Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
társaság ites és vidéke smeretséggel tűz, betörés, igazat müvelegfelelő jutaktatást nyujerzésnél köz- 5 ajánlatok: fi Linót utca 395 érésén öcsi és más f. hó 16-án, kor VI. ker. 382 szikviz R. T.t végzett leány a felvétetik, k Novák Jó- 381 . 110 számú óval, melléksivárral. Érte- i sz. 376 & mindertik előkelő ur, főzni tudó megtériletik. lohy igazgató 397 pkerti állomás- 0 hold belőle alkalmas, érte- i sz. 383 ló gátfalluit- ban jutányuullóanal megte- 0 fixamóban, 319 lóknak, savanyított kátételekben is e s i Ferencné 186 es 1ő házzal ín-utca 24. sz. os bolti pult fa pult, vala trépkályha is 201 eke Klauzál-u. 100 351 rbe kiadó Gkopán- Réz-u. 23 sz. 352 előgép Sándor sz-M______________353 azonnal elfoglal________________396 csutkája és csabéja sz. a._________371 kildből a rárósi dfi esbe kiadó, esetleg SZ. 378 eladó Szt László-u _______________. 84 ernaldid szabadkézsz. 390 ti útfélen tanyával . 725 tanyaszám a., ________________226 utóföld, öt hold szántó Közelebbi feldr Sándor Jenő 194öv, pö szorító, divatján kapható. Falsát elvállalom, uta. 983 ágitási mint javításokat an készít Tóth házi gépész) vil- J. 13 sz. 215 Tiplini Mi ismét. Még fel sem ocsúdtunk az első kábulatból, mikor újra fejbe vág bennünket az antant és egy újabb kibírhatatlan iga jármába kényszeríti valamikor büszke, dacos nyakunkat. Mint Párisból jelentik, a jóvátételi bizottság helyet adott volna a kisantant istentelenül kireszelt trükkjének és arra akar kötelezni bennünket, hogy harminc esztendőn keresztül, minden évben 79 ezer fajjószagot, közte 25 ezer mént és anyakancát, 28 ezer fajmarhát és 26 ezer birkát adjunk ki az oláhnak, rácnak és a cseh szomszédnak hadisarcban s ráadásul a pécsi szénbánya egész termelésének 52 százalékát, tehát több mint felét szolgáltassuk ki teljesen ingyen. Szinte káprázik a szemünk, mikor a súlyos tételeket olvassuk és felsír a lelkünk, mikor rettenetes megaláztatásunkba, rabszolga helyzetünkbe belegondolunk. Hát valóban igaz lenne, vagy csak gonosz tréfa, boszorkány álom az egész? Nem álmodunk, ők pedig nagyon is pogány komolysággal beszélnek. Nem álom, hanem valóság. És izgalomra nem számíthatunk, a parancs elől ki nem térhetünk, a summából egyetlen kergebirkát ki nem alkudhatunk. Muszály. De vájjon lehet-e ? Ezt Párisban nem kérdezik meg, hanem egyszerűen azt mondják, hogy ha nem adod, ám lásd a következményeit ! Akkor majd gondoskodunk a megszállásról ! így biztatnak s a világhatalmak terroristái lesve lesik a percet, amikor újra megrohanjanak bennünket. Szerte körülöttünk hiába várunk egy biztató tekintetet, egy bátorító szót, mindenki csak maga elé néz, még az is, aki néha barátunknak mutatja magát. Végtelen elhagyottak, végtelen árvák és nagyon nyomorultak vagyunk, akikkel úgy bánnak, ahogy akarnak. Tehát készülhetünk a sarcra. S majd mennek a szép, büszke magyar mének, tüzes alföldi paripák, büszkeségei ennek a földnek oda Oláhországba, ahol katonai istállók trágyadombján, térdig,szemétben züllenek, romlanak, skoloncozódnak el. Mert ott úgy tartják a lovakat. A kapitány ur paripája nyakán egy rongyos istráng jelzi, hogy az tiszti ló, úgy áll a többi közt a két hónapos dudvában. Szemtanuk beszélték, akik látták az erdéli huszárkaszárnyákat. S a büszke svájci tehenek s villás szarvú ökrök fatengős rozoga szekerek előtt ballagva szállítják a magyar erdő kopott fáját. Ide züllenek le a büszke szép jószágok. Magyarországnak egész állattenyésztését, egész gazdasági életforrását meggyilkolja a készülő istentelen ítélet, de tönkre teszi általában is az állattenyésztést, mert a kis nációk kezén virslivé válik a legszebb paripa és ebek harmincadjára jut a legszebb villásszarvu ökör is. Gyalázatos, égbekiáltó ítélet, melynek hallatára fellázad a magyar ember minden vére s önkénytelenül rohan agyára a gondolat : nem jobb volna-e leszúrni minden büszke mént és szép marhát, mintsem zsarnoki nációk bizanúságába kerüljenek” s azután a Hunok lóáldozatától párolgó szab ódn'f Lővésárthy, 1922 január 14. Szombat Ara 3 korona. XVIII. évfolyam 11 szán?. v A #* A11 m ír. i g i Előfizetési út helyben: Egész évre. . 800 K Fél évre.... 400 X Vidékre. Főszerkesztő és laptulajdonosi KUN BÉLA Felelős szerkesztői fejérváry József Uarksutóság is tlschUnmotavfernely, lemtb-tfz. Egész évre . . 900 K Fél évre ....450 K Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPályát magasra fogva, az ősök szent hevületével, a harag deliriumával rohanni meg az egész világot. S meghalni becsülettel, vagy élni szabadon. Mert ez a rabszolga élet csúnyább a halálnál . . . Ha kezdik tárgyalni az új választói törvényt A javaslat megszigorítja a nők A M. T. I. teljefonjelentése: Az új választói törvény csak kis mértékű megszorítást fog jelenteni. Az ipari munkásság iránt a javaslat igen konszinans s csupán a női választójogot korlátozza, aktív és passzív választói jogát, fentiek fogják alkotni a miniszterelnök és a kisgazdapárt közötti tárgyalások főtémáját s valószínű, hogy e tekintetben is sikerülni fog megegyezésre jutni. Mértékadó politikai körökben az a vélemény, hogy a javaslaslatokat a mostani nemzetgyűlés egyrészt az idő rövidsége miatt, de még inkább a karlisták obstrukciója miatt nem tárgyalhatja le. Erre való tekintettel a legvalószínűbbnek látszik az a verzió, hogy új nemzetgyűlést fognak választani, amely az alkotmányjogi javaslatokat betetőzi s utána alkotmányozó országgyűléssé alakul át. A javaslatot ma délután egy szűkebb körű értekezlet fogja letárgyalni Bethlen István miniszterelnök elnöklésével. A közjogi bizottság tegnap délután ülést tartott, amelyen a felsőház reformjáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A kisgazdapártban az a felfogás uralkodik, hogy először le kell tárgyalni a választói törvényt és a közjogi reformot s csak azután a főrendiházi reformot, ugyanis a Lépjünk be a nyugdíjintézetbe! Bűnt követ el maga ellen az a munkás, aki nem veszi igénybe. 30 éve már, hogy fennáll a magyarországi munkálság rokkant és nyugdíj egylete, hogy teljesen életképes, mi sem bizonyítja jobban, mint az a 30 év, mely idő alatt a krajcárokból és fillérekből több mint huszonöt millió korona alaptőkét gyűjtött. Az egylet soha nem dolgozott reklámmal, s hogy mégis tekintélyes öszszeget gyűjtött össze, az onnét van, hogy az egész országban a fiókok tisztviselői és pénztárnokai fizetés nélkül, csupán tiszteletből kezelték és kezelik a befizetésekkel járó igen terhes munkát. Miért is 30 éves fennállásunk után emelt fővel merjük hirdetni, nyíltan, hogy a mi egyletünk a világ legolcsóbb és leghumánusabb nyugdíjintézete, melyet nem az önérdek és nem a nyerészkedési vágy hívott életre. Egyletünknek tagja lehet már 14 év betöltése után a férfi és női nemhez tartozó felekezeti különbség nélkül mindenféle foglalkozást űző egyén, legyen az akár szellemi, akár ipari, akár kereskedelmi, akár gazdasági cselédmunkás, vagy háztartást végző nő, vagy alkalmazott. De beléphetnek egyletünkbe mint nyugdíjpótló intézetbe még az állami és városi tisztviselők is, valamint az összes állami alkalmazottak is, továbbá papok, tanárok, tanítók, orvosok, ügyvédek, iparosok és gazdák, szóval mindazok, akik érzik és tudják, hogy öreg korukban bízón jó lesz a nyugdíj. Miért is kívánatosnak tartanánk, hogy ne legyen ebben a városban egyetlen személy sem, aki öreg korára az áldásos nyugdíjintézménynek segítő hatását ne érezné. Hiszen mindenki megteheti, aki csak akarja, oly csekélyek a díjak, hogy azt igazán mindenki elbírja, és oly kedvezők a befizetések, hogy amikor pénze van a tagnak, fizethet előre negyed, fél, akár egész évet is a fizetendő díjak hetenként 1 koronától 8 koronáig, hat különböző osztály van, ugyanígy van a nyugdíjkifizetésnél is. Már 10 év után a középarányt számítva egy ezer koronaól kilencezerhatszáz koronáig emelkedik fel a nyugdíj, tehát nemcsak a tagdíjak, hanem a kifizetendő nyugdíjak is horribilisan felemelkedtek. Hogy a fentiek tények nem pedig reklám, annak bizonyítására meg kell neveznünk egy helybeli ipartelepet, a Bauer malom céget, mint részvénytársaságot, amely cég már közel hét éve, hogy öszszes munkásait nyugdíjintézetünknél biztosította és helyettük a nyugdíjat fizetik is, amelyért a munkások csak örök hálára lehetnek kötelezve. Különben is a tett mindennél szebben beszél, a magunk részéről csak annyit kivárunk, hogy a munkásság városunkba még igen sok hasonló munkaadót találjon . Egyletünkbe beiratkozni lehet minden vasárnap d. e. 9 órától 12 óráig Lencse Ernő pénztárunknál 1. ker. Oroszlán u. 9 szám, ahol a tagdíjak is fizetendők. Lencse Ernő Tóth József pénztárnok, elnök. A honvéd hadsereg. Újabb 28 magyar fiúval szaporodott a száma Vásárhelyről a m. kir. honvédségnek. Úgy látszik kezdik már átérezni a mi fiatal gazdáink is, hogy az ország tulajdonképen tőlük, a legderekabb fiuktól várja megerősítését; a tegnapi nap folyamán már akadt gazda ifjú is, aki jelentkezett, most válik tehát el, hogy a gazdatársadalom valóban az a szikla-e, a amelyre építeni lehet. Hazánknak derék és főként „megbízható“ magyar katonákra van szüksége. Kitől várjon tehát valamit ha nem a gazdatársadalomtól, akik számtalanszor megmutatták azt, hogy magyarok s a magyar ,keresztény eszme hívei s nekünk ilyen harcosokra van szükségünk. Az ő társadalmuk nem fántorodott meg sem a forradalom, sem a proletáruralom alatt s mindig magyarnak vallották magukat, kell tehát, hogy most is eleget tegyenek kötelességüknek. A magyar ember természete nem idegenkedhetik a katonáskodástól, mert a magyar mindig büszke volt arra, hogy hazáját szolgálhatja. A tegnapi toborzás alkalmával önkénteseknek a következők maradtak bent: Dobsa Ernő Berkenye u. 21. Garai János Széchényi u. 30. Gyapjas János Klauzál-u. 29. Héjjá István Szt. László-u. 41. Libor János Észak-u. 46. Lencse Ernő Klauzál-u. 77. Lantos János P. 1118. Libor György Mária V.-u. 4. Mező István Hideg-u. 7. Pap Sándor Almási-u. 35. Sütő Bálint T. 339. Tóth Imre Püspök-u. 25. Tóth Lajos Kaszap u. 2. Biró Imre Orosháza U. 164. Borsodi Mihály Hold-u. 10. Csorba Ernő Tavasz-u. 11. Béres Ferenc Jókai-u. 24. Béni Imre Görbe-u. 79. Bécsi Imre Hold-u. 10. Szilágyi János Damjanich-u. 121. Bodrogi János Gt. 58. Karácsonyi Sándor Egressy-u. 17. Gulyás Kis Pál Gt. 484. Vámos István Észak u. 79. Oláh Ferenc Nyárfa-u. 18. Göcző János Gábor-u. 6. Balogh Imre Magyar- u. 4. Szabó János Malom u. 36. A villanyáram díjai. A Kecskeméti Újság írja a következőket: „Kecskemét város tanácsa most kapta kézhez a Magyar Országos Villanyművek kimutatását az ország különböző városainak villanyáram szolgáltatási díjairól, amelynek alapján emelte fel a díjszabást hektórattonként, január 1-ig visszamenőleg 2 korona 50 fillérre. Ez a díjszabás még mindig jóval kevesebb a szomszéd városokénál. A kimutatás szerint ugyanis Félegyházán 320 fillér, Nagykörösön 300 fillér, Cegléden 350 fillér, Halason pedig 420 fillér a díjszabás“. Ugyanakkor jelenik meg Vásárhely város tanácsának hirdetménye, mely a vásárhelyi villanyáram árát december hóra 1 korona 90 fillérben szabja meg. Mi tehát hálát adhatunk az Istennek. Gazdabál a Sasban. Holnap, vasárnap este lesz a Gazdasági Egyesület ifjúságának bálja a Fekete Sas dísztermében. A bál iránt oly nagy az érdeklődés, mely minden várakozást felülmúl. A rendezőbizotság az alábbi meghívót bocsátotta ki: : „A Hódmezővásárhelyi „Gazdasági Egyesület* Ifjúsága 1922. évi január hó 15-én, a Fekete Sas nagytermében. Nagyméltóságu Gróf Bethlen Istvánné kegyelmes asszony fővédnöksége, Nagyságos Lázár Dezsőné és Nagyságos Pál Jánosné úrasszonyok védnöksége alatt, jótékonycélu zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj személyenkint 100 kor. Zsölye-páholy 600 kor., Kis páholy 800 kor. Nagy páholy 1000 kor., Családi páholy 1500 korona. Kezdete pontosan este 9 órakor. Kéretik a nagyérdemű közönség az estélyen minél egyszerűbb öltözetben megjelenni. Jegyek előre válthatók a Gazdasági Egyesület titkári irodájában, a Kultúra nyomdában, Posztós Pál könyvkereskedésében és este fél 8 órától a pénztárnál. — Felül fizetéseket a jótékonyáéira való tekintettel köszönettel fogad és nyugtáz a rendezőség. — A zenét a Mungóék zenekara szolgáltatja. A meghívó kívánatra előmutatandó. Rendező bizottság : ifj. Tárkány Szűcs Sándor elnök, ifj. Juhász Sándor alelnök, ifj. Jakó Miklós főrendező, Bodrogi Dezső cigányvajda, ifj. Zsarkó Sándor alelnök, ifj. Rostás Sándor főrendező, ifj. Elek Pál táncrendező, ifj. Tóth Imre jegyző. Rendezőség: ifj. Asztalos Imre, Balogh Pál, Barna Lajos, Battarcs Mihály, Bálint Károly, Berecki Ferenc, Budai Imre, Bodrogi István, Borbás László, ifj. Csáki János, Csáki Máté, ifj Csáki Sándor, ifj. Csáki Kálmán, Csanki Sándor, ifj. Deák János, Elek Áron, ifj. Elek Elemér, Égető Ferenc, ifj Fejes János, Galjass Sándor, Gaál István, Gojdár Sándor, Gombos János, Gombos Sándor, Hegedűs Bálint, Hegedűs Ferenc, Hegyi Mihály, Hocsi Imre, ifj. Hódi István, Hős Nagy Kálmán, Juhász Imre, ifj. Juhász István, Karasz Sándor, Kenéz János, Kenéz Samu, Kecskeméthy János, Kiss Dezső, Karasz Jakab, Kiss István, Sz. Kiss Ernő, Kokovai Pál, Láda Ferenc, ifj. Lázár Lajos, Lázár Mózes, Majsai Pál, Makó András, Meszlényi Imre, Meszlényi György, Meszlényi József, Meszlényi Mihály, Meszlényi Sándor, Maczelka Ferenc, Mérai Kálmán, Mérai Sándor, N. Mónus János, Mónus András, ifj. Mucsi Imre, Nagy Pál, Olasz Márton, Olasz Pál, Pál Ferenc, Pál Imre, Petrecz István, Pozsgai Antal, Rostás Ferenc, Rostás Pál, ifj. Samu Ferencz, Samu Imre, Szabó István, Szombati Pál, Szilágyi Ernő, Széll Ernő, ifj. Széll Mihály, Széll Fál, Szőke Ernő, Szűcs Imre, Szűcs Sándor, Tatár Péter, Tárkány Sz. Ernő, Tárkány Sz. Imre, ifj. Tóth Ferenc, Tóth Imre, Tóth Sándor, Török Imre, Petőfi utca, Török Imre, Török Mózes, Tunyogi Sándor, Varga Pál, Varga Sándor, Vigh György, Vigh Imre, Vigh Samu, Vizi Sándor, Zsarkó János.