Vásárhelyi Ujság, 1921. október-december (1. évfolyam, 1-75. szám)
1921-12-08 / 57. szám
IT BHBHYBT EZÜSTÖT st pénzeket ! létezett JES SRHOLD, Andrássy u. 6. Umiajta s BŐRÖKET kinél magárért vásárol IPÁI vegylettel szemben) FORRT JI BOR irodalmasok, magánosok om saját terhelt boromra nagyban és rt üvegekbe mba, megegy hordót iveget minmagával. illomás mellett HIHáLY Telefon 46. árverés 28. sz. alatt decemáruap délelőtt 9 óraeráinek 1 drb. 18 emképes szélmalom, szecskavágóval, 1 1 drb. répavágó,zerszám, fatengelyü s kerekek, széfkocsi írekek, egy vágott kocsi. X ii iparosok »Igoreais, mig s jntányos srírt fajihatul; f 11. )21. I. t. o. ardelmény S3,17185 és 17186 megbízása folytán Ferenc József s. u., Szt. Antal u .Vássy u., továbbá a f. sarkán levő vasügyosztályban f. 10 ik napján d. e. )bá a Nyári Szinát ugyancsak f. é.pján d. e. 11 óraiad árverésen bandái. Ik a hivatalos órokztályban megtud ni dec. 5. Juhász Mihály tanácsnok. Hódmezővásárhely, 1921 december 8 csütörtök. Ára 3 kor. I. évfolyam 57. szám. Földmivelők politikai napilapja, előfizetési ár. Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal Andrássy utca. Gazdasági Egylet olvasóterme. - ^ . * Telefonszám : 209. Lapzárta éjjel 11 órakor. 500 korona. 250 125 Egy évre — Félévre — Negyed évre A nemzetgyűlés összeülése aligha okoz sok örömet majd a szegény magyar nemzetnek. Az ellenzék váltig hirdeti, hogy távszónoklatokkal kedveskedik majd, nagy vitákat rendez a Házban és megnehezíti a kormány, a törvényhozás működését. Sajnos, két év óta egyébhez sincsen szerencséje a boldogtalan magyarnak, mint az ilyen szónoklatokhoz, amelyben Ponciustól—Pilátusig minden nyomorúságunkat, sebünket tárják fel a honatyák, de a gyógyítás helyett — csupán jobban elmérgesítik, kelesztik azokat. Szónokolni — sajnos — nagyszerűen tudnak odafent. . De cselekedni, dolgozni, az ország szekerét a kátyúból kiráncigálni nem nagyon erőlködik senki. Sőt! Ha valaki vállalkozik erre a nemes munkára, azonnal elgáncsolják, mert a honatyák nagy részének mindenkor más a fontos, mint amin ugyanakkor segíteni akar egy másik társuk. Tekintettel arra, hogy a nemzetgyűlés élettartama február 16-án lejár, az új kormány legalább is a választójogot, az indemnitást, néhány fontos pénzügyi, közgazdasági és szociális törvényjavaslatot kíván még letárgyaltatni. Sajnos, az előjelek azt mutatják, hogy aligha kerül ezek közül a javaslatok közül egy-kettő is tető alá. A királykérdés után most a mentelmi jogba, az elvi kérdések ezer és ezer labirintusába kívánnak kapaszkodni derék képviselőink. Szép és nemes dolog ellenzéknek lenni. De a legocsmányabb játék a nemzettel, amikor cirkuszszal kedveskednek nekünk azok, akiknek jólétünk előmozdításáról, nyugalmunkról kellene gondoskodniok, akik nagyon jól tudják, hogy az ország a sír szólón van s a helyett, hogy segítségére sietnének, istápolnák, sebeire gyógyító bal zsamot csepegtetnének s igy valahogy talpraállítanák, távszónoklatokat tartanak s a nemzet drága idejének rablásában valóságos rekordot teremtenek. Elusz millió körül folyt be vagyonváltságra Tegnap reggelig 12 millió körül és 3 millió hadi kölcsönkötvényt fizettek be a vagyonváltságra előlegül. Tegnap még egész nap folyt a fizetés, így körülbelül húsz millió koronára tehető az az összeg, amit a vagyonváltságra befizettek az állami és a városi adóhivatal pénztáraiba. A pénzügyigazgatóság szigorú utasításai folytán a naplókat tegnap le kellett zárni, így ma,csütörtökön már senkitől sem vesznek be pénzt és kiírásokat sem eszközölnek. A gazda közönség legyen türelemmel, mihelyst a fizetési határidő meghosszabbítására nézve a hivatalos értesítés megérkezik, újra megkezdődik a váltság beszedése. Segítsük és gyámolítsuk a rokkantakat. Felhívás a közönséghez. Az idei tél szokatlan koraisággal és zordsággal köszöntött be. Minden jel arra mutat, hogy tartós kemény időjárás átka is rá fog nehezedni megnyomorított hazánkra és nemzetünkre, a háború elvesztése óta egyébként is legsúlyosabb tél, mert a kenyér, a tüzelőanyag és a ruha ára eddig nem ismert, soha nem képzelt magasságra emelkedett. Minden egyest érzékenyen érint ez a leküzdhetetlennek látszó nyomorúság, de egyenesen katasztrofális hatással nehezedik azokra, kik a véres világháborúban a haza és nemzet, tehát mindannyiunk védelmében kenyérkeresőjüket , munkaképességüket vesztették el, a hadiárvákra, özvegyekre és rokkantakra. Az a támogatás amit az államhatalom a világháború ezen legszerencsétlenebb és sajnálatra legméltóbb áldozatainak nyújtani képes, korántsem elegendő arra, hogy őket a nyomortól megóvja, a társadalomra hárul tehát az az elháríthatatlan morális kötelezettség, hogy minden lehető eszközzel és tőle kitelhető módon segélyükre siessen. Közeledik a szent Karácsony, a szeretet s a szeretet által az egész emberiséget megváltott s újjá teremtett Messiás születésének ünnepe, boldog ünnepe a nagyoknak, akik gyermekeikben s családjaikban gyönyörködhetnek, még boldogabb ünnepe a kicsinyeknek, akikre a szülői, az apai szem fényes sugara, a családi szeretet s a házi tűzhely édes melege s a jólét és bőség áldásai áradnak szét, boldog ünnepe azoknak is, kik ép testtel és lélekkel, saját erejükbe és munkájukba vetett bizakodó önérzettel pihennek meg munkájuk után a kereszténység e legnagyobb ünnepén. De hajh, keserű és fájdalmas ünnepe azoknak, kiknek a kenyérkereső családfő, az édesapa helyett csak a bús emlékezett, a „megszentelt fájdalom” jelenik meg Karácsony estéjén, a kikre a hideg tűzhely, üres kamra a a ruhátlan rongyosság irtózatos kérdőjelként mered, a kik csonka, béna kézzel lábbal, a kik ■zemök világát vesztve csak lelki szemeikkel révedeznek el a soha vissza nem térhető boldog múltba s esnek kétségbe a vigasztalan, mivel sem bizható, sötét jövő felett! Azt, amit ezek a szerencsétlen testvéreink vesztettek, emberi erő, emberi hatalom visszapótolni nem képes, a holtakat fel nem támaszthatjuk, nem rendelkezünk krisztusi erővel, arra, hogy a vakokat újra látókká, a bénákat épekké varázsolhassuk, de igen is van rá módunk és lehetőségünk, hogy a keserűség ama tengerét, mely lelküket szilaj hullámaival kopár szigetként korbácsolja, legalább e szent napra védő gáttal zárjuk el ártó munkájától. Adakozzunk a hadiárvák, özvegyek és rokkantak karácsonyi segélyezésére ! Ne engedjük bennük megerősödni azt a keserű meggyőződést, hogy nincs a világon hála, igazság és emberiség ! Gondoljunk arra, hogy azokból a hadiárvákból — sajnos százezrekre megy s számuk lesznek a jövő Magyarországnak a polgárai, katonái, nagy részben ezek vállára hárul majd az óriási és szent feladat az elrablottat visszahódítani, a leromboltat újra építeni, a mihez testi erő, lelki erély és egyensúly nélkülözhetetlenek s hogy ezt megszerezhessék, azt minden áron előmozdítani nem csak becsületbeli kötelességünk, de a józan önzés parancsszava is diktálja, ha azt akarjuk, hogy itt rend és ennek szülőanyja a megelégedés uralkodjon. Hódmezővásárhely város nemesszivü lakossága eddig sem zárkózott el kötelességei teljesítése elől, hisszük és reméljük, hogy kérő szavunk — most, amikor a segítségre még sokkal égetőbb szükség van — mindenfelé meghallgatásra talál s lehetővé válik, hogy a karácsonyi segélyezés a szeretet ünnepéhez méltó módon és méretekben folyljon le. Elfogadunk adományokat készpénzben, ruhanemüekben, élelmi cikkekben. Úgy a Gazdasági Egylet titkári hivatalában, mint a polgármesteri hivatalban ivet teszünk ki, melyre a készpénz adományok feljegyeztetnek s kezelés végett átvétetnek, a ruha és élelmicikkekből álló adományok a gazd.egylet titkárságához számítandók be. Minden adományt nyilvánosan nyugtázunk és elszámolunk. Polgártársak! Mutassuk meg, hogy emberek, hogy magyaros, hogy Krisztus Urunk igaz hívei és követői vagyunk ! „Adjatok, adjatok, amit Isten adott”. Hazafias üdvözlettel: Lázár Dezső Dr. Soós István Gazd. Egyesületi elnök, polgármester. A mi levegőnk. Hogy mekkora csomója van a földbe bekerülő szennynek, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy súlyra nézve körülbelül fél mázsára tehető az a mennyiség, amely évente eltávolodik egy felnőtt embertől ürülék és vizelet alakjában és ezt a nagy tömeg ártalom az emberi könnyelműség vagy nemtörődömség miatt kerül bele a földbe. Ez a vétkes könnyelműség azt lehet mondani, hogy csaknem nap-nap után bosszulja meg magát éppen azok egészségénél, akik ezt elkövették és teszik állandóan, mintha csak készakarva játszanának közre a halálnak. Segíti ezek mellett a talajt rontani, egészségtelenné tenni az a sok szennyes víz is, amely nap-nap mellett kikerül a háztartásokból és amelyre szakasztott az a sors vár, mint más egyéb dolgokra, t. h hogy a föld eméssze meg. Nem lehet panasz, egyetlen egy árva szó sem az ellen, hogy a föld nem teljesíti a maga kötelességét, mert hiszen az elnyel és befogad mindenfélét, amit csak beleraknak és hozzá igyekszik is, ha a viszonyok és a körülmények engedik, azokat nemcsak eltakarni, de egyúttal megemészteni és ártalmatlanná tenni, amennyire az ereje engedi s a körülmények kezére játszván, lehetségessé teszik. Azonban sok idő szükséges még ahhoz, még ez mind bekövetkezik addig az ideig pedig lépten-nyomon fenáll az ártalom, mely az egészségünket fenyegeti, az életünket kockára teszi, a szennyes talaj részéről, ha más egyéb módon nem is,csak avval, hogy a levegőket rontja. De nincsenek előnyére, hasznára a levegőnknek azok a kisebb, nagyobb tömegű vizek sem, amelyek nagy esőzések alkalmával az árkokban összeszaladnak, vagy a föld teknős felületén megállnak és ott maradnak sokszor heteken keresztül. Nyári nagy meleg időben a nap még segít rajtunk valamennyire, mert addig nyaldossa, simogatja a sugaraival, míg a vizek mind eltűnnek a szemünk elől akár csak a kámfor; olyankor azonban, mikor ez vagy nehezen és amellett lassan is történik, vagy ami előfordul, hogy újabb és újabb esőzések után tartós vendég marad a víz, akikor bajt csinálhat. A sekélyebb víz napközben könnyen átmelegszik, hozzá közvetlen környékén mocsarak támadnak és ha vízinövény is van bennök, vagy ami ennél még roszszabb, növénymaradványok találkoznak, azok könnyen rothadnak. A mocsarak kigőzölgései, párolgásai, a levegőt egészségtelenné teszik, a rothadó gázok a veszedelmet csak növelik, amellett alkalmat szolgáltatnak a mocsaras tájékok arra, hogy a szúnyogok milliárdjai tenyésznek rajtuk és bennök és állandóan remegtessék az embereket. A levegő rontását elősegítik a különböző égési termékek, amelyek mindennemű szerves anyag égésénél előállanak. Emez alkalmakkor nemcsak a szénsav az, mely a levegőnket használhatóságában rongálja, hanem a korom és füstfélék is hozzájárulnak ehhez, amelyek a tökéletlen elégés alkalmival minden- .