, kitűnő karban, jó gumikkal, Beach­­világitással olcsón el­adó. Cím a kiadóban. Hód 4934/1934 Tárgy: hadiorvás vesztesek és a nék­kel bíró menyek. A m .1 és 52.400 alábbi rí A legal fák, hadi mint a­­ a Károly kivetett kereseti járó állat pótadó a ben része 1. Ami föld, há2 együttes haladja a 30 százal­­akat, hí 20 o/o-os, lamint a és a K 1/o-os; 2. ame földadó, adó évi­­ nagyobb, túl, a 100­zalékos, hadiözveg adómérsé A Kár e­lező kedv jogosultai roly-csapt igazolván­­cember 2 Figyelm mindazon gyeket é: adókedve: fék igény nyerésére hadigond, azokat le 30-ig a vi Figyelm vitézségi kár, akik jogosító ideig mét kötelezett április 30 eleget, m a fenti ad A vitéz igazolvány másolata szobájába: eredeti ig másolattal kés kerül Végül ! Károly-cs.­ról, hogy 1932- dec­ fenti adói nek, esle: kér. adój 50 százalé is részesü másolatait kerületnél A négyr­zék adóm kező rend Ha vala gyermeke megróva adóból,­­ valamint e vényhatós, felül min 5—5 száza­d kedvezi alatt az ön­álló keze törvényes i­dott gyér kell érten Azok, igénybe a hivatal ill április 30- lesek­tel igényt tart Hódmezi Nyomatott Ferenc Jó Cégtulaj de

Next