Vásárhelyi Ujság, 1924. április-június (4. évfolyam, 40-77. szám)
1924-04-01 / 40. szám
2 Népnevelésügyi bizottságba. Elnök dr Ernyei István, Csernai Mátyás, Imre József, Hermán János, Delly Lajos, Veresborcsa Mihály, Kovács Jenő, Debreceni Károly, Gáspár Géza belsőerzsébet, Aczél László, Gáspár Kálmán külső Rácut, Balogh Sándor, Trebl Fülöp, Greguss István, Szücs József, Moldvay Sándor. A választmány utasítja a bizottságok elnökeit, hogy a bizottságokat még az április hó folyamán hívják össze, hogy azok munkaprogrammjukat kidolgozzák. * Indítványok: Tárkány Sz.Ferenc indítványozza, hogy a múlt évben engedélyezett 200 palánta dohány termelésének megengedését a folyó évre is kérje az Egyesület a gazdák részére. A választmány egyhangúlag elfogadja Tárkány Szűcs Ferenc javaslatát s a memorandum elkészítésével az elnökséget bízza meg. Tárkány Szűcs Ferenc választmányi tag a múlt év folyamán javaslattal járult a választmány elé, miszerint keresse meg a városi tanácsot, hogy téglási legelőre szabadon elfolyó artézikút fölösleges vizéből csináltasson a város egy kenderáztatót. A választmány elfogadta indítványát s az elnökség beadvánnyal is fordult a városi tanácshoz. A tanácstól mind a mai napig nem jött értesítés az ügy elintézését illetőleg. Kéri annak megsürgetését. A választmány tekintve a nagyfontosságú ügyet, amely nagy mértékben volna hivatva előmozdítani gazdáink körében a kender termelés, ami viszont a háziipar fejlődését mozdítaná elő, megbízza az elnökséget, hogy újabb átiratban sürgesse meg a városi tanácsnál az ügy elintézését. Tárkány Szűcs Ferenc egy tudoséra jutott konkrét panasz folytán előadja, hogy a város kertjében gazdáink csak a selejtes csemetefából kapnak, mert a faiskola szépe javát egy vidéki fakereskedőnek adta el a város. A faiskolát közpénzből tartja fennt a város, méltánytalan azért ez az eljárás, de még egyenesen káros is a város közönsége akkor, amidőn a fásítást és erdősítést a törvény kötelezővé teszi. A fásítás terén a városnak kellene előljárni. A közteret, a körtöltés s az országutak fásítása mellett a városnak is kellene holdas fásításokat eszközölni. Nem mondja, hogy nem csinál a város e téren semmit sem, de mint szakember, szomorúan állapítja meg, hogy az egyes fák elültetését olyan emberekkel eszközölteti a város, akik nem értenek hozzá s igy a munka kárbavész. Példákat hoz fel, amit ő maga látott. Indítványozza, hogy keresse meg a városi tanácsot,hogy a faiskola csemetéit elsősorban a helybeli lakosságnak adja el, a fentmaradottból pedig fásuttasson maga a város, de oly módon, hogy azok helyeinek kiválasztását és elültetéseinek módját a városi kertészekkel ellenőriztesse. A választmány egyhangúlag magáévá teszi Tárkány Sz. Ferenc indítványát s megbízza az elnökséget, hogy ez ügyben átiratban keresse meg a városi tanácsot. Balogh Sándor a múlt hetekben városunkban lezajlott iparos gyűlésen a gazdatársadalmat ért igazságtalan támadást teszi szóvá. Divat lett — úgymond — mostanában, hogy egyes társadalmi osztályok minden igaz és elfogadható ok nélkül támadják a gazdatársadalmat, mint amely kivonja magát a közterhek viselése alól. Valóságos osztályizgatás folyik országszerte a gazdatársadalom ellen — minden indok nélkül. Amidőn ezt itt a választmány előtt szóvá teszi, nem akar a többi társadalmi osztályok ellen izgatni, de az igazságtalan vádakat visssza kell utasítani. A háború óta a gazda volt az, aki mindig legtöbbet adózott. Nemcsak őt magát vitték el az első tűzvonalba, hanem vele vitték igavonó jószágát, kocsiját. Aztán elrequirálták, majd maximálták terményeit, az adózást illetőleg a gazda vagyona az egyedüli, amely a kataszter által legbiztosabban megfogható. Hogy látszólag mégis jólétnek örvend, az igénytelenségeinek s takarékosságnak következménye. Nem irigységből mondja, de mint valóságot kell felemlítenie, hogy ma igen sok iparosnak több búzája van raktáron, mint az irigyelt gazdának. Nem irigyli, sőt kívánja az ipar és kereskedelem felvirágzását és boldogulását, de amikor hazánk újjáépítő nagy munkájában minden társadalmi osztálynak összefogva kellene munkálkodni, az osztály izgató hangot itt e helyen is visszautasítja. A választmány a Balogh Sándor által előadottakat egyhangúlag magáévá teszi. Visszautasítja az igaztalan, a gazdaosztály ellen izgató hangokat s utasítja az elnökséget, hogy ezt a Vásárhelyi és Reggeli Újság utján is tudassa a gazdatársadalommal. Lázár Dezső elnök bejelenti, hogy a múltak tapasztalatai s kisebb birtokú gazdáink panasza folytán, az elnökség aziránt kereste meg a városi tanácsot, hogy a város legelőinek bérbeadása alkalmával hallgassa meg a Gazdasági Egyesületet, hogy így elkerülhetők legyenek azok az igazságtalanságok, hogy a város legelőire az egy-két darab jószággal rendelkező gazdák jószágaikat nem tudták kiadni, mert arról már lekéstek. A mostani bérbeadás alkalmával egy bizottságott hívott össze a polgármester, amelybe a G. E. kiküldöttjei is részt vehetnek. Kéri azért a választmányt, hogy nevezzen ki a szarvasmarha bizottság tagjai közül 3-at, akik ott G. E. azon álláspontját képviselték, hogy a városi legelőkre elsősorban a kisebb birtoku gazdák jószágai vézessenek s csak azután a nagyobb birtoku gazdáké, akiknek más mód is áll rendelkezésükre, hogy jószágaiknak megfelelő legelőt biztosítsanak. A választmány elfogadja s magáévá teszi Lázár Dezső előterjesztését s a bizottságba Pál János, Jakó József és Pákozdy László választmányi tag urakat delegállja. Végül még bejelenti az elnök, hogy főispánunk lesigtatása f. hó 5-én lesz. Dr. Aigner Károly szigvérig magyar gazda, aki jelenleg is elnöke a szegedi gazdasági egyesületnek s igy bátran remélhetjük, hogy uj főispánunkban hathatós támogatásra talál gazdatársadalmunk. Kéri azért a választmányt, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az ünnepségen s azt követő banketten. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Bodrogi Sándor s Maczelka Ferenc urakat. Ezzel a legszebb egyetértésben lefolyt választmányi ülés véget ért. Vásárhelyi Újság 1924 április hó 1 Törvényhatóság március havi közgyűlése. Kijavítják az aszfaltjárdákat. — Felemelték a kéményseprési díjakat. — Nagy viták a jogakadémia kérdése körül. Gyenge érdeklődés közepette nyitotta meg dr. Soós István polgármester hétfőn délelőtt egynegyed 10 órakor a törvényhatósági bizottság március havi közgyűlését. A tárgysorozatban mindössze 27 pont volt felvéve és egy pár tárgy a póttárgysorozatban, mégis háromnegyed egyre járt az idő, mikor a közgyűlésnek vége lett. A szokásos elnöki megnyitó után a február hóról szóló polgármesteri jelentés felolvasása következett. A polgármesteri jelentés szerint február hónapban közadóba befolyt 477.660.935 korona. Fertőző betegség 94 esetben fordult elő, a kórházi ápoltak száma pedig 457 volt, haláleset 81 volt. A polgármesteri jelentés kapcsán Balogh Sándor törv. hat. biz. tag szólalt fel az egyes külterületi utak elhanyagoltsága miatt. Kéri a főmérnököt, hogy nézzen szét az egyes utakon, különösen a Barackos és Ficsérlénia környékén, mert onnan jöttek vasárnap is nagy panasszal hozzá. Ba ngha Sándor törv. kat. biz. tag a város belterületén az utcák kocsiutaira hívta fel a figyelmét. Reich Ede főmérnök, műszaki főtanácsos válaszolt a felszólalásokra s megígérte, hogy utánna néz a dologoknak és bármikor a közgyűlés keretein kívül is rendelkezésére áll a biz. tagoknak. A polgármesteri jelentést tudomásul vették. Indítványok. Bodrogi Bálint törv. hat. biz. tag egy indítványt nyújtott be a közgyűlés elé, hogy a köztisztasági szabályrendeletet úgy módosítsák, hogy a külső részeken levő utcákon csirkéket is lehessen tartani. A közgyűlés elfogadta. A m. kir. ministerelnök ur leirata dr. nagykállói Kállay Tibor m. kir. pénzügyminiszter és dr. Nagy Emil m. kir. igazságügyminiszter felmentése és apénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével Dr. Walkó Lajos m. kir. kereskedelemügyi miniszter, az igazságügyminisztérium ideiglenes vezetésével pedig a m. kir. miniszterelnök megbízatásáról tudomásul szolgál. A szegedi m. kir. Ferenc József tudományegyetem tudományos felszerelése céljaira egymillió koronát szavaztak meg. Az Iparos Daloskörnek a Budai Dalárda április 5-iki fogadásának és propaganda hangversenyének költségeihez kettő millió korona városi hozzájárulás engedélyezése iránti kérelmét teljesítették. Az asphalt járdák javítási munkálatait elrendelték. A létesítendő Munkás Otthon céljaira szükséges telek megvételében úgy döntöttek, hogy két telket ajánlottak fel választás céljából. Nevezeten az epreskertben és a tóban 300 négyszögöl földet amelyikre a munkásoknak tetszik felépíthetik a Munkás Otthont. Az Anya- és Csecsemővédő intézet részére adott városi segélyt Lázár Lajos indítványára 2 millió koronára felemelték. Az 1924. évi házi és nyugdíjpénztári költségelőirányzat tervezet bemutatását tudomásul vették. A belterületi utcák burkolására vonatkozó szabályrendeletet többek hozzászólása után elfogadták. A köztisztasági vállalkozónak a vállalati díjak felemelése iránt beadott kérelmében úgy határoztak, hogy a városnak végzett munkák díját az eddigiek 2 szeresére s a köznek végzettekért 4 szeresre emelték. A kéménysepretési díjak felemelése iránt Huszár Károly és társai által beadott kérelmét részben teljesítették, ugyanis az eddigiek 2 szeresére emelték. Egy kéményseprés 1200 korona. Kun Miksa vendéglősnek a János-téren nyári kioszk építésének engedélyezése iránt beadott kérelmét teljesítették. A malomtaksákat 10.000 koronára emelték. Néhai Kovács Imre nyugvárosi rendőr özvegyének özvegyi nyugdíj és neveltetési járulék megállapítása iránt beadott kérelmét elvetették. A bérkocsi díjak megállapítása ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésre vonatkozólag a tanácsi javaslatot elfogadták. Néhai Mónus Istvánná Mónus Juliánná volt hódmezővásárhelyi lakos által hódmezővásárhelyi szegényeket segélyző közjótékonysági célra hagyományozott 4 hold 200 öl földjéről készített alapítványi okirat bemutatását tudomásul vették. Juhász Ferenc tb. aljegyző, közig. fogalmazónak havi működési pótlékát felemelték. Néhai Kalocsay Béla nyug. közig. kiadó özvegye részére kiutalt temetési segély utalványozásának bejelentését tudomásul vették. Endrey Béla tanácsnoknak a Mezőgazdasági Részvénytársaságnál igazgatósági taggá történtmegválasztására vonatkozólag tett bejelentését tudomásul vették. Herceg József adótisztnek 3 havi szabadságidőt engedélyeztek. Az ártézi kutak városa. A hírnév és dicsőség az ember számára teremtődött. Kárpótlásul adatik az mindenkor, de csak egynémelyeknek és pedig azért a nagy veszteségekért, mely az enyészetben reánk szakadt és a halálban kifejezésre jutott. Születése az első időkre esik, mikor a nagy kaszás úrrá lett az élet fölött és a hatalommal együtt átvette birodalmát ama nagy jussal a birtokában, hogy mesgyét szabjon és jelöljön meg az élet végére, itt a földi világban, mindenkinél egyformán, aki anyától lett. Sok időn keresztül szunnyadóban volt és élt a hírnév a lelkekben és csak az alkalomra várt, hogy föltámadhasson és érvényesüljön, ami akkor következett el ránézve, mikor a harc az életért kezdetét vette és az embereket szemtőlszembe állította egymással. Eleinte sokáig rátarti volt, sőt kényes, mint a leány szokott a szépség birtokában, kinek csókjára mindenki vágyakozik és boldogui. Megnyílt a zöldségpiacon, IV. kerület, Szentesi-utca 4. szám alatt