Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1915. január (11. évfolyam, 1-31. szám)
1915-01-26 / 26. szám
4. Azt megmondják őszintén, hogy az osztrák-magyar és a német seregek hol nyertek tért, de ezt azzal igyekeznek szépíteni, hogy az eredményeket csak igen nagy áldozatok árán sikerült elérni. A múltnál és a jelennél azonban sokkal jobban érdekli az orosz fővárost a jövő. Mindenki arról beszél, hogy mit akar Nikolajevics Nikoláj, mik a szándékai, mik a céljai, milyen új haditervei vannak a centrális szövetség vezérei akaratának ellensúlyozására. Hogy akar-e támadni és hol akar támadni hogy az erőket gyűjti-e, vagy Valami rejtett szándéka van, senki nem tudja. A legutóbbi napokban azt jelentették, hogy a Visztula jobb partján támadás indul és ez valóban be is következett. Egy darabig sikerült is tért nyerni az orosz erőnek, de azután hivatalosan is jelentették, hogy német előretörés követte az orosz akciót Soldau irányából. A harctéri stagnációt igen nagyarányú pesszimizmus követte az orosz fővárosban, ahol attól félnek, hogy az orosz fővezér most már maga sem tudja, hogy mit akar. Amint nem voltak tisztában vele az orosz főhadiszálláson október közepén, hogy mit jelent a centrális szövetségesek visszavonulása és nem tudták, hogy mi történik frontjaik mögött, úgy ma sincs határozott tudomásuk arról, hogy hol fogja diktálni az ellenség a tempót és az akciót. Megkísérelte ugyan az orosz hadvezetőség a legutóbbi hetekben is, hogy átvegye az Iníciatívát, de a megfelelő ellensúlyozásra talált akkor is, amikor újra Krakót akarta fenyegetni és akkor is, amikor Bukovinában koncentrált nagyobb erőket. Sok súlyos kritika hangzik el itt az orosz hadvezetésről, melyből teljesen hiányzik az eredetiség és a tervszerűség Kezdenek felülkerekedni és hangosak lenni azok, akik a háború céltalanságát és a békét hangoztatják. Az angolok ellen érzett csendes gyűlölet hangot kap a legelőkelőbb körökben is, sőt ott terjed a legnagyobb mértékben. Az angol gyűlölök Witte gróf körül csoportosulnak és ő a középpontja azoknak a társaságoknak is, melyek a cár legszemélyesebb híveiből alakulnak. VÁSÁRHELYI REGGELI UJSÁG 1915. január 26 „Éljen a madar!“ Magyar Katonák hősiessége. Hadisajtószállás, január 23. Az Orosz-Lengyelországban, a Pilica folyótól keletre folyt csatározásoknak egyik elragadó részletét jelenthetem ; újabb bizonyítéka ez is a magyar katonák csodálatos hősiességének. Az oroszokat megerősített állásukból egy meredek magaslatról ki kellett vetni. A terepviszonyok sem nagyobb csapatok kibontakozását, sem a tüzérség együttműködését nem engedték. Egyik gyalogezred nyolcadik százada, amelynek tisztjei „győzelem vagy halál“ feliratú nemzetiszinű kokárdát viselnek sapkájukon, jelentkezett, hogy ők ágyú nélkül is elűzik az ellenséget. Azután nagyszerű jelenet következett. Az ezred nézi, hogy a század, hogy nyomul előre a sűrű golyózáporban a magaslat lábáig. Aztán megrohanják a hegyet. De nem tudtak előre jutni s látszott, mint csúsznak vissza a sáros, síkos talajon. A regiment lélekzetvisszafojtva figyel. A század pedig, az ellenséges tűzben álló egész század leveti a cipőjét—most néhány orosz tiszt is kibúvik a fedezékből, láthatóvá lesznek értelmetlenül nézik, miért vetkeznek bokáink—és a másik percben mezítláb szurmolják a síkos magaslatot. Tíz perc múlva menydörgő m élyen a magyar 11 kiálltás harsog és a katonáink az orosz állásokban fegyverezik le foglyaikat. Ilj orosz offenziva, Kopenhága, január 23. A Berlingske Trdende pétervári értesülése szerint a lengyelországi helyzet érdekes fordulatot vett. A helyzet arra vall, hogy az oroszok ismét megkezdték az offenzívát , hogy északon és északnyugaton nagy sürgésforgás észlelhető, amely nyilván azt célozza, hogy a németeket középlengyelországi előretört állásaikból „elmanőverezzék“. London, január 23. Granville Fortescu, a Daily Telegraph varsói tudósítója lapjához a következő táviratot intézte: Az új orosz offenzíva egy hónap lefolyása alatt megkezdődik. A hadvezetés módja különösen az orosz hadsereg összeállítására lesz tekintettel. Az orosz haditerv a különböző csapatnemek gigászi együttműködését fogja szem előtt tartani és különösen a lovasság szerepének kíván tág teret engedni. Az a terület, amelyen az új offenzívánál a lovasság eloszlik, európai lovasság akciójára aligha volna alkalmas. Az orosz lovassági tisztek azonban kijelentik, hogy éppen ez a terep olyan, amilyennek kívánják. A nagyhercegnek az a terve, hogy az ellenséget megtartja a mai harcvonalon, hogy az operációkra kiválasztott területeken lehetőleg számos csapattal eszközölhessen előretörést. Mialatt hatalmas lovassági tömegek meg fogják kezdeni az offenzívát, a hadseregek a lovascsapatok mögött fognak csoportosulni. Az új haditerv oly operációkat ölel fel, amelyeknek lefolytatása legalább is hat hónapig fog tartani, azonban az idő nem játszik szerepet. A fődolog az, hogy az oroszoknak tervük van, mely eset a Visztula menti harcok óta nem állott fenn._____________________ — A fegymn reff. kórház vezetősége kéri a kedves hölgyeket, kik a fehérnemű munkára szívesen vállalkoztak - mivel sok új anyag szereztetett be, hogy azok minél előbb készen legyenek, a szokott helyen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek^_______________________ Az óvónőképezdet, 3-ik Vörös Kereszt kórház felkéri azokat, kik gyűjtővén írtak alá,szíveskedjenek fel ajánlott adományaikat a kórházi irodába beszállítani, úgyszintén más jólelkűek is a 135 ápolt katona számára adakozni mindennemű élelemféle és ágynemű ajándékokat. Románia nem avatkozik be? Szófiai jelentések szerint a román kormány a bolgár kormánynak arra a kérdésére, amelyet hadianyagok beszerezése miatt intézett hozzá, azt válaszolta, hogy a hadi készülődés nem Bulgária ellen irányul. A német lapok azt a kérdést vetik föl, milyen úton lehet most Amerikában megrendelt hadianyagok rendeltetése helyére szállítani. Politikai következtetéseket vonni azonban Romániának ebből a hadirendeléséből hamis lenne, legalább is antant lapjai teszik. A fődolog az, hogy úgy Románia, mint Olaszország fegyveres semlegességben vannak, amely ezeket az országokat katonai előkészületekre kényszeríti. * (Odessza, (Bukaresten át) január 22.) Az „Odeszki kisfok" azt jelenti, hogy Románia, nagy készülődései ellenére, még mindig nem hajlandó fölhagyni a semlegességgel. Más szavai — írja a lap — Románia nem akar beleavatkozni a háborúba és intézkedéseit védelmi intézkedésekként tünteti föl. Mert nem jött meg a cár sürgönye. Hadisajtószállás, január 23. január 11-ikén reggelre tömegesen jelentettek orosz foglyokat hadseregünk főparancsnokságára. A foglyok számszerű, 507-en — leginkább ellenséges járőrcsapatok voltak, de nagy számmal voltak köztük szemben fekvő gyalogosok is, akik átszöktek és megadták magukat. Amikor a hadifoglyokat kihallgatták, egybehangzóan a következőket mondották : — Előbb karácsonyra, azután újévre ígérték nekünk a békét Tegnap aztán az újév szent ünnepén fölkerestük parancsnokainkat, megkérdeztük, hogy meg van-e már a béke ? — Útban van, felelték — csak teljesítsük kötelességünket és estére majd megjön a cár sürgönye. Vártunk estig, vártunk egész éjszaka, ha a sürgöny nem jött és amikor újra érdeklődtünk, szószólóinkat éhséggel szigorított fogsággal büntették. Erre elhatároztuk, hogy megadjuk magunkat. Szíves adományokat kérnek a Vörös-Kereszt kórházak.