Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1912. július (8. évfolyam, 164-188. szám)
1912-07-02 / 164. szám
I Hódmezővásárhely, 1912. julius 2 kedd Ara 2 fillér Vm. évfolyam 104. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRA VÁSÁRHELYI HELYBENt negyedévre 2 K. félévre 4k m egész évre 8 .» VIDÉKRE: negyedévre 4 K. •tfy hAra L40 Egy szám órai nétköznap 2 "mér, határnap ^ „ IV. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vill., Andrássy utca 17. sz. alatt. Főszerkesztő és lap tulajdonost KUN BÉLA. HIRDETÉGI díjszabás széria: NYILT-TÉH | petit sora 80 (Iki Megjelenik a kosze reMeti órákban. Árúsítja ki a Vásárhely - son, Orosházán, a Pusztán, Qyo° pároson, Békés* Sámsonban. a TELEFONSZÁM : 58. á és il ild ló. íz. m val lőicsériU. 184 zett naa 385 lám ha bét . é8 ajtó 20 tiá 385 tiozety étik. 388 Gör i döfj 45 évre árté rval .£ripnk 377 'iá'” /** ,orné Máté ,ii.en ‘■szí £rtP 383 i hó d árpá ■i é* Érte* vágó ajde 392 k kótr afi iái te- Ku'p 379 ók éa ntesOn Bisám • défé IRégeflY Szer Tisza. Irta: Búza Barna v. országgyűlési képviselő. Hogyan zengi kórusban a megfizetett sajtó dicsérő éneke: micsoda nagy lélek Tisza. Milyen imponáló, férfias magatartás, milyen roppant erkölcsi bátorság. Ez:bátorság ! Szuronyerdő védelme alatt erőszakoskodni ? Egész hadsereg fedezetével támadni olyan emberekre, akiknek se hatalmuk, se fegyverük nincs védeni magukat ? Detektívek tömegétől körülvéve, csendőrök sorfala közt utazni ? Egy hadosztályt állítani csatasorba, úgy akadályozni meg, hogy az ellenzéki képviselők az országházba bemehessenek ? Hisz akkor a muszka cár a világ legbátrabb embere. Nézzétek, milyen »bátran« kergeti szét a dumát, ha nem a kedve szerint határoz. Milyen »bátran« űzi a szabadság harcosait Szibériába. Milyen »bátran« írja alá százféleképpen őrzött biztos palotájában a halálos itéleteket. Hisz akkor Caligula meg Nero volt a férfias bátorság eszményképe. Lám, Nerónak volt »erkölcsi bátorsága« megöletni Senecát, megöletni Pisót, megöletni a saját édesanyját, halomra gyilkoltatni Róma szinét-javát, s felgyújtatni az örök várost. S épp úgy zengték akkor is kórusban a felbérelt krónikások: micsoda lelki erő, milyen imponáló férfiasság, milyen hajthatatlan szilárdi jellem. Nem, a jónak és rossznak, szépnek és rútnak fogalmai nemzetenként és korszakonként változók, de azt, hogy valaki fegyveres hatalommá fegyverteleneken erőszakoskodik, hogy valaki szuronyok ezreinek védelme alatt egy ország alkotmányán taposni merészel: azt még sehol a világon, ahol emberek gondolkoznak, bátorság- bak neni nevezték. Ami ehhez kell, azt nem férfias bátorságnak hívják, hanem lelkiismeretlenségnek és erkölcs érzéketlenségnek. Aki hisz az oltári szentségben, annak a számára lehetetlenség odamenni az oltárhoz s porba dobni és eltaposni a szentséget. Az istentagadónak ez csak játék. Aki hiten, kegyeleten, erkölcsi tekinteteken túlteszi magát, az fegyveres katonák védelme alatt könnyen megteheti azt is, hogy benyomul a templomba, kiűzi a papot, összetöri s eltapossa az oltári szentséget s aztán nyugodtan szivarra gyújt. Nem kell hozzá csak annnyi szurony, amennyi biztosan megvédi a hitükben megsértett hívek haragjától. Hol az a bolond ember, aki ezt férfiasságnak s erkölcsi bátorságnak tudja nevezni ? Becsületesen érző magyar embernek olyan az ország alkotmánya, mint a hívőnek az oltári szentség, ilyen embernek lehetetlen akár csak a kisujjal is érinteni az alkotmány sérthetetlenségét. Akiben ez az érzés nem él, annak az alkotmány csak egy darab papír, s annak azt széttépni gyerekjáték. Még csak nem is gyerekjáték, mert a gyerek félhet attól, hogy megbüntetik, ha rosszat csinál. Tisza pedig teljesen nyugodt abban, hogy az osztrák hatalom szuronyai közt a hajai szála se görbülhet meg. Vitális bátor ember volt. s Sobri Jóska meg Rózsa Sándor s bátor emberek voltak. Mert ellenséges fegyverek meredtek rájuk mindenfelől, s bűntetteiket azzal a tudattal követték el, hogy a bőrüket viszik a vásárra s az életükkel játszanak. De Tisza tetteiben sem fizikai, sem az erkölcsi bátorságnak semmi nyoma nincs. Tisza tetteinek csak egy alapja van: a politikai téren való erkölcsi érzéketlenség, a teljes politikai moral infanty. Ugyanaz az erkölcsi fogyatkozás, amely nagyapját, a bihari adminisztrátort, a magyar történelem legsötétebb s leggyászosabb alakjává tette. Erő, bátorság, férfiasság nincs a tetteiben. Hát ész, tehetség, lángelme van-e ? Nagy tudomány, nagy ész keleti ahhoz, amit elkövetett? Olyan nehéz volt azt kitalálni, hogy így egy perc alatt meg lehet mindent szavaztatni ? Ehhez kellett az a roppant lángész ? Vagy ahhoz, hogy a törvénytelenségek ellen tiltakozó képviselőket rendőrrel ki lehet vezettetni ? No, ezt ugyan a legbutább falusi bíró is ki tudta volna sütni. Azt mindenki tudta, még a sarki hordárok is, hogy ilyen módon lehet az obstrukciót megszüntetni s a véderőt elfogadtatni. De azt is tudta s érezte Tiszán és cinkostársain kívül minden tisztességes ember, hogy így eljárni szuronyok védelme alatt lehet ugyan, de nem szabad, nem jogos és nem becsületes dolog. Néró körül nem hemzsegtek olyan émelyítő magasztalásokkal a megfizetett hizelkedők, mint ennek a magyar Nérónak sötét alakja körül a pénzért szolgáló sajtó emberei. Azok a hízelgések is elhangzottak, csak az utálat maradt meg, amit olvastukon ma is érez a jószlcsű ember. Nero felett pedig a történetírás mondta ki pártatlan s lesújtó ítéletét. Tisza »lángeszének«, »férfias magatartásának«, »erkölcsi bátorságának«, megfizetett magasztalásai is odakerülnek majd az igazságos történelem ítélete alá. S a történelem bírálata előtt köddé,foszlik minden pénzért hízelgő tömjénezés. A sárigész, a bátor férfi helyett ott fog állni megbélyegzetten a valódi Tisza István, a szuronyok mögé buvó zsarnok, a bécsi hatalom kegyét leső cseléd. Ez az ő igazi képe. S politikájának igazi lényege: kikoldulni Bécstől a kormányhatalmat s a hatalom birtokáért s megtartásáért jogon és törvényen lelketlenül átgázolva, vakon teljesíteni Bécs minden parancsát. Így fogja ismerni Tisza Istvánt az igazságos történetirás. 389 tan két kiadó egy 15 391 D éher romna i vétetik. 392 ny Cz h*?rm Uj irás 1 3.-vette n A ré. vevőim a*áukrtyi SÁr 390 Képviselőnk Sóstóparton Lelkes fogadtatás Hunvásárhely, július 1. Sóstópart derék, lelkes, hazafias, tántoríthatatlan függetlenségi érzelmű polgársága szombaton vendégül látta körében Kun Béla országgyűlési képviselőt, kinek most volt először alkalma arra, hogy a pusztai polgárság e lelkes csoportjával megismerkedjék. Az ünnepségre Kun Béla, Kmetty Béla, Balogh Sándor, Mucsi István és Gravátz Ferencz társaságában ment ki, Vásárhely-kutason csatlakozott hozzájuk Horovitz Mór. A kutasi állomástól kocsin tették meg az utat a körig, hol a polgárok szép számmal gyűltek össze s az érkezőket lelkes éljenkiáltással fogadták, majd a kör elnöke, Herczegh István üdvözölte Kun Bélát, azt kívánván, hogy mig körükben tartózkodik, érezze magát oly jól, mint amilyen szívesen fogadják. * A lélekből jött szavakra Kun Béla röviden válaszolt. A képviselőnk tiszteletére rendezett ebéd egy órakor kezdődött. Ebéd előtt Udvardi Juliska, Udvardi József pusztai polgártársunk szépséges leánykája őszinte, meleg szavak kíséretében gyönyörű csokrot nyújtott át Kun Bélának, ki meghatottan mondott köszönetét. Képviselőnk azzal kezdte beszédét, hogy a mint a hivő katholikus léleknek szüksége van a szent mise áldozatra, melyet a sóstópartiak részére épen az imént tartott a hit felkent szolgája, épenugy a hazafias lélek szükségét érzi annak, hogy a Szabadság oltáránál áldozhasson a magyarok Istenének. Üdvözölte képviselőnk a sóstópartiakat, kik ezt az elvet vallják, aztán hosszan fejtegette, hogy a menynyire szüksége van a magyar nemzetnek a tiszta, tántoríthatatlan hazafiságra a mai nehéz időkben, amikor a nemzet tékozló, "rosz fiai elkótyavetyélték alkotmányunk legdrágább értékeit és hitük hagyottan felrúgták a törvényt, jogrendet. Kun Béla lelkes éljenzéstől követett beszéde után Kmetty Béla, Nagy Györgynek és Bernátsky Ferencz apátplébánosnak üdvözletét tolmácsolta, Balogh Sándor pedig tartalmas, okos szavakban fejtegette a politikai helyzetet, további lankadatlan kitartásra buzdítván a polgárokat. Csizmadia János elnök az orosházi függetlenségi pártkör üdvözletét hozta, Herczegh Imre elnök a mártély feketehalmi polgárság nevében, Herczegh Ernő a külsőszerházi polgárok nevében szólottak, Kocsis József verses felköszöntőt mondott, Udvardi József a vendégeket éltette, Horovitz Mór, Csizmadia Jánost köszöntötte fel, Balogh Sándor pedig Hercegh Imrét. A sóstópartiak derék elnöke, Herczegh István összetartásra hívta föl a 48 as elv katonáit. Délután folyamán képviselőnk Karasz Sándor és Herczeg István tanyájába látogatott el, hol szives vendégszeretettel fogadták. Képviselőnk este 9 óráig maradt a sóstóparti polgárok között, mikor is szép búcsúbeszédben köszönt el tőlük._____________________________ Olcsóbb lesz eh as megalakul a szövetkezeti mészárszék. Hetedikén lesz a gyűlés. Hunvásárhely, juli. 1. A városi tisztviselők mozgat-* ima folyamányaként meg lesz a szövetkezeti mészárszék, mely* nek célja az lesz, hogy a horribilis magas húsárakat valamennyire redukálja s ez által , elejét vegye a húsuzsorának. A szövetkezet vezetősége új napokban tartott bizalmas ér-tekezletet, melyen konstatálták, hogy a részjegyek utáni összegeket befizették, konstatálták, hogy a jószágbeszerzésről kellően gondoskodtak, nincs tehát Inás hátra, mint a végleges nők, férfiak, fiúk és Leányoknak SSiSSSSKR •BSMrJSSr&tra/SBOJVIS: Vu.Kenyit,nhazban. Rita In. vásárolhatók a _________________________________________________________________________________________