Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. szeptember (17. évfolyam, 194-220. szám)

1921-09-15 / 205. szám

n­ i. ¤ 3 ¡ EJ ) ■A !s IJLs V K­‚M M1‡ *5 T • . ›-*• TO. 4 ©. Is* tancz ato'oja Hódmezővásárhely, 1921 szeptember 15. csütörtök, Il­o 2 Korona, XVI. évfolyam 205 szám VÁSÁRHELYI Megjelenik a kora reggeli órákban. • Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. Telefon számi . n. Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám­­ra 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői Főszerkesztő és laptulajdonosi Társszerkesztői ___FEJÉRVARY JÓZSEF __________________KUN BÉLA ___ GRAVÁTZ FERENC tí­­ o­­ n §.§■ r* Ö el SS 5* "I§ ‘­j » •«*’?** , a g s! ■SS."« Sa­n­ts 5­­2.5. ■£♦ »**•* .ÍRI* 15 .2 5» la­­ga» gá. a «3* 2 ro. o Pír Étül szilt a közvélemény nyomása alatt a folyton emelkedő drágaság letörését célozó akciót indított meg a kor­mány. Ankétot tartottak s az érte­kezlet kívánságai szerint a közélel­mezési minisztérium a szükségleti cikkek kivitelét bizonyban időre eltiltotta. Bizonyos, hogy elég jó helyen kereskedett jó szándékával, de több heti kísérleti idő elteltével megállapíthatjuk, hogy a tilalom semmi téren olcsóbbodást nem ho­zott, sőt azt eredményezte, hogy a drágasággal sújtott tömeget a bi­zonytalanság révén, — mely a szál­lítások körül bekövetkezett, — meg­növelte egy pár ezer kereskedővel. Az­ok kutatásánál első pillanatban rájövünk arra, hogy a jó szándék azért nem sikerült, mert az eddigi szállítások csatornáin erőfölöslegünk csaknem egészen kicsörgedezett az országból. A kenyérmag, mely a belföldi szükségleten felül állott, elkallódott, a takarmány idebent tönkre ment, a kukorica leégett. Pár ezer adóalany súlyos károso­dást, szinte vagyoni megrázkódást szenvedett, viszont a drágasággal sújtott közönség nem nyert semmit. A búza, a kukorica 40—50 koroná­val azóta is emelkedett, a gyümölcs, a zöldség egy fillérrel sem lett ol­csóbb, a zsír szintén fölfele haladt. Csak egyetlen egy dolog, a malac, meg a sovány jószág maradt meg a régi áron. Ez sem esett, csak maradt. Hanem valami mégis esett s ez a magyar korona. Tiszta lá­tású bölcs férfiak nem tudnak nyit­jára jönni, hogy hol van az ok, hogy mire vezethető vissza ez az állapot. Sokan a politikusok közül azt mondják, hogy a drágaság oka a spekuláció, melylyel képtelen meg­küzdeni bármilyen ankét. A pénzünk hanyatlásának oka pedig az, hogy Hegedűs Lóránt tévesztett uton járt. A gazdasági válságból kivezető utat csupán Zürichen keresztül kereste, vagyis adót teremtett és a valutára feküdt rá, közben pedig a közgaz­dasági fellendüléssel nem törődött senki. Beszélnek most nagy dollár­­kölcsönről, melyet Hegedűs Ameri­kától szerzett. Beszélnek a közel­jövőben várható kedvező fordulat­ról S közben a búza ára nő, a ku­korica ára emelkedik, a zsírsertés fogy , a malacot, a gazda jövő kin­csének magvát ezrével élik fel ol­csó pénzen. Ami pedig egymagában esik, az mindnyájunk közös vesz­tesége s ez a pénz árhanyatlása. Kavarog a levegőben minden, mint a széltől felkavart por és senki nem tud tisztán látni, hogy mit is kel­lene itt csinálni, amely a gazdasági romlásból biztos után vezetné ki­­ ezt a jobb sorsra érdemes nem- s­zetet! Tegnap azt beszélték, mintha­­ Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­t törvényhatósági bizottság T­e­­mesváry Géza dr főispán elnök­lete alatt tegnap tartotta meg gyű­lését. A gyűlés elején igen kevesen voltak a teremben, később azonban úgy jobbról, mint balról megteltek a padsorok. Szenvedélyes vita fejlődött ki a lakáskérdés és a tisztviselők kérelme körül, a józan belátás és a jelenlegi nehéz helyzet komoly mérlegelése azonban mindkét esetben kibékí­tette az ellentéteket. A lakáskérdés­ben felírnak a kormányhoz, hogy a lakbérek felemelése nélkül a lakók cserélhetők legyenek, a Mária Va­­léria­ utcai óvodát felépítik, a tiszt­viselőknek januártól újabb segélyt folyósítanak. A közgyűlés lefolyásáról egyéb­ként alábbiakat jelenti tudósítónk: A közgyűlést T­emesváry Géza dr főispán negyed 10 óra után nyitotta meg. A polgármester június, július és augusz­tus havi jelentését M­e­d­v­e­c­z­k­y Imre dr főjegyző ismertette. A polgármesteri jelentéssel kapcsolatban Császtvay István az állami kislaká­sok építésének kérdését tette szóvá s azt kérte, hogy a tanács és a főispán mindent tegyenek meg oly irányban, hogy a tör­vényhozás által megszavavazott 300 millió koronából Vásárhely is kapja meg a meg­illető részt. Banga Sándor a kisüstök szabaddá tétele érdekében szólalt fel, mert — mint mondotta, — a közönségnek összegyűjtött kis valamije tönkre ne menjen. — Meg van már a rendelet, — szóltak közbe. — Akkor bocsánat, — azt nem tudtam ! — mondta Banga Sándor és befejezte beszé­dét. Az utcai legeltetés. Lencse Ernő indítványozta, hogy az Andrássy, Kállay, Szegedi­ utcák és Kossuth tér kivételével az utcán való legeltetést en­gedjék meg. A tanács az indítvány elutasítását java­solta, amennyiben az utcán való legeltetés állategészségügyi szempontokból meg nem engedhető. Lencse Ernő indítványa mellet szó­lalt fel s a jelenlegi drága takarmányárakra való tekintettel a szegényebb néposztály érdekében kéri indítványa elfogadását. A polgármester felvilágosító szavai után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. A csendőrlaktanya kihelyezése. H­o­c­s­i István indítványozta, hogy az Újvilág­ utcai csendőrörsöt telepítsék ki a huszárlaktanyába. A tanács az indítvány felett napirendretérést javasol, amennyiben a törvényhatóság lakásügyekbe nem ,avat­­kozhatik. Lázár Dezső Hocsi István indítványa mellett szólalt fel. Ugyancsak az indítvány mellett beszélt Csáki Ferenc is. C­s­á­k­y Lajos úr a tanács álláspontját jogi szempontból védte, mert ez tulajdon­képpen a belügyminiszter és a háztulaj­donos ügye. A közgyűlés Lázár Dezső indítványa folytán úgy határozott, hogy kérni fogják az Újvilág­ utcai csendőrörs kihelyezését. A lakások és a kis­­haszonbérletek ügye. Balogh Sándor indítványozta, hogy a kishaszonbérletek meghosszabbítására s a lakások további megkötöttségére vonat­kozó rendeletek hatályon kívül helyezése érdekében írjon fel a törvényhatóság a kor­mányhoz s ilyen értelemben keresse meg a társtörvényhatóságokat. Az indítványt illetőleg a tanács napi­rendre térést javasolt, mert ennek a kér­­désnek az indítvány szerinti megoldása va­lóságos felfordulást okozna s a szegé­nyebb néposztály az előreláthatólag köve­telendő horribilis béreket nem tudná meg­fizetni, ennek következménye pedig a tár­sadalmi konszolidáció bekövetkezését nagy­ban gátolná , a különféle társadalmi osz­tályokat egymással szembe állítaná, ami pedig a jelenlegi körülmények között, ami­kor egymást megértve kell dolgoznunk, éppen nem kívánatos, sőt veszedelmes. Balogh Sándor indítványa mellett szólalt fel, azt vitatta, hogy a lakások fel­szabadítása éppen a konszolidációnak hasz­­nára, mert a gyűlölködés és verekedés, mely háziúr és lakó között most napiren­den van,­­ megszűnne Bodrogi Bálint azt mondja, hogy addig nem lesz béke, míg a háztulajdonos a maga portáján nem lesz úr. Csáki Ferenc a lakáshivatal hatalmá­val kapcsolatban azt mondja, hogy biz an­nak kevés hatalma van. Úgy lehetne a ba­jon segíteni, ha az emberek összehúznák magukat. S­o­ó­s István dr polgármester azt fejte­geti, hogy a lakáskérdés nem országos szomorú jelenség, hanem világtünet. A lakásínséget elsősorban a kiutasítások, másodsorban az erkölcsök eldurvulása okozza. — A konjunkturális viszonyok folytán megtelt bugyelárisok tulajdonosai — mon­dotta a polgármester, — nem akarják látni embertársaik nyomorúságát. A lakásrende­let megszüntetése, a lakások szabaddá té­tele anarchiát idézne elő. Magyarországon több a lakó, mint a háztulajdonos. Az egyesek sérelmét fölé kell helyezni a köz­érdeknek. A lakók egy nagy része közal­kalmazott, akiknek lakbérét legalább 20— 30-szorosra kellene felemelni. Milliárdok­­kal terhelné ez meg az állami költségve­tést. A lakók másik része munkás, akik­nek ha a felemelt lakbérek mellett kellene elhelyezkedniök,­­ akkor jó részük az utcára kerülne s ez szociális forrongást idézne elő. Magasabb társadalmi és állami érdekekből tehát az egyéni sérelmeket to­vább kell tűrni s nincs ok arra, hogy meddő kísérletezésekbe menjünk. A kishaszonbérletekre vonatkozó rende­let a rokkantak, özvegyek és árvák segí­tését célozza, ezeket kidobni az utcára nem lehet.­­ Lelkes éljenzés kísérte a polgármester mély gondolatokkal teli beszédét. Balogh Sándor azt mondja, hogy ő se engedné meg a lakbérek emelését, csak azt szeretné, ha a lakókat cserélni lehetne, ha fel lehetne mondani. Én tu­dom, hogy szabadforgalom esetén a la­kók nagy része az utcára kerülne­­ . . . — Ez lenne a baj, — szóltak közbe. — Fentartom az indítványomat, — fe­jezte be Balogh Sándor. Lencse Ernő hozzájárul Balogh Sán­dor indítványához, de csak úgy, hogy a bérösszegeket ne lehessen felemelni, mert ez uzsorára vezetne s a mostani lakáso­kat a jövőben is ki kelljen adni. A közgyűlés az indítványt fogadta el a tanács javaslatával szemben. Bemutatta a tanács gróf Bethlen István és Hegedűs Lóránt köszönőle­veleit, azután a társtörvényhatóságok át­iratait vették tudomásul. Felépül az óvoda. A leégett Mária Valéria­ utcai óvoda fel­építésére vonatkozólag a tanács azt a ja­vaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a tetőzetet a megtartott árlejtés alapján építsék fel. Balogh Sándor a tanács javaslata el­len szólott. Elismeri, hogy kell az óvoda, de várjuk meg, hogy milyen lesz a költ­ségvetés. Lázár Dezső a tanács javaslata mel­lett szólalt fel, rámutatott arra, hogy mi­kor gyermekeink neveléséről van szó, ak­kor lehetetlen spórolni. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el, így az óvoda még ez évben felépül. A köztisztviselők fizetés-javítása. A Hivatalnok Egyesület kérelme folytán a tanács javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a jövő évben 300 százalékos városi segélyt adjanak a tisztviselőknek. A különbözet 688 ezer koronát tenne ki. Balogh Sándor a tanács javaslata ellen szólalt fel. Felhozza, hogy a tisztvi­selők a beszerzési csoporttól kapnak ter­mészetbeni ellátást, tehát segélyezve van­nak. — Ne járjanak színházba, — mondotta Balogh Sándor, — én nem járok ! — Ez jellemző magára, — szólt Janáky Gyula. — Én azt hallottam, hogy az ellátatla­nok járnak színházba. Azt javaslom, hogy a tanács javaslata felett térjünk napirendre. Halmi János a tanács javaslata mel­lett szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a tisztviselők milyen kétségbeejtő, nyomorú­ságos viszonyok között élnek. Bauer Gyula a tanács javaslata mel­lett szólalt fel. — Azt mondotta Balog Sándor, — fej­tegette Bauer, — hogy egy béresnek 44 ezer korona a fizetése. Mikép lehet az, hogy ezzel szemben a polgármester nem kap annyit? Lehet-e ezt tűrni? Ezután számokkal mutatta ki, hogy a köztisztviselők jelenlegi javadalmazásukból képtelenek megélni. Lázár Dezső: Emberi kötelességet teljesítek, amikor ebben a kérdésben fel­szólalok. Azt hallottam,hogy az írnok fizetése 40 ezer korona, kitűnt, hogy csak 18 ezer korona. Hát hogy lehet megélni 18 ezer koronából? De nézzük a polgármester fizetését ! A polgármester most minden pótlékkal 36.200 koronát kap. Mikor ezt látom, be kell hogy zárjam a fülemet minden olyan hangzatos jelszavak előtt, melyek a tisztviselőket továbbra is nyomo­rúságba akarják tartani. Végének kell lenni annak, hogy könnyű népszerűséghajhászat­­ból az következzék be, hogy a köztisztvi­selők továbbra is sínylődjenek s kénysze­rűség következtében olyan eszközökhöz forduljanak, ami éppen nem kívánatos. — Nem szeretetházat akarok én itt látni — fejezte be szavait Lázár Dezső,­­ hanem szerényen élő, megelégedett, dolgos hivatalnokokat,akik nem kacsint­gatnak balra. Kérem a tanács javasla­tának elfogadását. Csáki Ferenc a tanács javaslata mel­lett szólalt fel; azt mondta, aki rögtön ad, az többet ad. tez már le is vonta volna a kon-­i lemondott volna. A hír nem felel­zekvenciákat s tegnap állásáról­­ meg a valóságnak. Holnaptól délután se lesz szünet a városházán. A város megváltoztatta a városházi hivatalos órák eddigi rendjét, melyet nyáron a hőség, az utóbbi két télen pedig a fűtőanyag hiánya pa­rancsolt. Most már nemcsak délelőtt, hanem délután is lesz hivatal a vá­rosházán, még pedig reggel 8—12-ig és délután 2—5-ig. Az új rend hol­nap lép életbe. A törvényhatóság szeptemberi közgyűlése. Felépítik az óvodát. — Felemelték a tisztviselők segélyét. is .!! §-• -fö •2.1 36 «§. a.§ I* íg.5. *5. fa. *3 P5 1 N go )0» •N It Ét. go t** * O i! g o, Crq C/3Nn› *-t­­/­ NO crqa* 3D3 W 5T cr o►t093Ui O Friss felvágottak, sajtok, csemegék, borok, pezsgők, likőrök és különlegességek a legolcsóbban állandóan Dreskovics Testvé­reknél. Friss sárvári tea vaj. TmiMon no. 443

Next