Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1915. szeptember (11. évfolyam, 333-362. szám)

1915-09-14 / 346. szám

Hódmezővásárhely, 1915. szeptember 14. kedd Ara 4 fillér. XI. évfolyam, 346. szám, VÁSÁRHELYI Független politikai napilap. istrkcsítgaég­ia kiadóhivatal |Cossuth-th­. Telefon) 87.­ Felel«» szerkesztő és Uptulajdonos ! Előfizetési ír helyben egész évre 14 K., félévre 7. h Ilyet szám­ára Hétfő kivételével mindennap 4 filléres 8tMW SgtSZb | Vidékre negyedévre 6 K* — Nyílttér petit sora 80 fillér Visszavert oroszok és olaszok. Táv. a miniszterelnökség sajtóosztályától Budapest, szept. 12. Orosz hadszíntér: Volhy­­niában csapataink Deraznónál a Goryn és Dubnónál az Ikva folyón Orkslcsk- Tarnopolnál növekedett az orosz támadá­sok hevessége. Ellenség vá­rostól északnyugatra behatolt hadállásainkba, elfoglalta Dol­­zemka falut, de szomszédos szakaszokról odasiető német csapatok és saját honvédzászló­aljaink mindkét szárnyon oldalba támadták meg az oroszokat, visszahódították előbb említett falut és ellen­séget újra vissza­vetették hídfőszerű hadállásaiba. Az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek. Tarnopoltól dél­nyugatra is visszavertük elő­retöréseiket. Strupa keleti part­ján Szereth alsó folyásánál és besszarábiai határon tegnap csend uralkodott. Litvániában csapataink elfoglalták a Kosto­­wit községben fekvő erősen el­­sáncolt Szkuraty falut. Olasz hadszíntér: Mint vártuk, tegnap tengermelléki harcvonalon, különösen északi szakaszán a nagyobb arányú harcok egész sora fejlődött ki. Valamennyi olasz támadás teljes balsikerrel végződött, a Fiaschi katlanban olasz gyalogság ismételt támadásai egyáltalában nem jutottak előre. Jablínicával szemben tüzelésünk menekülésszerű visszavonulásra kényszerí­­tette az ellenséget, hasonló­kép visszavertük Jaworczektől délre elhelyezkedett olasz csa­patok támadó próbálkozását. A Vrstci szakaszon harc egész napon minden eddigit felülmúló hevességgel folyt. St. Pölteni osztrák honvédek kipróbált vi­tézséggel verték vissza itt a támadást. Újra szilárdan meg­tartottuk összes állásaink­at, me­lyek főterét olasz hullák borítják. Tolmeini hídfő déli része újra heves tüzérségi tűz alatt állt, m­int most megálla­­piítatott, a szeptember kilence­dik­ támadásban ellenség ré­széről hetedik gyalog hadosz­tály egy alpínekből alakított csoport és két Bersaglieri zászló­alj vett részt, ez alkalommal egy maga a 25-ik számú olasz gyalogezred ezer embert vesz­tett el. Doberdoi szakaszon fensík kiugró részén több el­lenséges támadást, mint mindig, visszavertünk. Tiroli harcvona­­lon olaszok tegnap délután és ma Doule Pianotól nyugatra eső szakaszon Popera-völgyben és Cristalló vidékén hadállása­inkat körülbelül egy-egy zász­lóalj erősségű csoportokban támadták meg sikertelenül. Hofer,­ ­ spanyol király nyilatkozik a háború utáni időkről. A párisi Le Journal közli Corvil­­lier argentínai hirlapíró beszélgeté­sét Alfonz spanyol királyival. Az európai harctéri helyzetről azt mondta a király, hogy lehetet­len megjósolni azt az időpontot, hogy mikor lesznek ismét normá­lis viszonyok Európában. A­mikor pedig a hirlapíró megjegyezte, hogy a világháború az emberiség haladásának ügyét szolgálja, ha következménye az általános lesze­relés lesz, így felelt: — Óh nem! A népek a mostani háború után még jobban fognak fegyver­kezni, mint valaha. Ha lát­juk, hogy oly állam, mint például Belgium, a­melynek semlegessé­gét az összes nemzetek garantál­ták, nem védekezhetek másként, mint fegyvereinek erejével, akkor könnyen megérthetjük, hogy az ösz­­szes államok, a kisebbek épp úgy, mint a nagyok arra a következte­tésre jutnak, hogy exisztenciájuk érdekében béke idején arra kell törekedniük, hogy pozitív garanci­ákat szerezzenek védelmükre. Corvillier megkérdezte ezután a királyt, nem gondolja-e, hogy az alsóbb néprétegek nyomást gyako­rolhatnak a kormányra és mega­kadályozhatják azt, hogy a fegy­veres béke terheit kénytelenek le­gyenek viselni? — Azt hiszem, — felelte Alfonz király — hogy a szocializ­­mus napról napra kor­­mánypártibb lesz. A szocia­listák társadalmi uton is el fogják érni egészen jogosult törekvései­ket, úgy hogy nem lesznek kény­telenek erőszakhoz folyamodni. Rá fognak jönni arra, hogy mindaz­ A Patronázs hangversenye. A minden tekintetben fényesen sikerült népünnepély keretében le­zajlott hangverseny zsúfolt nézőtér előtt folyt le olyan zajos sikerrel, a­minő az utóbbi időben nem igen volt. A nagy gonddal összeállított élvezetes műsor minden egyes szá­ma a maga nemében gyönyörköd­tető volt és a számok után fel­­hangzott frenetikus tapsorkán azt bizonyította, hogy a közönség is meg volt azokkal elégedve. Jászai Mari háromszori sza­valatát áhítattal hallgattuk, s min­­denik verse után kitörő lelkesedés­sel ünnepelte a hallgatóság a nagy Tragikát, akinek kimagasló művészeténél csak szivjóságja na­gyobb. Legnagyobb hatást ért el a telkekbe markoló és a mai idők­re alkalmazható Petőfi- költemé­nyeken kívül a­­Gyűlöld az angolt“ című versével. A rendezőség gyö­nyörű babér koszorúval, a közön­ség pedig rengeteg virággal hal­mozta el a nagy művésznőt, a­ki fellépési diját a jótékony cél javára adományozta. Végül a Szózatot szavalta el, melyet az ő honleányi intésére aztán felállva énekelt el az egész közönség az est befejezé­séül. — S­z­a­l­a­y Antalt a kárpáti harcokban fél karját vesztett hős színművészi meghatottsággal tap­solta és mély átérzéssel szépen elő­adott aktuális verseit gyönyörűség­gel hallgatta a közönség. Örömmel fogja őt látni más alkalommal is. Azután a közönség kiváncsi fi­gyelme az Endre Béláné sze­replésére irányult. Sokan hallották már, hogy istenáldotta szép hang­ja van, a­mellyel szívhez szólóan tud bánni, s az egyszerű szép ma­gyar nótákat bámulatos érzéssel és felfogással tudja énekelni. Vég­re a nyilvánosság előtt igazolta be, hogy a­miket hallottunk róla, az még kevés dicséret volt az igaz­sághoz képest. Tisztán csengő, a legmagasabb régióba is biztosan felemelkedő szoprán hangja belemarkol a szi­vekbe s a hallgatóság lélegzetét visszafojtva gyönyörködött a művé­szileg kifejezett crescendok és de­crescendók szépségében. Sokan kér­dezték, hogy Endre Béláné kitől tanulta ezt a művészi éneklést ? Attól, a kitől a pacsirta tanulja. A közönség virágokkal halmozta el és szűnni nem akaró tapssal hono­rálta a művésznő szép énekszámait, melyeket Bobory Mariska kisért diserét finomsággal. A színtársulat által előadott ,Riadó" című kis alkalmi darabban Várnai, Del­­li, Hídvégi és Kiss Mariska szerepeltek teljes sikerrel. Végére hagytuk a 28. gy. e. ze­nekarának művészi magaslaton ál­ló szereplését, a­mely igen-igen nagyon tetszett a közönségnek. Már a népünnepélyen gyönyör­ködtünk a zenekar szépen elő­­adott számaiban, s igazán köszö­nettel tartozunk az ezred parancs­nokának azért a lekötelező elő­zékenységért, a­mellyel a zenekart a rendezőségnek rendelkezésére bocsájtotta. Általában véve az egész ünne­pély fényesen sikerült s Matti­­asich Dezsőné úrnő a köréje csoportosult hölgy bizottsággal karöltve szavakkal megdicsérhe­­tetlen nagy munkát végzett a jó­tékony cél érdekében. Mig, a­míg az emberi ösztönök meg nem változnak, a saját érde­keik megvédésére sincs jobb esz­köz, mint az előrelátás és a hata­lom. Nekem egyébbként az a véle­ményem, hogy a világháború befejezése után nem lesz többé sztrájk, hanem minden­ki dolgozni fog. Tíz vagy tizenkét évv alatt meglepő változások fog­nak beállani és mindenki csodál­kozva fogja kérdezni, hogy mi tör­tént ? _______________________ Kiévé­ esetleg fel kell adni. A Vossische Zeitung német lap jelenti Pétervárról, Diakov kievi polgármester és Damcsen­­ko kievi képviselő a délkeleti hadsereg főparancsnokánál járt. Ivanov tábornok, úgy látszik, igen pesszimisztikusan nyilat­kozott a harcrtéri helyzetről, mert a küldöttek rossz híreket vittek vissza Kievbe. Szerin­tük nem lehetetlen, hogy tekin­tettel az általános stratégiai helyzetre, Kievet esetleg át kell adni a központi ha­talmak győztes csapatai­nak. A kelet-galiciai orosz támadások célja. (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) Volhyniában és Kelet-Galíciában változatlan hevességgel folynak a harcok tovább. Különösen hevesek ezek a harcok a déli frontszaka­szon, Tremboviától nyugatra és Czortkovtől keletre. E pontokon levő hídfőszerű állásaikból az oroszok mindig újabb tömege­ket vetnek a harcba. Ez a front­rész, mint anyiszor, most is közép­­ponta azoknak az orosz törekvé­seknek, melyeknek az a célja, hogy

Next