Vásárhelyi Napló, 1924. augusztus (1. évfolyam, 148-172. szám)

1924-08-01 / 148. szám

2 Cáfolnak az oláhok ... Berlinből jelentik : Az itteni román követség Romániáról Európaszerte­­ megjelent riasztó hírekkel kapcsolat-­­­ban közli, hogy az ostrom állapot­­ csak Besszarábiában, Bukarestben és néhány határvidéken mondották ki. Csupán óvintézkedésekről van szó, melyeknek célja a közvéleményt figyelmeztetni arra, hogy a kormány el van határozva a legerélyesebben fellépni azok ellen, akik az ország biztonságát és a köz nyugalmát meg­zavarni akarnák. A gabonaárak emelkedése Kanadából indult ki, Londonból jelentik: A gabona­áraknak a világpiacon pár nap óta jelentkező emelkedése úgy látszik, Kanadából indult ki, ahol a termés a szárazság következtében igen sokat szenvedett.­­ Kanadában az idei gabonatermést 318640000 bushelra becsülik a tavalyi 4475399000 bushel számban. Kanadának kivi­teli feleslege az idén 218610 bushel. Prágában elítélt franciák. Prágából jelentik . Az itteni fran­­cia kolónia tagjai között óriási fel­­hábo­rodást keltett, hogy a bíróság egy évre ítélte el egy francia válla­lat három vezetőjét. Mindhárom igazgató kereskedelmi tanácsos és mindhárom a francia becsületrend lovagja. A vád ellenük az volt, hogy hamis bevallással különböző gázórá­kat hoztak forgalomba. A eset már áprilisban történt, amikor a nevezet­teket a bíróság le is tartóztatta és csak a prágai francia követ erélyes közbelépésére helyezték szabadlábra. A mostani elítélést a franciák a németek befolyásának akarják vissza­­vezetni, miután a gyárakra német társaságok is pályáznak. Szociáldemokraták a kommunisták ellen. Prágából jelentik: A szociálda­­mokraták a Prave L.du tegnapi szá­mában éles támadást intéznek a kommunisti­pán ellen és felvetik azt a kérdést, hogy a kommunista párt honnan veszi azt a­ sok milliót, ami az agitációhoz szükséges. A kom­munisa párt ugyanis* su yo, suk­i­­­kát költ el, tehát egyáltalán nem kétséges, hogy ezeket a pénzeket Moszkvából kapják. A nagy meleg miatt hőguta pusztít Newyorkban. Newyorkból jelentik: Amerikában hő­hullám pusztít, amelytől Newyork egész lakossága szenved és aki csak teheti, hűvösebb helyekre menekül a rettenetes hőség elől. A napokban több mint félmillió ember hagyta el a várost. Coney Island partján 50 ezer ember a szabad ég alatt tölti állandóan az éjszakát. Több százan hőgutaütést kaptak, amelynek már eddig is számosan estek áldozatul. A hőmérő árnyékban 92 fok Fahren­heitot mutat. Halálos légycsipések. Nyíregyházáról jelentik: Az utóbbi időben egyre több haláleset fordul elő Szabolcsban, melyek légycsípés­tő­l jármű­ző fertőzéstől erednek. A körn­y­ében úgyszólván minden napra esik gy haláleset, a rendőrhatóságok éppen av­ért felszólítják a lakosságot, hogy ne vegyék könnyen a légy­­csípést, hanem azonnal forduljanak orvoshoz. A­­ búzáért olcsón vásárolhat szövetgrenadint, pouplint, libertit, gyapjú­delént, zefirt, vásznat, kartont, m ** ljt festőt, divatharisnyát, keztyűt SHKOm­Hil­sus&dí nagy utca Elismeri s meggyőződött róla minden gazda­­asszony, hogy nincsen párja a Vadász-féle Egyforma jé úgy a sajt, mint a túró készítéséhez, eláll évekig is, egy csepp kell belőle 1 liter tejbe. T­RIOLTONA Főelárusító hely a VADÁS­Z-UtntesertAr. VÁSÁRHELYI NAPLÓ 1924 augusztus 1 Az idényre mérsékelten leszállított áron port, női strapa és divatharisnyát, férfi zoknit, gyermek harisnyát és mindennemű kötött és szövött árut ftg.­m lobron­gjait lerakatában Kossu­th­ tér. Gazdának, béresnek adok búzáért hitelbekész öltönyöket Vagy mérték szerint készítek élesen divatöltönyöket és finom fekete vélagényi ruhákat. Nagyon sokan dicsérik jó szabásom és jó munkámat. A régi biza­lommal jöjjenek! Nagy választék olcsó kész öltönyökben, János-téri házamban, a sarkon.■ ifj. Szántó József férfiszabó. Ma lép életbe az aranyparitásos vadászjegy. Mint Fejéváry Bertalan dr. tanács­nok közli a pénzügyminiszter egyik új rendelete értelmében a vadász­jegyek, valamint a fegyverigazol­ványok után mától kezdődőiig a következő illetékek fizetendők : Az egész vadászati évre kiállított vadászjegy illetéke 24, a 30 napnál nem hosszabb időtartamra kiállított vadászjegyé pedig 24 aranykorona. A vadászterületek tulajdonosainak, vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek, valamint a vadak gondozásával és a vadászterületek őrzésével megbízott alkalmazottak részére az egész évre kiállított va­dászjegy illetéke 2 aranykorona, míg a fegyverigazolvány illetéke minden egyes lőfegyver után 5 aranykorona. Vadászati jegyet iz is köteles váltani, aki lóháton, vagy kutyákkal vadászik. Aki vadászjegyet akar váltani, köte­sen ezt a szándékát a polgármester­nél, az ott kapható bejelentő pontos kitöltésével és aláírásával bejelen­teni. A polgármester által láttamo­­zott bejelentést a szükséges mellék­lettel (fegyverbejelentéssel, fénykép­pel, fegyvertartási és viselési enge­déllyel) együtt az adóhivatalhoz kell benyújtani A bejelentéssel egyidejű­leg az adóhivatalhoz annak a 6—9 cm. nagyságú, vékony (kartoclapra fel nem ragasztott) és az előlapon aláírt fényképét is be kel szolgál­tatni, akinek részére a vadászjegy kiállítását késik. Az adóhivatal a be­jelentést megvizsgálja, a vadászjegy és a vadászfegyverigazolvány után járó aranykorona illetékességét meg­állapítja , a bej­elentések a fizetendő illetékről postatakarékpénztári befize­tési lapot állít és szolgáltat ki. Az illetéket a befi­etési lap felhasználá­séval a közvetítő postahivatalnál kell befizetni. Az illeték befizetését ta­núsító elismervény ellenében adja ki az adóhivatal a vadászjegyet. A vadászjegy illetéke a befizetés hónapjára megállapított "•"ínykorona értékének megfelelő s­rk rónában fizetendő be. A v d jegy másra nem ruházható. v öt­­­s­y -.i és fegyverigazolván­y v › »st*A f első esetében p­i­n » fcan telendő kihsj ^ « ‚ s ón adócsalás Egy szerelmes mártélyi leány beleugrott a Tiszába, de kimentették. Izgalmas jelenetnek voltak szeni­tanúi szerdán délben a mártélyi strandon tartózkodó fürdőzők. Egy mártélyi földműves 19 éves leánya, akinek nevét diszkrécióból elhallgat­juk, öngyilkossági szándékból a Tiszába ugrott, de mielőtt a bullára­­iit elnyelte volna, kimentették és szerencsésen partra hozták. Az eset­ről a szemtanuk elbeszélése alapján az alábbiakban számolunk be: Szerdán délben a fent említett leány mit sem árulva el abból, hogy az életétől akar megszabadulni, csó­nakba ült s egyedül a Tisza közepe felé evezett. Mikor a folyó közepét elérte, nagy hirtelen felállott a csom­­­á­ban s ruhástul beleug­ro­t a Tiszába. A p­anoa­stiók, akik a jelenetet lát­ták, szerencsétlenségre gondoltak s többen közülük a leány megmenté­sére siettek. Jaksa János nevű fiatal­ember érte el elsőnek a már fuldokló leányt, aki azonban nem valami szí­vesen fogad­a az életmentőt. — Ne bántson, hagyjon békében ! — kiáltotta a leány és mindenáron szabadulni igyekezett Jiksa János­tót, aki végül mégis csak elkapta a fuldokló öngyilkos ödőket. A leány az izgalomtól elájulva, görcsösen kapaszkodott bele megmentőjébe, úgy hogy a jelenet szemlélői attól tartottak, hogy az éle m ütőnév is életébe kerül a ka­ckázatú vállal­kozás. Ez azonban szerencsére nem követ­kezett be, mert J.­k Jánosnak a leánnyal sikerült a sekélyebb vízbe jutni, ahonnan azután már nem volt nehéz partra vinni az öngyilkos jelöltet, akit mesterséges lélegzéssel hamarosan eszméletre térítettek. Ekkor derült ki, hogy a leány a fürdőzők között lévő ideálja előtt akarta be­bizonyítani öngyilkosságá­val szerelmét. Emellett bizonyít­ja a levél is, a­­­melyet a szóban lévő fiúnak küldött a kucsuképen és amely így hangzott:­­ Dacára, hogy ilyen fiatal vágyai, A szőke Tisza hullámában meghalok ! Meghalni nem halt meg a költői lelkületű, szerelmetes szívü kislány, akivel megsértették, hogy dacára a fiatalságának és a többi dacárandók­­nak, nem csinál máskor hasonló os­tobaságot még száz fiúért sem. Rendőrség és zivatar a kommunisták ellen. Páriából jelentik: Charlsvilleben tegnap a kommunisták a szabad ég alatt népgyőlést akartak tartani, me­lyen megjelent Marty francia képvi­selő, Martell német munkapárti képvi­selő, Appel Marten német hadiöz­vegy, aki szónokként szerepelt volna a gyűlésen. Mikor együtt volt néhány száz ember, a rendőrség nagy ké­szültséggel szétoszlatta a tömeget. A kommunisták erre a község főterén gyülekeztek és most Marty képviselő beszélni kezdett, mire óriási zivatar keletkezett és így a tömeg szét­­szaladt. Agyonlőtt bolgár újságírók. Szófiából jelentik: Kalinkoff Iván és Mihálylovics szerkesztőket, akik ellen nemrégiben egy vendéglőben merényletet kíséreltek meg, tegnap fegyverlövésekkel az u­tán lelőtték. A gyilkosok elmenekültek. A csehek államosítják a magyar iskolákat. Prágából jelentik. A prágai cseh lapok jelentései szerint a felekezeti iskola­ államosítása teljesen befeje­zett dolog és az államosítást még ebben az évben végrehajtják. A kor­mánynak ezen rendelkezése újabb támadást jelent a magyar kisebbsé­gekre. H­ÍREK. Megvolt a négy évforduló, tudniillik a háború ki­törésének tíz esztendős emlékeztetője. Mi, szegény magyarok újságcikkekben sírtuk el bánatunkat, a­­győztes­ államok pedig ka­­tonabandás felvonulásokat és benketteket rendeztek, nagy hete bujával, pezsgővel és berúgással egybekötve, sőt Bukarestben, mint halljuk, meg szerpentin, világposta, tombola és konfetti csata is volt. (Másforma csatában nem is igen szerettek részt venni a bájos kicsikék!) Szóval az egyik háznál tort ültek, a másiknál pedig lakodalom volt és kóló tánc kivilágos kivirradtig. Vi­lágszemléletben ez volt az emlékezés. De itthon, mi magunk között, még különbö­zőbb lett a jubilálás, ha szabad ezt a szo­morú dátumot így nevezni. Ugyanis a pártok maguk is, de különösen az újságok felhasználták a pillanatot, hogy ismét egy­másnak tegyenek szemrehányást és a ma­gyar bukást, mely irtózatos sorstragédia volt, egymásra kenjék. Sőt nem csak a po­litikai pártok, hanem még a társadalmi osztályok is. Hiszen sokat lehetne arról beszélni, hogy ki hajította el a fegyvert a határokon, vagy hogy akik eldobták, miért vágták bele a Dunába. Voltak újságok, amelyek állandóan hordták a Marx féle bo­­locditót a lövészárkokba, sokkal hamarább, mint­sem azt Linder a száján kibökte, hogy nem akar katonát látni. Ha nem akarsz katonát látni, hát vakulj­a meg. Mondhattuk volna neki. De volt ott más is. Már akkor akcióba léptek a hinterland lógósai , a szegedi korzón géppuskával lőttek, mikor még állott a front. Aztán dolgoztak az itthon levők az ő szűk látó­körükkel, szívtelenségükkel és sokszor os­tobaságukkal. S mentek a rózsaszínű le­velek a cipőről, a szűk kenyérről, a jegyző, a közellátás, meg más : menjen az istenhez biztatásáról. Ezért volt az, hogy tíz front katona közül három a rózsaszínű posta ér­kezése után öklivel csapott a deikung asz­talára s azt mondotta: ha hazamék, le­szúrom a jegyről, az istenit neki! Ez is egyik hit volt. Da a legfőbb az, hogy a katonák már nagyon hosszúnak tartották a háborút és nem volt, aki felváltotta volna őket. Mert nagyon sok ember, ha négy napra véletlenül harántották katonának, mikor aztán a hát végire már ismét otthon volt, azt mondotta a feleségének riva: anyjuk, ez még a mi régi kutyánk, vagy már annak a fia ! A nagy ántánt bölcsen tudta, hogy mi lesz, úgy volt, mint a mi igen tisztelt barátunk, Cs. Hódi Pál, aki egyszer a népkerti uszodában, egy előkelő urnak, nagyon jó akarattal ezt mondotta: míg most felmentették az ügyvéd urat, de csak addig úszik a tök a vizen, amíg egy­szer elült A mi ügyünk is így járt... — MINDENNAPÉ A JUJ BELŐLE egy, vagy kettő, esetleg több is: az új­ságok írják, hol itt bukik meg egy bank, hol amott szökik el vesztett milliókkal egy jobb napokat látott siker. Nincs efölött mit meditálni. A legtermészetesebb dolog a világon, hogy a soha nem álmo­dott pénzkonjunktúra rombolása után el­következik a viszonyok gyökeres és kí­vánatos megváltozása és ez valósággal megrázkódtatással jár. Ha a fölkavart gazdasági tenger leülepszik idővel, akkor fogjuk csak látni teljes mivoltában, hogy mennyi értéktelen elem és iszap kavarog az alján. Háládatlan dolog tehát azé, aki a pillanatnyi helyzetet féltve, a visz­­szaélőket és a levegőbe gründolt, egyik napról a másikra született pénzvállal­kozások és vállalkozók bukását sajnálja. Hadd hulljon a férgese, akkor is, ha a gazdasági élet fája megrezeg belé. A saj­nálkozással pedig félre, mert talán csak nem akarják a sajnálkozók, hogy néhány konjunktúra bankocska miatt a magyar gazdasági élet egész fája elkorhadjon.­­ — Az eső és a tengeri termés. A már napok óta tartó országos eső­­ rendkívüli kedvező hatással van az őszi veteményekre. Ez az eső már megmentheti a burgonya és tengeri termést. — Uj lámpákat állítanak fel a városban. A mérnöki hivatal a ta­nácshoz benyújtott javaslatában a Mátyás, S­zak és a Mihály utcák­ban uj közvilágítási lámpák felállí­tását kérte. r s egy budi Budapestről 11 órakor a alatt levő HUi tűz támadt. A letkezett, raajc amely pillanat volt. A tűzhöz­ség vonult ki erőfeszítéssel, után sikerült fél 1 órakor őrséget hagyti tűz keletkezés Szinti : Péntek­ ,Vö Szombat: Vasárnap d gényes operett. Vasárnap és játék. jjA színházi A .Vörös mi Tekintettel az ó gátéiig közkivá­l Vörös maloma­sárnapig műsor meg a darabot, után azo­at felt igy a darab­ra kerülhet. Az Vasárnap a legnagyobb sze látvány lesz, c ható néhány a Korányi L. Zol gépre szerelt e­tellem­ek teiszi­méter átmérője rengeteg sok­­ csomagocskába kerek alakú, Is­kony papirspár egy vastag kon­tónak összesen ki jön s ezt a leugró a testér hátsó nyakáná laugrás úgy te­het a pilóta le ! ná! fogva a zs összerakott err minthogy az e imént leirt vt amit a leugró tusán elazasit. van,ott ernyő erejének esten’ mig a levegő kinyitja. £ pil másodpercenk. Az ernyő king biztosítják a t vannak erhely hogy az ernyi összerakva, m­ír az ernyő i a legbiztosabb fehér japán £ került. Szeren történhet, ha selyem foszlai követő hirtele lyával leszakít selyemről. Le földön két ha tént. Az egyik hogy a földhí a leugró, hog ideje kinyílni, oka pedig az tengerre száll nem tudott n nem esik öss­zább sodorja maga után ve esik össze az magát kapcsc A „HADRO” eset nem tör óriási szélber mátyásföldi r ereje a repül bort é­s egy 1 mellett csatár földet. 14 év pat­tan magas fi SÜL

Next