Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. április (17. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-20 / 88. szám

Hódmezővásárhely, 1921 április 20., szerda Az a 2 storopa. XVII. évfolyam 88. szám VÁSÁRHELYi Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 60® K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP: Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kossuth tér. Telefonszám: 87. Felelős szerkesztő: Főszerkesztő és laptulajdonos: FEJÉRVÁRY JÓZSEF KUN BÉLA Társszerkesztő: GRAVÁTZ FERENC írt Hiru Situ az Istennek, hogy adj nékem csak akkora helyet a földön, amelyen megvethetem a lábamat és én öszszeomlasztom egész kontár művedet, mit szépnek, nagynak, dicsőnek teremtettél s melyre olyan büszke vagy! Villámokat szórt az Urnak máskor jóságos szeme s menydörgés közben pokol fenekére bukott a lázadó. De az ördög nem pusztult el, nem is aludt soha, hanem folytatta mindig, szakadatlanul, a gonoszság halálos elszántságával romboló munkáját. Elkezdte ott a paradicsomkertben az almafa alatt, mikor Évát a bűnre elcsábította. S mikor eljött a nagy száműzetés s a boldogtalanság mérge fészket vert az emberiség szivébe, özönvizeken, népkavargásokon s folyton megújuló háborúságok végetlen láncolatán át mindig ott hordozta a Kain fegyverét s minden pillanatban újabb kezekbe nyomva kavarta az uj gyászok, uj szenvedések nagy periódusát. A sátán sugalmazta a nagy világégést is, hogy tönkre tegye vele az egész emberiséget. Az ő gonosz munkája mérte reánk a gyötrelmeket s a bukást. S mikor látta, hogy a tűz sem emésztette meg ezt a földet, belelehelte ördögi lelkét néhány háborodottba s dögvészes ragályával megmérgezte az egész világot. S mikor látta, hogy a pestis sem fogott a nemzeteken, nem pusztultak egészen bele, csak félig s mikor észreveszi, hogy van még egy zuga a kerek világnak, mely megállt a földrengés között lehető épségben, akkor elküldi oda fekélyes pokoliigéceit, hogy hintsék a mérget s az emberiség tragédiájának uj fejezetét készítsék elő, mely a polgárvér özönével árassza el a világot. Ez a sátáni munka vezette annak a pár száz angol felforgatóinak a kezét, akik már hónapok óta gyújtogatnak s akik amikor aegégetőbb szüksége van a világnak iszén minden utolsó porszemére, falottá tették az angol bányákat, világraszóló hatalmas energiáknak ezen erőforrásait. Az angol bányászok régen tartó sztrájkja nem bérkérdés, nem a kenyér gondja. Mert ahol százakat keres naponta a munkás és amellett garasokért kapja a dupla adag kenyeret, szalonnát, tust, cukrot és ruhát, ott hazugság bérharc. A Lenin mérge dolgok itt a lelkekben. Az a méreg, mely fel tudta izgatni Anglia egész lépét annyira, hogy tegnapra már az egész vonalon, vasútra, hajóra, uvarozásra és minden munkára elhatározta a sztrájkot. Az utolsó pillanatban azonban győzött a mankásság józan felfogása s igy a tienkettedik órában lefújták az általnos sztrájkot s magukra hagyták bányászokat. A caili Herold című mdoni újság megállapítja, hogy a munkásmozgalom ezzel a lefúvással szenvedte emberemlékezet óta a legnagyobb kudarcot. A sátán kutyája hiába ugatott tehát. Az angol munkásság józanságán megbukott a Lenin pokolvárának mérge. Mert jó körülmény, melyet mai új távirati értesülésünk ad hírül s mely szerint a bányászok a maguk szakállára tovább folytatják a sztrájkot, nem jelent semmit, mert bár ez is súlyosan érinti Anglia gazdaságát, de Azgua csak tovább bírja, mint a félrevezetett munkások, kik ha a családfő nem keres, mégis koplalnak s ezért nem Lenin sir, hanem az éhező gyerek. Minthogy az olcsósági hullám a temetési szakmába is megérkezett, már Aranyoklevéllel kitüntetve 1004-ben. Alapilatott 1878-ban, előnyös árakon ajánlja koszorú, gyászruha és gyászfejkendő különlegességeit. Temetéseket rendez személyes felügyelettel a legegyszerűbbtől a legpompásabbig, minden igénynek s a legnagyobb kegyeletnek megfelelően. KISS BERTALAN első kunvásárhelyi dísztemetkezési intézet« _________—mm Szentesi utca 4. sz. a. lift. Mi kézi el a pkecserelést Kész vannak az uj bankjegyek. — A bankokban a szétosztás május elsején kezdődik. — Ismét akcióban van a spekuláció ; az egy és két koronásokat kicsempészik az országból s rávetette magát a spekuláció a levélbélyegekre, melyekből nem lesz semmiféle levonás, vagyis csak úgy gondolják egy- és kétkoronás papírpénzt, ezresek és százasok ellenében keresik az aprót, sőt nagyobb tételekért jutalékot is fizetnek. A spekuláció arra épít, hogy ezek a kisebb bankjegyek ki fogják kerülni a cserével járó lebélyegzést és ennek folytán megindul az egy- és kétkoronások áradása a demarkácionális vonalak felé, ahonnan ki akarják csempészni az utódállamokba. Ez a fondorlat természetesen balul fog kiütni, mert a kis pénznemek sem fogják kikerülhetni a levonást, de a spekuláció azt reméli, hogy majd csak akad Fekete Péter, aki ezt a csalódást meg fogja fizetni. Feltűnő jelenség az is, hogy a dohánytőzsdékben nagy tételekben keresik az egy-, két-, öt- és tízfilléres levél- és okmánybélyegeket úgy, hogy a közönség majdnem mindenütt elutasító válaszszal találkozik, ha levélbélyeget akar vásárolni. Az üzleti forgalom megcsappanása dacára, levélbélyeg jóformán sehol sem akad és ennek igazi magyarázata abban található, hogy spekuláns kezek mindent összevásárolnak abban a reményben, hogy menekülni lehet a csere és levonás elöl. Most az egyszer azonban a spekuláció hiába rugkapálódzik, a becseréléssel járó szerény vámot nem kerüli el, mert most az egyszer belekerült a kutyaszorítóba. Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter a Ház tegnapi ülésén terjesztette be a pénzkicserélésről és a jegybank felállításáról szóló törvényjavaslatot. Minden garancia megvan arra, hogy a javaslatból hamarosan törvény legyen s mivel az új államjegyek nagy része is már készen van, a hátralevő rész pedig pár nap alatt elkészül, semmi akadálya nincs annak, hogy a becserélést a bankok a kitűzött időben, vagyis május elején elkezdjék. Egyes lapoknak azt a híresztelését, mintha a becserélést augusztusra halasztották volna el, illetékes helyen megcáfolták. És így az a tény, hogy a becserélés május 12-én meg fog kezdődni egyszerre az egész országban. A spekuláció már hetek óta akcióban van s azzal foglalkozik, hogy miként lehetne menekülni a cserével járó bárminemű veszteségtől is. A két lebélyegzés előtt is egész szervezetek alakultak avégből, hogy tovább hárítsák a kockázatot és hogy az óvatos és lelkiismeretlen elemek az államkincstár terhére mentesítsék magukat. Most is nagyban dolgoznak azok a rétegek, amelyek "ilyenkor mindig előtérbe lépnek és egy-két jellemző ravaszságra már most is rá akarunk mutatni. A fővárosban és a vidéken is ismeretlen kezek hetek óta gyűjtik az 11 Tisza-per tárgyalása. Vágó Jenő Ulaint, Paksit és Lengyel Zoltánt vádolja. A Tisza-per tárgyalásán Vágó Jenő, az egyik vádlott szenzációs vallomást tett, melyben Ulain Ferencz dr. ügyvédet, a Tisza család és Almásy Denise grófnő f ügyészét, — a már letartóztatásban levő Paksi János detektivfelügyelőt és Lentgyei Zoltán dr. ügyvédet vádolta meg. Vallomása a következő: 1 — Mindenféle piszkos dologra rávettek Paksi és Uram. Hoztak nekem mindenfélét a fogházba. Hozzáteszem még, hogy Lenjgyei Zoltán volt a harmadik a fogházban, s Mind együtt voltunk. Hüttner jött mindig, megtudtuk, ki jön ma, mi lesz a program. " Hüttner azt mondta, most ez a tanúja, ezt nyomni fogod. Elnök: Vigyázzon, mit beszél ! Ebből, ha a jelen perből kigabalyodik, iszonyú rágalmazási per lesz, mindent bizonyítania kell, ne tegyen könnyelmű kijelentéseket! " Vágó : Azt írták rólam az összes lapok, hogy dühöngő ember vagyok. Ez borzasztóan bántott engem. — Három ember preparált engem: Ulain, Paksy és Lengyel Zoltán. A lakásomon voltam, tanukat kerestem, egyedül járhattam. Piszkos gazember lennék, ha el nem mondanám ezt most a bíróság előtt. Embereket láttam, tapasztaltam sokat. Hüttner jelentkezett a fogházban. Így például Szegedről jöttek kihallgatott tanúk, Hüttner, aki a földszinten volt, felment az emeletre és beszólt a kémlelő lyukon Hókai Lászlónak: nyomd a Pistát, nyomd agyon! Az elnök: Kit értett ő ez alatt ? Vágó: Friedrich Istvánt. Volt egy másik Törzs nevű ember Szombathelyről. Hüttner két órán át beszélt vele, azután már jó dolga volt, újságokat kapott, mindent kapott. Hüttner érkezésétől kezdve hónapokon át a Széna-téri Vas vendéglőjében kosztolt menyasszonyával együtt. A tárgyaláson Lengyel Zoltán, Ulain körülvettek, beszélgettek vele, sonkás zsemlyéket hoztak neki, mindenfélét, egész főzőcskét játszottak ott. Kérem, méltóságos elnök úr, rátérek minden pontra. Kérem, én nem fogok színezni semmit. Azt, hogy úgy mondjam a tárgyaláson: „Fényes bácsi* hogy így szólította* meg Fényest, azt Ulain dr. úr adta a számba. A tárgyalás idején kijárt hozzám a fivérem és a nővérem a fogházba, elmondtam nekik, hogy az egész tárgyalás színház, amit programszerűen rendeznek, így születtek meg azok a kijelentések, amelyeket az én számba adtak. Hogy Károlyi Mihály, Hatvany be vannak avatva a gyilkosságban, hogy ott szerepeltek az az Astoriában, a megbeszéléseken. Nem igaz, nem voltak ott. Ulain dr. mondta nekem ezeket és mikor mondtam, hogy ez abszurdum, akkor rám rivált, hogy ennek így kell lennie és így kell mondani. Nem voltak ott, — feleltem vissza Ulainnak. Ulainnak, úgy látszik, nem tetszett az egész nemzeti tanács, az egész Károlyi-rezsim, mert egytől-egyig kompromittálni akarta őket. Én, kérem nem voltam más, mint Ulain dr. urnak szerencsétlen médiuma. Belészuggerálták, uraim, hogy Kéri Pál az otthonba tett olyan kijelentést, hogy fél órája van Tiszának. Azt is, hogy mondjam, hogy az Astoriában volt Hatvany, Friedrich és hogy Friedrich előtt mondta Kéri, hogy Tiszának még egy órája van. — No most jön az ölelkezés Kéri Pállal. Sztrupka őrnagy úr kérdezi tőlem. Mondja Vágó, látta maga, amikor Hatvanyt megölelte Kéri Pál és akkor Kéri Pál azt mondta: Hála a jó istennek, a nehéz munka után vagyunk. Kérem ezt soha nem láttam és nem hallottam. Láttam és hallottam, amikor sonkát rendelt Hatvany és Kéry, de ezt nem. Kérem szépen méltóságos elnök úr, azt is a számba adták, mondjam azt, hogy Károlyi Mihály részeges volt és be volt rúgva. Ulain dr. forszírozta ezt is, aki kompromittálni akarta az összes forradalmi politikusokat. Kérem, méltóságos elnök úr, az a kijelentés, amit én a magas törvényszék előtt Ulain és Paksy ellen tettem. Mindent megfontoltam, úgy is, mint vádlott, úgyis mint tanú, viselem a konzekvenciákat. Ulain doktornak nem volt joga engem kihallgatni. Egy héten keresztül ő hallgatott ki engemet. Ezt én két tanúval igazolhat«*. Olyan hazugságot, hogy Fényes és Friedrich szövegezték meg azt a nyilatkozatot, hogy Tiszát meg kell htal, normális aggyal kitalálni nem lehet. Ezt csak dr. Ulain mondatta velem. Az elnök: Kihallgatását berekesztem. Figyelmeztetem mégegyszer, hogy súlyos szavak azok, amelyeket a mai tárgyalásom mondott. Ezekért helyt kell állnia. Ha valamit korrigálni kíván, ha hibát követett el és lelkiismerete megmozdul, előállhat és kijavíthatja. A bíróság most nem tudja, önnek van-e igaza. Még egyszer figyelmeztetem azonban, hogy mindig alkalmat fogok önnek adni arra, hogy a tiszta igazat vallja. Vágó: Minden szó szent és igaz, amit mondtam. Tornászaink Szentesen. A Torna és Vívó egylet szentesi kirándulásáról a Sportélet tudósítója az alábbiakat írja: Felejthetetlenül szép ünnepély keretében tartotta meg szombaton a Torna és Vivó-Egylet szentesi propaganda tornász estélyét. 20 kocsi szállította át a csapatok tagjait és azok kísérőit, kiket Szentes előtt néhány kilométerrel dr. Négyessy Imre polgármester üdvözölt meleg szavakkal Szentes városa nevében. A szíves fogadtatást a HTVE részéről dr. Endrey elnök köszönte meg keresetlen szavakkal. Azután a kocsisor a főutcán keresztül a polgári leányiskolához haladt, hol a Szentesi Torna Egylet hölgytagjai nagyszerű uzsonnával várták a vendégeket. Este 8 órakor megkezdődött a Tóth József színházban az estély. Az egész műsort a HTVE csapatainak mutatványai töltötték ki. A csapatok brilliáns munkát végeztek s minden tekintetben rászolgáltak az újra és újra felviharzó tapsorkánra, mellyel a színházat zsúfolásig megtöltő előkelő közönség produkcióikat jutalmazta.