Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. június (17. évfolyam, 121-141. szám)
1921-06-25 / 138. szám
MaQineTOTagargeiy, írtai jumm au, »tummi. Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 000 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF »*» «ft M VÁSÁRHELYI Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőségét (■adóhivatal, Kossuth-tér, Telafos aaáie ar. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Társszerkesztő: GRAVÁTZ FERENC mitt Pitis. A Magyar Gazdaszövetség és a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület Pestvármegye székházában nagygyűlést tartottak tegnap. A képviseleteken és gazdákon kívül részt vettek a gyűlésen a pénzügyminisztérium, a földmivelésügyi minisztérium képviselői, Darányi Ignác, György Endre, Rubinek Gyula volt miniszterek s a legelőkelőbb gazdák seregeitől. A nagygyűlés a vagyonváltsággal, a hadinyereség és jövedelemadóval foglalkozott s a nehéz terhek elleni feljajdulásában kért egyenlő és igazságos elosztást. Nem kért a gazdatársadalom ezúttal sem kivételes kedvezményt Vállalja azokat a terheket, amelyek a világháború és a békekötés következményeként ránkszakadtak, de csak oly mértékben, mint azt az ország valamennyi polgárának vállalnia kell. A világháború terheinek oroszlánrésze amúgy is a gazdák vállain nyugodott. Az osztó igazsággal ellenkezik tehát, hogy ezt a rendszert tovább is folytassák, annyival is inkább, mert hiszen, mint a gyűlés számos szónoka rámutatott, a mezőgazdálkodás terheit nem is munkabíró férfiak viselték — hisz azok a harctéren küzdöttek — hanem eleaggott emberek, gyönge asszonyok és gyermekek. Ezzel szemben az ingó tőke tulajdonosai egyszerű börzejátékkal, a konjunktúrák kihasználásával szaporították azt a vagyont, amelyből az állam most váltságot kér. Hegedűs Lóránt kije-lentette már, hogy nem zárkózik el a módosítások elől, ezért jött össze a nagygyűlés s ezért fordul a kormányhoz memorandummal. A gazdagyűlés — mondja a memorandum — megállapítja, hogy az ingatlanvagyon váltságáról a pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat semmiképpen nem felel meg az egyenlő mértékben való adózás igazságos elvének, ebből folyólag megállapítja, hogy az ingatlan vagyonváltságról szóló törvényjavaslat ebben a formájában teljesen elfogadhatatlan és az ott tervezett vagyonváltság az egész gazdaközönségnek tönkretételét és a magyar állam fenntartásának és újjáépítésének alapját s a nemzet gerincét képező gazdatársadalom teljes megsemmisülését eredményezné ; tekintettel mégis arra, hogy a gazdatársadalom a hazának nehéz helyzetében az egyenlő adózás elvének figyelembe vételével a legmesszebbmenő áldozatokat is hajlandó meghozni, a javaslatba lefektetett alapelvek elfogadásával, a kataszteri tiszta jövedelem alapján, a vagyonváltságnak búzában való megállapítása mellett, a mezőgazdasági ingatlan vagyonváltságát a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után legfeljebb tíz kilogramm búzában véli megállapíthatónak; a tárgyi adózás elvén nyugvó vagyonváltság rendszerével elvi ellentétben lévő és azzal össze nem egyeztethető fokozatosság ellen a gazdagyülés tiltakozik s azt általában elvetemndőnek tartja. Nincs azonban észrevétele a gazdagyülésnek az ellen, hogy a legkisebb birtokosokterhére a vagyonváltság kedvezményesebb kulcs alapján állapíttassák meg. Követeli a gazdagyűlés, hogy az ingatlanokra bekebelezett, valamint az ingatlant közvetlenül terhelő egyéb állandó jellegű igazolt tartozások a vagyonváltság fizetésénél arányosan figyelembe vétessenek, miután az ingó tőke vagyonváltság lerovásánál a törvény a társaságoknak választási jogot enged a váltságnak természetben vagy készpénzben lerovására, a gazdagyűlés az egyenlő elbánás elve alapján ugyanezt kedvezményt a maga részére is követeli ; követeli a gazdagyűlés, hogy a földbirtok után fizetendő vagyonváltságot a váltságköteles esetleg záloglevelekben, valamint egészben hadikölcsönkötvényekben is szabad választása szerint leróhassa; a javaslatban megállapított 6 és fél százalék kamatlábnak a törvényes mértékre való leszállítását és a váltságnak megfelelő törlesztési terv szerint való törlesztését követeli; a földbirtok felszerelésének külön vagyonváltság alá vonását a gazdagyűlés igazságtalannak tartja ; a mezőgazdasági kisebb iparoknak az üzleti alapra helyezett iparágakkal egyforma külön megadóztatását sérelmesnek és mellőzendőnek tartja ; végül kívánja, hogy mindazon kérdésekben, amelyek a javaslat szerint ezután képezik megállapítás tárgyát, a gazdasági érdekképviseletek mindenkor meghallgattassanak. Péter Pál napján jön Hegedűs Lóránt miniszter. Dr Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Péter Pál napján, jövő hét szerdáján Vásárhelyre jön, hogy itt a vagyonváltságról előadást tartson. A miniszter családjával együtt reggel 9 óra körül érkezik meg autón Szentes felől. Délelőtt a főtéren, népgyűlésen tart szónoklatot, délután pedig Kutasra megy s ott is tart beszédet. Este a dr Csiky János tisztiorvos vendége lesz, kihez rokoni kötelékek fűzik. Családjával másnap reggel megy vissza Budapestre. Megalakítják a magyarországi határmegállapító bizottságot. A nagykövetek tanácsának konferenciája a trianoni békeszerződés küszöbön álló életbeléptetésére való tekintettel már most megteszi a szükséges intézkedéseket a magyarországi határmegállapító bizottság megalakítására. A nagykövetek tanácsa már Romániát felszólította, hogy küldje ki képviselőit ebbe a bizottságba. A határmegállapító bizottság első ülése Párisban lesz a lehető leghamarabb, a trianoni békeszerződés életbeléptetése után. lenitkízunk össze ez üstökös csillaggá A jó öreg nap olyan taszítást adott a Wienecke üstökösnek, hogy 30 millió k kilométerre röpült ki a földtől. Írtunk már róla s bejárta a hír az egész világsajtót a Wienecke üstökösről, mely egyenesen a földnek tartott s azzal fenyegetett, hogy június 26-án, most vasárnap összeütközik a földdel. Német tudósok számították ki pályáját s még három hónappal ezelőtt azt is megmondották, hogy az összeütközés előtt rendkívüli időjárás lesz, úgynevezett magnetikus viharokkal. Ennek nyárnál már a világ végéről is beszéltek. Nos, hát a veszedelem elmúlt, az üstököst a nap taszítása kitérítette útjából s így a világűr nagy csavargója most már távolodik tőlünk. Tehát a világegyetem csodás rendje nem engedte megbontani az isteni törvényt,mely életet teremtett a földre és a csillagokat a vonzás eltéphetlen örök kapcsával fűzte össze.Már tegnap az időjáráson is érezhető volt a veszedelem múlása, kisütött a nap- Talán jóra változik most már az idő állandóan. A budapesti tudományegyetem csillagászati intézetének vezetője a következőket mondotta: — Az összeütközés nem történik meg. Az erről kiadott jelentés az előzetes számítások alapján készült, mikor már tudni lehetett, hogy az üstökös közeleg, de pályáját pontosan kiszámítani nem tudhatta a tudomány. Most azonban, miután módjában állt a csillagvizsgáló intézeteknek a Wienecke-üstökös pályájáról pontos számítást készíteni, kiderült, hogy a föld és az üstökös egyáltalában nem találkoznak, hanem körülbelül harminc millió kilométer távolságra közelítik meg egymást, mert valamelyik égitest, valószínűleg a nap eltérítette útjából. Természetes, hogy ilyen óriási távolság mellett az üstökös szabad szemmel még csak látható sem lesz az égboltozaton. Nesze neked közgyűlési határozat! Nem lehet üzletelni a vadászterületekkel. Nem szívesen tesszük szóvá a dolgot, mert szégyenük az esetet, de kénytelenek vagyunk foglalkozni vele egy kormány leirat kapcsán. A törvényhatósági közgyűlés március havában egy felszólalás folytán az 1883. évi XX. t. c. határozott rendelkezése ellenére, amelyre akkor dr Csáky Lajos tiszti főügyész határozottan rámutatott, kimondotta, hogy a vásárhelyi vadászterületeket nem a törvényszerű, hanem csak egy évre adja haszonbérbe, egy másik felszólalás folytán azt is kimondotta, hogy a régi bérlőktől visszamenőleg azt a bérösszeget követeli, amely az új árverés alkalmával lesz elérhető. Ezt a határozatot dr Genersich Antal megfelebbezte. A földmivelésügyi miniszter leirata most érkezett le a tanácshoz. Nem dönt a miniszter a kérdés egyik részében, mert nem az ő hatáskörébe tartozik, azonban megállapítja, hogy a határozat "minden jogi érzéket nélkülöz. Alább közöljük a leiratot. Itt csak arra a kemény leckére mutatunk rá, melyet kaptunk. Íme ide vezeti Vásárhely minden tiszteletet megérdemlő törvényhatóságát a demagógia, a népszerűséghajhászás, mely jogi érzék nélkül, a törvényeket ismerő tanács és főügyész tiltakozása ellenére olyan határozatokba viszi bele a várost, mely nevetségessé és gúny tárgyává teszi. Hiszen ily módon azt is ki lehet mondani, hogy holnap legyen eső, vagy süssön a nap, csak a felséges Úristen ne legyen esetleg más véleményen. Egyébként a leirat így szól: „A törvényhatósági közgyűlés határozatának a városi vadászterületek egy évre való bérbeadására vonatkozó része felsőfokon a közigazgatási bíróság elé tartozik. Magam részéről nem óhajtok eléje vágni a fenti bíróság határozatának, de felette csodálkozom azon, hogy egy ilyen vadászati és jogi érzék nélkül szűkölködő határozat egyáltalán meghozható volt, mert az homlokegyenest ellenkezik az 1813. évi XX. törvénycikk rendelkezéseivel. A határozat azon része, mely az érvényben levő vadászati haszonbérek felemelését célozza, érvénytelen, mert a béreket felemelni a törvényhatósági bizottság nem illetékes, csupán rendes bíróság elé fordulhat kérelmével, mely kérelem azonban minden törvényes alapot nélkülöz. Felsőbíróságaink ugyanis ezideig egyetlen bérfelemelési kérelmet sem fognak el. Csőmöriskola a kaszárnyában A főispán átirata a polgármesterhez, Temesváry Géza dr főispántól egy átirat érkezett Soós István dr polgármesterhez, melyben a főispán bejelenti, hogy tárgyalásokat folytatott a szegedi csendőrkerületi parancsnoksággal s ott azt az értesítést kapta, hogy Vásárhelyen egy csendőriskolát szándékoznak felállítani s ezt azonnal foganatosítanák is, ha a város a katonaság elköltözése folytán kiürített Serház-téri laktanyát a csendőrség részére átengedi. A főispán ezen átirata föltétlenül nagy figyelmet és megfontolást igényel, amennyiben nemcsak arról van szó, hogy Vásárhelyen csendőriskola létesül, hanem arról is, hogy a csendőrség nagyobb számban való ittléte városunk közbiztonsága szempontjából is igen nagy fontosságú. Ennek a kérdésnek megoldásánál azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a Kalmár-gyár elhelyezésének kérdését sem. Ám jöjjön a csendőriskola, szükség van rá, kell is, azonban feltétlenül gondoskodni kell arról is, hogy a Kalmár-gyár elhelyezése végre-valahára dűlőre jusson. A Kalmár-gyár a háború ideje alatt ezreket és ezreket áldozott különféle jótékony és hazafias célokra, ennek a gyárnak egyik tulajdonosát túszként hurcolták el a vörös uralom alatt, nincs senki Vásárhelyen, akit az olaj megszállás nagyobb mértékben károsított volna meg, mint ezt a gyárat, illő tehát, hogy most, amikor óriási áldozatok árán ismét fel akarja venni a munkát, ismét kenyeret akar adni a dolgozó kezeknek és ismét aranyat akar behozni az országba, teljes erővel támogassuk s zavartalan elhelyezkedését biztosítsuk. A Kalmárgyár Magyarország egyetlen terménytisztitó gépgyára. Erkölcsi képtelenség s az agrárérdek arculcsapása lenne az, ha ez a gyár az út-