Vásárhelyi Ujság, 1924. április-június (4. évfolyam, 40-77. szám)

1924-04-01 / 40. szám

2 Népnevelésügyi bizottságba. Elnök dr Ernyei István, Csernai Mátyás, Imre József, Hermán Já­nos, Delly Lajos, Veresborcsa Mi­hály, Kovács Jenő, Debreceni Ká­roly, Gáspár Géza belsőerzsébet, Aczél László, Gáspár Kálmán kül­ső Rácut, Balogh Sándor, Trebl Fülöp, Greguss István, Szücs Jó­zsef, Moldvay Sándor. A választmány utasítja a bizott­ságok elnökeit, hogy a bizottsá­gokat még az április hó folyamán hívják össze, hogy azok munka­­programmjukat kidolgozzák. * Indítványok: Tárkány Sz.­Ferenc indítványozza, hogy a múlt évben engedélyezett 200 palánta dohány termelésének megengedését a folyó évre is kérje az Egyesület a gaz­dák részére. A választmány egyhangúlag el­fogadja Tárkány Szűcs Ferenc javaslatát s a memorandum elké­szítésével az elnökséget bízza meg. Tárkány Szűcs Ferenc választ­mányi tag a múlt év folyamán javaslattal járult a választmány elé, miszerint keresse meg a vá­rosi tanácsot, hogy téglási legelőre szabadon elfolyó artézikút fölös­leges vizéből csináltasson a város egy kenderáztatót. A választmány elfogadta indítványát s az elnök­ség beadvánnyal is fordult­ a városi tanácshoz. A tanácstól mind a mai napig nem jött értesítés az ügy elintézését illetőleg. Kéri an­nak megsürgetését. A választmány tekintve a nagy­­fontosságú ügyet, amely nagy mértékben volna hivatva előmoz­­dítani gazdáink körében a kender termelés, ami viszont a háziipar fejlődését mozdítaná elő, megbízza az elnökséget, hogy újabb átirat­ban sürgesse meg a városi tanács­nál az ügy elintézését. Tárkány Szűcs Ferenc egy tu­doséra jutott konkrét panasz foly­tán előadja, hogy a város kertjé­ben gazdáink csak a selejtes cse­metefából kapnak, mert a faiskola szépe javát egy vidéki fakereske­dőnek adta el a város. A faiskolát közpénzből tartja fennt a város, méltánytalan azért ez az eljárás, de még egyenesen káros is a város közönsége akkor, amidőn a fásí­tást és erdősítést a törvény köte­lezővé teszi. A fásítás terén a vá­rosnak kellene előljárni. A közte­ret, a körtöltés s az országutak fásítása mellett a városnak is kel­lene holdas fásításokat eszközölni. Nem mondja, hogy nem csinál a város e téren semmit sem, de mint szakember, szomorúan álla­pítja meg, hogy az egyes fák el­ültetését olyan emberekkel eszkö­zölteti a város, akik nem értenek hozzá s igy a munka kárbavész. Példákat hoz fel, amit ő maga látott. Indítványozza, hogy keresse meg a városi tanácsot,­hogy a fa­iskola csemetéit elsősorban a hely­beli lakosságnak adja el, a fent­­maradottból pedig fásuttasson maga a város, de oly módon, hogy azok helyeinek kiválasztását és elülte­téseinek módját a városi kerté­szekkel ellenőriztesse. A választmány egyhangúlag­­ magáévá teszi Tárkány Sz. Ferenc indítványát s megbízza az elnök­séget, hogy ez ügyben átiratban keresse meg a városi tanácsot. Balogh Sándor a múlt hetek­ben városunkban lezajlott iparos gyűlésen a gazdatársadalmat ért igazságtalan támadást teszi szóvá. Divat lett — úgymond — mos­tanában, hogy egyes társadalmi osztályok minden igaz és elfogad­ható ok nélkül támadják a gazda­társadalmat, mint amely kivonja magát a közterhek viselése alól. Valóságos osztályizgatás folyik országszerte a gazdatársadalom el­len — minden indok nélkül. Ami­dőn ezt itt a választmány előtt szóvá teszi, nem akar a többi tár­sadalmi osztályok ellen izgatni, de az igazságtalan vádakat vis­s­­­sza kell utasítani. A háború óta a gazda volt az, aki mindig legtöb­bet adózott. Nemcsak őt magát vitték el az első tűzvonalba, ha­nem vele vitték igavonó jószágát, kocsiját. Aztán elrequirálták, majd maximálták terményeit, az adózást illetőleg a gazda vagyona az egyedüli, amely a kataszter által legbiztosabban megfogható. Hogy látszólag mégis jólétnek örvend, az igénytelenségeinek s takarékos­ságnak következménye. Nem irigységből mondja, de mint valóságot kell felemlítenie, hogy ma igen sok iparosnak több búzája van raktáron, mint az iri­gyelt gazdának. Nem irigyli, sőt kívánja az ipar és kereskedelem felvirágzását és boldogulását, de amikor hazánk újjáépítő nagy munkájában min­den társadalmi osztálynak össze­fogva kellene munkálkodni, az osztály izgató hangot itt e helyen is visszautasítja. A választmány a Balogh Sán­dor által előadottakat egyhangúlag magáévá teszi. Visszautasítja az igaztalan, a gazdaosztály ellen iz­gató hangokat s utasítja az elnök­séget, hogy ezt a Vásárhelyi és Reggeli Újság utján is tudassa a gazdatársadalommal. Lázár Dezső elnök bejelenti, hogy a múltak tapasztalatai s kisebb birtokú gazdáink panasza folytán, az elnökség aziránt ke­reste meg a városi tanácsot, hogy a város legelőinek bérbeadása al­kalmával hallgassa meg a Gazda­­­­sági Egyesületet, hogy így elke­rülhetők legyenek azok az igaz­­­­ságtalanságok, hogy a város lege­lőire az egy-két darab jószággal rendelkező gazdák jószágaikat nem tudták kiadni, mert arról már le­késtek. A mostani bérbeadás alkalmával egy bizottságott hívott össze a polgármester, amelybe a G. E. kiküldöttjei is részt vehetnek. Kéri azért a választmányt, hogy nevez­zen ki a szarvasmarha bizottság tagjai közül 3-at, akik ott G. E. azon álláspontját képviselték, hogy a városi legelőkre elsősorban a kisebb birtoku gazdák jószágai vézessenek s csak azután a na­gyobb birtoku gazdáké, akiknek más mód is áll rendelkezésükre, hogy jószágaiknak megfelelő lege­lőt biztosítsanak. A választmány elfogadja s ma­gáévá teszi Lázár Dezső előter­jesztését s a bizottságba Pál János, Jakó József és Pákozdy László választmányi tag urakat delegállja. Végül még bejelenti az elnök, hogy főispánunk lesigtatása f. hó 5-én lesz. Dr. Aigner Károly szig­­vérig magyar gazda, aki jelenleg is elnöke a szegedi gazdasági egye­sületnek s igy bátran remélhetjük, hogy uj főispánunkban hathatós támogatásra talál gazdatársadal­munk. Kéri azért a választmányt, hogy minél nagyobb számban ve­gyenek részt az ünnepségen s azt követő banketten. A jegyzőkönyv hitelesítésére fel­kéri Bodrogi Sándor s Maczelka Ferenc urakat. Ezzel a legszebb egyetértésben lefolyt választmányi ülés véget ért. Vásárhelyi Újság 1924 április hó 1 Törvényhatóság március havi közgyűlése. Kijavítják az aszfaltjárdákat. — Felemelték a kéményseprési díjakat. — Nagy viták a jogakadémia kérdése körül. Gyenge érdeklődés közepette nyitotta meg dr. Soós István pol­gármester hétfőn délelőtt egyne­gyed 10 órakor a törvényhatósági bizottság március havi közgyűlését. A tárgysorozatban mindössze 27 pont volt felvéve és egy pár tárgy a póttárgysorozatban, mégis há­romnegyed egyre járt az idő, mi­kor a közgyűlésnek vége lett. A szokásos elnöki megnyitó után a február hóról szóló polgár­­mesteri jelentés felolvasása követ­kezett. A polgármesteri jelentés szerint február hónapban közadóba befolyt 477.660.935 korona. Fer­tőző betegség 94 esetben fordult elő, a kórházi ápoltak száma pedig 457 volt, haláleset 81 volt. A polgármesteri jelentés kap­csán Balogh Sándor törv. hat. biz. tag szólalt fel az egyes kül­területi utak elhanyagoltsága miatt. Kéri a főmérnököt, hogy nézzen szét az egyes utakon, különösen a Barackos és Ficsérlénia környékén, mert onnan jöttek vasárnap is nagy panasszal hozzá. B­a n­g­h­a Sándor törv. kat. biz. tag a város belterületén az utcák kocsiutaira hívta fel a figyelmét. Reich Ede főmérnök, műszaki főtanácsos válaszolt a felszólalá­sokra s megígérte, hogy utánna néz a dologoknak és bármikor a köz­gyűlés keretein kívül is rendelke­zésére áll a biz. tagoknak. A polgármesteri jelentést tudo­másul vették. Indítványok. Bodrogi Bálint törv. hat. biz. tag egy indítványt nyújtott be a közgyűlés elé, hogy a köztisztasági szabályrendeletet úgy módosítsák, hogy a külső részeken levő utcá­kon csirkéket is lehessen tartani. A közgyűlés elfogadta. A m. kir. ministerelnök ur leirata dr. nagykállói Kállay Tibor m. kir. pénzügyminiszter és dr. Nagy Emil m. kir. igazságügyminiszter felmen­tése és a­­pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével Dr. Walkó Lajos m. kir. kereskedelemügyi miniszter, az igazságügyminiszté­­rium ideiglenes vezetésével pedig a m. kir. miniszterelnök megbíza­tásáról tudomásul szolgál. A szegedi m. kir. Ferenc József tudomány­egyetem tudományos felszerelése céljaira egymillió ko­ronát szavaztak meg. Az Iparos Daloskörnek a Budai Dalárda április 5-iki fogadásának és propaganda hangversenyének költségeihez kettő millió korona városi hozzájárulás engedélyezése iránti kérelmét teljesítették. Az asphalt járdák javítási mun­kálatait elrendelték. A létesítendő Munkás Otthon céljaira szükséges telek megvéte­lében úgy döntöttek, hogy két tel­ket ajánlottak fel választás céljá­ból. Nevezeten az epreskertben és a tóban 300 négyszögöl földet amelyikre a munkásoknak tetszik felépíthetik a Munkás Otthont. Az Anya- és Csecsemővédő in­tézet részére adott városi segélyt Lázár Lajos indítványára 2 millió koronára felemelték. Az 1924. évi házi és nyugdíj­pénztári költségelőirányzat tervezet bemutatását tudomásul vették. A belterületi utcák burkolására vonatkozó szabályrendeletet többek hozzászólása után elfogadták. A köztisztasági vállalkozónak a vállalati díjak felemelése iránt be­adott kérelmében úgy határoztak, hogy a városnak végzett munkák díját az eddigiek 2 szeresére s a köznek végzettekért 4 szeresre emelték. A kéménysepretési díjak feleme­lése iránt Huszár Károly és társai által beadott kérelmét részben tel­jesítették, ugyanis az eddigiek 2 szeresére emelték. Egy kémény­­seprés 1200 korona. Kun Miksa vendéglősnek a Já­­nos-téren nyári kioszk építésének engedélyezése iránt beadott kérel­mét teljesítették. A malomtaksákat 10.000 koro­nára emelték. Néhai Kovács Imre nyug­­városi rendőr özvegyének özvegyi nyug­díj és neveltetési járulék meg­állapítása iránt beadott kérelmét elvetették. A bérkocsi díjak megállapítása ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésre vonat­kozólag a tanácsi javaslatot elfo­gadták. Néhai Mónus Istvánná Mónus Juliánná volt hódmezővásárhelyi lakos által hódmezővásárhelyi sze­gényeket segélyző közjótékonysági célra hagyományozott 4 hold 200 öl földjéről készített alapítványi okirat bemutatását tudomásul vet­ték. Juhász Ferenc tb. aljegyző, közig. fogalmazónak havi működési pót­lékát felemelték. Néhai Kalocsay Béla nyug. közig. kiadó özvegye részére ki­utalt temetési segély utalványo­zásának bejelentését tudomásul vették. Endrey Béla tanácsnoknak a Mezőgazdasági Részvénytársaság­nál igazgatósági taggá történt­­meg­választására vonatkozólag tett be­jelentését tudomásul vették. Herceg József adótisztnek 3 havi szabadságidőt engedélyeztek. Az ártézi kutak városa. A hírnév és dicsőség az ember számára teremtődött. Kárpótlásul adatik az minden­kor, de csak egynémelyeknek és pedig azért a nagy veszteségekért, mely az enyészetben reánk sza­kadt és a halálban kifejezésre ju­tott. Születése az első időkre esik, mikor a nagy kaszás úrrá lett az élet fölött és a hatalommal együtt átvette birodalmát ama nagy jus­sal a birtokában, hogy mesgyét szabjon és jelöljön meg az élet végére, itt a földi világban, min­denkinél egyformán, aki anyától lett. Sok időn keresztül szunnyadóban volt és élt a hírnév a lelkekben és csak az alkalomra várt, hogy föltámadhasson és érvényesüljön, ami akkor következett el ránézve, mikor a harc az életért kezdetét vette és az embereket szemtől­­szembe állította egymással. Eleinte sokáig rátarti volt, sőt kényes, mint a leány szokott a szépség birtokában, kinek csókjára mindenki vágyakozik és boldogui. Megnyílt a zöldségpiacon, IV. kerület, Szentesi-utca 4. szám alatt

Next