Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. szeptember (17. évfolyam, 194-220. szám)
1921-09-26 / 216. szám
Hittel Madia. E^oamváB^dy^ 1921 Septemberlift.hétfő. áffl 1 feordaft. XVII.évfolyam 216. szám Előfizetési év vásárhelyi helyben: Egész évre 500 K Pél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Pél évre 300 K Egy szám éra 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP, Felelős szerkesztő i POszerkesztő és laptulajdonos Társszerkesztő : FEJÉRVÁRY JÓZSEF KUN B£u ORAVÁTZ FERENC Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztését és kiadóhivatal: Kossuth-tér. Teljfon számi 87. Mimiét a nzetprésilla Kövér Ibrahim György meg akarta ölni Rakovszky Istvánt* — Szédelgő kiáltozást rögtönzött a köztársaságról, lel ralikon latroigon. Szöllősi Imre kis birtokost és feleségét Kis Rózáit vasárnapra virradó éjjel tanyájukon leütötték s pénzüket elrabolták. Az Áldozatok a kórházban feküsznek. Az ember éle,téről lemondottak, az asszonyhoz bíznak. .Hétfő reggel fél 9 órakor még mindketten eszméletlenül feküsznek a közkórházban. Vasárnapi számunkban már közöltük, hogy a Házban szombat d. u. öt revolverlövést tett a 11. sz. karzatról az ülésterembe egy Kövér Ibrahim György nevű egyén. Vallomása során beismerte, hogy a képviselőház volt elnökét a magyar politikai élet egyik kiválóságát, a nemzeti küzdelmek egyik vezéregyénségét Rakovszky István akarta megölni, mert az Karlista, azaz királypárti meggyőződésű. Szem és fültanúk állítása szerint a merénylő először azt kiáltotta: — Éljen a magyar köztársaság ! Gazemberek ! Pusztuljatok ! Később csak köztársaságot kiabált, aztán kihallgatása során kommunista szó kijelentésekettett. Kövér György: volt tényleges főhadnagy. Sokáig orosz fogoly volt s ott szedte magába a bolondgombákat. Eredetileg ref. vallása, a fogság után azonban mohamedán vallásra tért át s ennek külső jeléül felvette az Ibrahim nevet. A fővárosban Ibrahim úrnak 21 bejelentett lakása van. Bűntársai az eddigi nyomozás szerint nincsenek. A házba belépő jegyet Komra Aladár képviselőtől kapott, ki gyanútlanul adott neki, mert együtt voltak tanulók a székesfehérvári cisztercita főgimnáziumban. Kövér különben munkatársa a Magyar Tőzsde cz. közgazdasági hetilapnak, tagja a szociáldemokrata pártnak, a múlt hetekben pedig belépett a köztársasági pártba is. A rendőrfőorvos megvizsgálta elmebeli állapotát és Ibrahim urat elzaitált, ideges embernek, de teljesen beszámíthatónak jelentette ki. Kihallgatása során azt a különös feleletet adta, hogy reformált mohamedán vallású. Beismerte, hogy Rakovszky István ellen előre megfontolt szándékkal követte el tettét. Elmondotta, hogy Rakovszky Istvánnak és Andrássy Gyulának, azon kívül Budavári Lászlónak is írt fenyegető leveleket, amire azonban nem válaszoltak neki. Ezért ő elhatározta, hogy leszámol velük. Különösen Rakovszky Istvánra haragudott, mert az ő terveinek a királypárti Rakovszky István személyében látta a legnagyobb akadályát, ő ugyanis internacionalista, azonban egyik internacionálé hívének sem vallja magát. Terve volt olyan köztársaság kiküzdése, amely a legteljesebb demokrácián épül fel, kommunista köztársaságfélét akart parlamenttel, amelyben parlamenti ellenzék is működne. Fantasztikus tervében több olyan szándéka szerepelt, amelyek némely tekintetben a kommunista államközösség eszméjét is túlhaladják. Mivel tervét szerinte Rakovszky működése hiúsítja meg leginkább, azért szánta el magát arra, hogy vele végezzen. Mit mond Rakovszky. Rakovszky Istvánnak szombaton este a keresztény pártkörben sokan gratuláltak szerencsés megmeneküléséhez és az érdeklődőknek Rakovszky így mondta el a merénylet lefolyását: " Az első lövés után olyan érzés fogott el, hogy a merénylet ellenem irányul. Az ezt követő rövid, kínos szünet után dördült el a második lövés, majd nyomban utána a harmadik. Ebben a pillanatban egy visszapattanó ólomgolyó hullott a bal térdemre, amelyet elkaptam és most is őrzök. A volt házelnök elővette zsebéből az ütődéstől deformálódott ólomgolyót és megmutatta a körülötte állóknak, majd így folytatta: Ebben a pillanatban hangzott el a negyedik lövés , amikor hirtelen körültekintve azt láttam, hogy nincs mellettem senki, olyan érzés fogott el, hogy végre is már elég ideig voltam céltábla, ezért hirtelen elhatározással felugrottam helyemről és a merénylő karzatja alatti kijárón igyekeztem kijutni a teremből Menekülésem közben farkasszemet néztem a merénylővel, láttam, hogy célbavesz, de azt már nem tudom, hogy megragadott e valaki, vagy megbotlottam valakiben, csak azt tudom, hogy arccal a földre buktam. Ebben a pillanatban dördült el a nekem irányzott ötödik lövés. Amikor megemlítettük, hogy több képviselőnek, sőt magának a belügyminiszternek is az volt az első impressziója, hogy a merénylő meghibbant agyú ember, Rakovszky ezeket mondotta: — Nem hiszem, hogy tébolyodott volna. Épeszű, egészséges embernek tartom, akinek ténykedése is céltudatos volt. Ezt a merénylet mögött politikát látok. Hogy ez kitől ered, ki a mozgatója, azt a jelen pillanatban még nem tudjuk, nem is sejtjük. Remélem, hogy ez is ki fog derülni. * A merénylő azt vallotta revolveréről, hogy azt még Oroszországból hozta magával s a golyók is onnan valók. A revolver 7 miliméteres, Velodog rendszerű és ötlövetű. A merénylet alatt az elnöklő Kenéz Béla állandóan helyén maradt s a merénylet után a következő kijelentést tette: Elnök: Képviselő urak, az ülés tovább folyik. Az a zavaró incidens: a nemzetgyűlés szuverenitása ellen intézett merénylet. Áldozatai is lehettek volna, de a nemzet és a nemzet A Szegvári u. 3 a sz. alatt, a Zrínyi kávéház során lakik özvegységben Kis Pálné Kovács Katalin. Ő hozzá tartanak be veje Szőlősi Imre kisbirtokos és felesége Kis Rózát. Hatrongyoson, 70 hold földön gazdálkodnak. Szép tanyájuk ott van a Görbe út mellett, a Szokol tanyával átal, mesgyésen a néhai Kovács Sebestyén Aladár birtokával. A házaspár pénteken járt itthon utoljára; vasárnapra várta őket haza özv. Kis Pálné. Késett a kocsi és Szőllősiék helyett a megdöbbentő véres dráma hióbbire jött. Vasárnapra virradó éjjel rablógyilkosok rajtaütöttek a házaspáron, baltával leverték őket s 100 ezer korona körüli pénzüket elrabolták. Vasárnap délelőtt 11 órakor két kocsi állott be a kórház udvarára. Véres párnák közül az egyik kocsiról Szőlősi Imrénét vették le, aki folyton tépte a fején levő véres kötést. A másik kocsiról a Szőlősi Imre borzalmasan összevagdalt feje került elő. Szemei csukva voltak s csak hörgött az ember. Az asszony a rémület hangján sikoltozta: — Julcsa!.. Julcsa te !.. Julcsa ! Mit csinálsz te !... S a rémes kiáltozás hallatszott még az utcán is, hol borzadva álltak meg egy percre a templomba menő emberek. S futótűzként terjedt el a tanyai dráma hite a városban. A felriasztott tanya Szőlősiék sohasem féltek a rossz emberektől. Azt hitték, hogy aki becsületes és nem bánt senkit, az pénzre is nyugodtan hajthatja a fejét. Szőlősi az eresz alatt aludt rendesen, párja pedig a tanyaszobában. Így pihentek el szombaton este 9 óra tájban is, mikor a harmados a kis tanyába eltávozott. Előbb elengedték láncairól a két nagy tanyaörző hamis gyűlés szuverenitása örökké fog élni. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) A szükséges intézkedéseket a háznagyi hivatal útján megtettem. Egyelőre az ülést öt percre felfüggesztem. (Hosszantartó élénk éljenzés. Zajos felkiáltások a Ház minden oldalán: Éljen az elnök!) Soós Bálint béres, kinek szülei a Vidám utca 7. szám alatt laknak, az istálló előtt tábori vackon aludt, mely mintegy 80—100 lépésre van az ereszettől. Arccal az istálló felé volt fordulva. Ahogy elbeszéli a kutyák nem nem fogtak senkit, pedig olyan hamisak, hogy a lóról lehúzzák az embert. Egyszerre koltásra ébredt föl; a hang a tanyából jött s a gazdasszonya szavát ismerte föl benne. Éppen fel akart kelni, mikor a höldfényben egy doronggal embert látott meg az istálló sarkán, a fejénél. Nem mert meg se moccanni. Egy fertály óra telhetett el, mikor az ember, meg egy másik árnyék arra a Kovács Sebestyén birtok felé elsietett. Nemsokára nyöszörgést hallott a béres és a gazdája kinos hívó szavát ismerte fel : — Gyere már Bálint, segíts! Erre nekibátorodott, felkelt és az ereszhez ment. Gazdája Szőlősi Imre ott feküdt az ereszajtó előtt a földön. Véres fővel kitámolygott, de nem bírták a lábai. Nekiszédült a nagy vizes hordónak s fellökte, azután összeesett. A béres betámogatta az ágyhoz az embert s akkor átszaladt a szomszédokhoz. Először Szilágyi Mihályékhoz zörgött be: — Gyüjjenek baj van, meggyilkolták a gazdámat! A borzalom tanyája. Szilágyiék, majd Szabó Ferenc, Rébek Imre, Varga József meg az Aszalai István két fia siettek a dráma színhelyére, hol rettenetes látvány tárult a szemeik elé. A tanyaházban égett a lámpa, éjfél után 1 óra lehetett.Az eresz alatt, ágya előtt, mert már akkorra ismét kikelt, állott reszketve Szöllősi Imre, nézett maga elé, fejéből patakzott a vér a fehér ruhájára. Odamentek hozzá s kérdezték, hogy mi lelte. Nem felelt, csak nézett. Majd hívták ! Különleges vegyes csemege, hideg felvágottak, likőrök, Dull jfígíetf üzletei», pezsgők, gyógycognacok, borok és tea rumok érkeztek DUILI ÜHllül! !“sX«*m.. a !