Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. szeptember (17. évfolyam, 194-220. szám)
1921-09-15 / 205. szám
n i. ¤ 3 ¡ EJ ) ■A !s IJLs V K‚M M1‡ *5 T • . ›-*• TO. 4 ©. Is* tancz ato'oja Hódmezővásárhely, 1921 szeptember 15. csütörtök, Ilo 2 Korona, XVI. évfolyam 205 szám VÁSÁRHELYI Megjelenik a kora reggeli órákban. • Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. Telefon számi . n. Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy számra 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői Főszerkesztő és laptulajdonosi Társszerkesztői ___FEJÉRVARY JÓZSEF __________________KUN BÉLA ___ GRAVÁTZ FERENC tí o n §.§■ r* Ö el SS 5* "I§ ‘j » •«*’?** , a g s! ■SS."« Sants 52.5. ■£♦ »**•* .ÍRI* 15 .2 5» laga» gá. a «3* 2 ro. o Pír Étül szilt a közvélemény nyomása alatt a folyton emelkedő drágaság letörését célozó akciót indított meg a kormány. Ankétot tartottak s az értekezlet kívánságai szerint a közélelmezési minisztérium a szükségleti cikkek kivitelét bizonyban időre eltiltotta. Bizonyos, hogy elég jó helyen kereskedett jó szándékával, de több heti kísérleti idő elteltével megállapíthatjuk, hogy a tilalom semmi téren olcsóbbodást nem hozott, sőt azt eredményezte, hogy a drágasággal sújtott tömeget a bizonytalanság révén, — mely a szállítások körül bekövetkezett, — megnövelte egy pár ezer kereskedővel. Azok kutatásánál első pillanatban rájövünk arra, hogy a jó szándék azért nem sikerült, mert az eddigi szállítások csatornáin erőfölöslegünk csaknem egészen kicsörgedezett az országból. A kenyérmag, mely a belföldi szükségleten felül állott, elkallódott, a takarmány idebent tönkre ment, a kukorica leégett. Pár ezer adóalany súlyos károsodást, szinte vagyoni megrázkódást szenvedett, viszont a drágasággal sújtott közönség nem nyert semmit. A búza, a kukorica 40—50 koronával azóta is emelkedett, a gyümölcs, a zöldség egy fillérrel sem lett olcsóbb, a zsír szintén fölfele haladt. Csak egyetlen egy dolog, a malac, meg a sovány jószág maradt meg a régi áron. Ez sem esett, csak maradt. Hanem valami mégis esett s ez a magyar korona. Tiszta látású bölcs férfiak nem tudnak nyitjára jönni, hogy hol van az ok, hogy mire vezethető vissza ez az állapot. Sokan a politikusok közül azt mondják, hogy a drágaság oka a spekuláció, melylyel képtelen megküzdeni bármilyen ankét. A pénzünk hanyatlásának oka pedig az, hogy Hegedűs Lóránt tévesztett uton járt. A gazdasági válságból kivezető utat csupán Zürichen keresztül kereste, vagyis adót teremtett és a valutára feküdt rá, közben pedig a közgazdasági fellendüléssel nem törődött senki. Beszélnek most nagy dollárkölcsönről, melyet Hegedűs Amerikától szerzett. Beszélnek a közeljövőben várható kedvező fordulatról S közben a búza ára nő, a kukorica ára emelkedik, a zsírsertés fogy , a malacot, a gazda jövő kincsének magvát ezrével élik fel olcsó pénzen. Ami pedig egymagában esik, az mindnyájunk közös vesztesége s ez a pénz árhanyatlása. Kavarog a levegőben minden, mint a széltől felkavart por és senki nem tud tisztán látni, hogy mit is kellene itt csinálni, amely a gazdasági romlásból biztos után vezetné ki ezt a jobb sorsra érdemes nem- szetet! Tegnap azt beszélték, mintha Hegedűs Lóránt pénzügyminiszt törvényhatósági bizottság Temesváry Géza dr főispán elnöklete alatt tegnap tartotta meg gyűlését. A gyűlés elején igen kevesen voltak a teremben, később azonban úgy jobbról, mint balról megteltek a padsorok. Szenvedélyes vita fejlődött ki a lakáskérdés és a tisztviselők kérelme körül, a józan belátás és a jelenlegi nehéz helyzet komoly mérlegelése azonban mindkét esetben kibékítette az ellentéteket. A lakáskérdésben felírnak a kormányhoz, hogy a lakbérek felemelése nélkül a lakók cserélhetők legyenek, a Mária Valéria utcai óvodát felépítik, a tisztviselőknek januártól újabb segélyt folyósítanak. A közgyűlés lefolyásáról egyébként alábbiakat jelenti tudósítónk: A közgyűlést Temesváry Géza dr főispán negyed 10 óra után nyitotta meg. A polgármester június, július és augusztus havi jelentését Medveczky Imre dr főjegyző ismertette. A polgármesteri jelentéssel kapcsolatban Császtvay István az állami kislakások építésének kérdését tette szóvá s azt kérte, hogy a tanács és a főispán mindent tegyenek meg oly irányban, hogy a törvényhozás által megszavavazott 300 millió koronából Vásárhely is kapja meg a megillető részt. Banga Sándor a kisüstök szabaddá tétele érdekében szólalt fel, mert — mint mondotta, — a közönségnek összegyűjtött kis valamije tönkre ne menjen. — Meg van már a rendelet, — szóltak közbe. — Akkor bocsánat, — azt nem tudtam ! — mondta Banga Sándor és befejezte beszédét. Az utcai legeltetés. Lencse Ernő indítványozta, hogy az Andrássy, Kállay, Szegedi utcák és Kossuth tér kivételével az utcán való legeltetést engedjék meg. A tanács az indítvány elutasítását javasolta, amennyiben az utcán való legeltetés állategészségügyi szempontokból meg nem engedhető. Lencse Ernő indítványa mellet szólalt fel s a jelenlegi drága takarmányárakra való tekintettel a szegényebb néposztály érdekében kéri indítványa elfogadását. A polgármester felvilágosító szavai után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. A csendőrlaktanya kihelyezése. Hocsi István indítványozta, hogy az Újvilág utcai csendőrörsöt telepítsék ki a huszárlaktanyába. A tanács az indítvány felett napirendretérést javasol, amennyiben a törvényhatóság lakásügyekbe nem ,avatkozhatik. Lázár Dezső Hocsi István indítványa mellett szólalt fel. Ugyancsak az indítvány mellett beszélt Csáki Ferenc is. Csáky Lajos úr a tanács álláspontját jogi szempontból védte, mert ez tulajdonképpen a belügyminiszter és a háztulajdonos ügye. A közgyűlés Lázár Dezső indítványa folytán úgy határozott, hogy kérni fogják az Újvilág utcai csendőrörs kihelyezését. A lakások és a kishaszonbérletek ügye. Balogh Sándor indítványozta, hogy a kishaszonbérletek meghosszabbítására s a lakások további megkötöttségére vonatkozó rendeletek hatályon kívül helyezése érdekében írjon fel a törvényhatóság a kormányhoz s ilyen értelemben keresse meg a társtörvényhatóságokat. Az indítványt illetőleg a tanács napirendre térést javasolt, mert ennek a kérdésnek az indítvány szerinti megoldása valóságos felfordulást okozna s a szegényebb néposztály az előreláthatólag követelendő horribilis béreket nem tudná megfizetni, ennek következménye pedig a társadalmi konszolidáció bekövetkezését nagyban gátolná , a különféle társadalmi osztályokat egymással szembe állítaná, ami pedig a jelenlegi körülmények között, amikor egymást megértve kell dolgoznunk, éppen nem kívánatos, sőt veszedelmes. Balogh Sándor indítványa mellett szólalt fel, azt vitatta, hogy a lakások felszabadítása éppen a konszolidációnak hasznára, mert a gyűlölködés és verekedés, mely háziúr és lakó között most napirenden van, megszűnne Bodrogi Bálint azt mondja, hogy addig nem lesz béke, míg a háztulajdonos a maga portáján nem lesz úr. Csáki Ferenc a lakáshivatal hatalmával kapcsolatban azt mondja, hogy biz annak kevés hatalma van. Úgy lehetne a bajon segíteni, ha az emberek összehúznák magukat. Soós István dr polgármester azt fejtegeti, hogy a lakáskérdés nem országos szomorú jelenség, hanem világtünet. A lakásínséget elsősorban a kiutasítások, másodsorban az erkölcsök eldurvulása okozza. — A konjunkturális viszonyok folytán megtelt bugyelárisok tulajdonosai — mondotta a polgármester, — nem akarják látni embertársaik nyomorúságát. A lakásrendelet megszüntetése, a lakások szabaddá tétele anarchiát idézne elő. Magyarországon több a lakó, mint a háztulajdonos. Az egyesek sérelmét fölé kell helyezni a közérdeknek. A lakók egy nagy része közalkalmazott, akiknek lakbérét legalább 20— 30-szorosra kellene felemelni. Milliárdokkal terhelné ez meg az állami költségvetést. A lakók másik része munkás, akiknek ha a felemelt lakbérek mellett kellene elhelyezkedniök, akkor jó részük az utcára kerülne s ez szociális forrongást idézne elő. Magasabb társadalmi és állami érdekekből tehát az egyéni sérelmeket tovább kell tűrni s nincs ok arra, hogy meddő kísérletezésekbe menjünk. A kishaszonbérletekre vonatkozó rendelet a rokkantak, özvegyek és árvák segítését célozza, ezeket kidobni az utcára nem lehet. Lelkes éljenzés kísérte a polgármester mély gondolatokkal teli beszédét. Balogh Sándor azt mondja, hogy ő se engedné meg a lakbérek emelését, csak azt szeretné, ha a lakókat cserélni lehetne, ha fel lehetne mondani. Én tudom, hogy szabadforgalom esetén a lakók nagy része az utcára kerülne . . . — Ez lenne a baj, — szóltak közbe. — Fentartom az indítványomat, — fejezte be Balogh Sándor. Lencse Ernő hozzájárul Balogh Sándor indítványához, de csak úgy, hogy a bérösszegeket ne lehessen felemelni, mert ez uzsorára vezetne s a mostani lakásokat a jövőben is ki kelljen adni. A közgyűlés az indítványt fogadta el a tanács javaslatával szemben. Bemutatta a tanács gróf Bethlen István és Hegedűs Lóránt köszönőleveleit, azután a társtörvényhatóságok átiratait vették tudomásul. Felépül az óvoda. A leégett Mária Valéria utcai óvoda felépítésére vonatkozólag a tanács azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a tetőzetet a megtartott árlejtés alapján építsék fel. Balogh Sándor a tanács javaslata ellen szólott. Elismeri, hogy kell az óvoda, de várjuk meg, hogy milyen lesz a költségvetés. Lázár Dezső a tanács javaslata mellett szólalt fel, rámutatott arra, hogy mikor gyermekeink neveléséről van szó, akkor lehetetlen spórolni. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el, így az óvoda még ez évben felépül. A köztisztviselők fizetés-javítása. A Hivatalnok Egyesület kérelme folytán a tanács javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a jövő évben 300 százalékos városi segélyt adjanak a tisztviselőknek. A különbözet 688 ezer koronát tenne ki. Balogh Sándor a tanács javaslata ellen szólalt fel. Felhozza, hogy a tisztviselők a beszerzési csoporttól kapnak természetbeni ellátást, tehát segélyezve vannak. — Ne járjanak színházba, — mondotta Balogh Sándor, — én nem járok ! — Ez jellemző magára, — szólt Janáky Gyula. — Én azt hallottam, hogy az ellátatlanok járnak színházba. Azt javaslom, hogy a tanács javaslata felett térjünk napirendre. Halmi János a tanács javaslata mellett szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a tisztviselők milyen kétségbeejtő, nyomorúságos viszonyok között élnek. Bauer Gyula a tanács javaslata mellett szólalt fel. — Azt mondotta Balog Sándor, — fejtegette Bauer, — hogy egy béresnek 44 ezer korona a fizetése. Mikép lehet az, hogy ezzel szemben a polgármester nem kap annyit? Lehet-e ezt tűrni? Ezután számokkal mutatta ki, hogy a köztisztviselők jelenlegi javadalmazásukból képtelenek megélni. Lázár Dezső: Emberi kötelességet teljesítek, amikor ebben a kérdésben felszólalok. Azt hallottam,hogy az írnok fizetése 40 ezer korona, kitűnt, hogy csak 18 ezer korona. Hát hogy lehet megélni 18 ezer koronából? De nézzük a polgármester fizetését ! A polgármester most minden pótlékkal 36.200 koronát kap. Mikor ezt látom, be kell hogy zárjam a fülemet minden olyan hangzatos jelszavak előtt, melyek a tisztviselőket továbbra is nyomorúságba akarják tartani. Végének kell lenni annak, hogy könnyű népszerűséghajhászatból az következzék be, hogy a köztisztviselők továbbra is sínylődjenek s kényszerűség következtében olyan eszközökhöz forduljanak, ami éppen nem kívánatos. — Nem szeretetházat akarok én itt látni — fejezte be szavait Lázár Dezső, hanem szerényen élő, megelégedett, dolgos hivatalnokokat,akik nem kacsintgatnak balra. Kérem a tanács javaslatának elfogadását. Csáki Ferenc a tanács javaslata mellett szólalt fel; azt mondta, aki rögtön ad, az többet ad. tez már le is vonta volna a kon-i lemondott volna. A hír nem felelzekvenciákat s tegnap állásáról meg a valóságnak. Holnaptól délután se lesz szünet a városházán. A város megváltoztatta a városházi hivatalos órák eddigi rendjét, melyet nyáron a hőség, az utóbbi két télen pedig a fűtőanyag hiánya parancsolt. Most már nemcsak délelőtt, hanem délután is lesz hivatal a városházán, még pedig reggel 8—12-ig és délután 2—5-ig. Az új rend holnap lép életbe. A törvényhatóság szeptemberi közgyűlése. Felépítik az óvodát. — Felemelték a tisztviselők segélyét. is .!! §-• -fö •2.1 36 «§. a.§ I* íg.5. *5. fa. *3 P5 1 N go )0» •N It Ét. go t** * O i! g o, Crq C/3Nn› *-t/ NO crqa* 3D3 W 5T cr o►t093Ui O Friss felvágottak, sajtok, csemegék, borok, pezsgők, likőrök és különlegességek a legolcsóbban állandóan Dreskovics Testvéreknél. Friss sárvári tea vaj. TmiMon no. 443