Vásárhelyi Ujság, 1935. július-szeptember (15. évfolyam, 147-222. szám)

1935-07-02 / 147. szám

1935. julius 2. kedd Ara: 6 fillér. Kg­' ^ XV évfolyam, 147 szám. VÁSÁRHELYI ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁR. Egy hóra 1­­30 P, Negyedévre 3’60 P, Egész évre 14 P,— Külterületre és vidékre negyedévre 5 P DELI HÍRLAP FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sz.-Antal­ u. 7 szám TELEFON: 209 Embervédelem A 33-as bizottság nagyjelentőségű kormányrendeletet tárgyalt le legutóbbi ülésén Felhatalmazást adott a kor­mánynak az ipari munkások munka­idejének és legkisebb munkabérének szabályozására s a 48 órás munkahét bevezetésére. Első látszatra talán nem is tudjuk áttekinteni, milyen hatalmas jelentő­ségű intézkedés ez s mindenesetre hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a társadalomnak csupán egyik rétegét, az ipari munkásságot érdekli. Pedig nemcsak róluk van szó. A gazdasági és társadalmi elem­ek minden vonat­kozására kiható, másfél évtized óta tátongó üszkös seb jut ezzel orvoslás­hoz, aminek előnyeit az egész magyar gazdasági és társadalmi élet élvezni fogja. Az ipari munkásság a magyar tár­sadalomnak ma már számbelileg is igen jelentékeny része. Ezt a réteget — túlnyomórészt a magyar falvak és kis városok lakossága termelte ki s bo­­csájtotta szét — mint megszaporodott méhcsalád a rajokat — a fővárosba s az ország más ipari központjaiba. Sorsuk és boldogulásuk már csak ezért sem lehet közömbös. De nem lehet közömbös azért sem, mert ez a ré­teg egyik legfőbb fogyasztója a mező­­gazdaság termelvényeinek. Nem mel­lékes tehát az, ha többen és jobban tudnak keresni közülük, mert ez ma­gasabb fogyasztást eredményez a me­zőgazdaság termelvényeiben is. A 8 órás munkaidő s a legkisebb ipari munkabérek megállapítása a külföld valamennyi kulturországában évekkel, egyes helyeken évtizedekkel ezelőtt megtörtént Mérlegeltek, fon­tolgatták, vitatták a kérdést nálunk is , de a cselekvés hiányzott. A re­formkormány egyetlen rendelettel, egyetlen tollvonással megoldotta ezt a problémát. Vita és habozás helyett hozta magát a kész intézkedést, amely most már rövidesen, természetes, hogy a fokozatosság elve alapján megvaló­sítva, a gyakorlati életbe is átmegy. A kormány bizonyságot tett ezzel az intézkedéssel arról, hogy legkomo­lyabban veszi saját programját, amely­nek első vonalába éppen a gazdasági és szoc­ális problémák megoldását ál­lította. Ezek között a szociális kérdé­sek között, a gyáripari munkásság felé, valóban nem volt fontosabb és sürgősebb intézkedés, mint ez. A ma­gyar ipari törvény elavult rendelke­zései 16 órás munkaidőt is lehetővé tettek s ezzel módot adtak a lelkiis­meretlen kizsákmányolásra. A munkás testi és szellemi erejét teljesen fel­használó intékedést meg kellett változ­tatni nemzeti szempontból is, hogy ki­emeljük a legnagyobb nemzeti va­gyont, az embert. Méltó válasz ez az intézkedés azok­nak is, akik a reformok sorrendjében találtak és keresnek kifogásolni valót. Mert nincs az az alkotmányjogi re­form, ami többet jelentene a dolgozó kisemberek szempontjából, mint egy olyan intézkedés, amely munkaerejét védi és méltó munkabért biztosít. Természetes, hogy ezt az intézke­dést követni fogja a többi is. Követni fogják más intézkedések, más vonat­kozásban, mert a kormány program­jába vette a falu lakosság szociális helyzetének felkarolását is. A mező­gazdaságban nem lehet 8 órai m­un­kaidőt bevezetni. Ott más természetű intézkedésekre van szükség, de min­denesetre ezer tennivaló van, amely­lyel a falusi nép lenyomott és hátrá­nyos helyzetén segíteni lehet. Az első határozott és nagyjelentőségű lépés mutatja, hogy ezek nem fognak késni s elérjük a célt , ami nem lehet más mint a dolgozó, széles néprétegek jobb szociális, kulturális és anyagi helyzete. Amennyiben a törvényhatósági bizottság nem nyugdíjazza az idős tisztviselőket, úgy a főispán maga hajtja végre a vámelbánást Leveldi Kozma György dr főispán nyilatkozata Sokat beszélnek és még többet ír­nak mostanában a lapok a torony alatti nyugdíjazások ügyéről, amire vonatkozóan különböző hirek vannak forgalomban. Hogy olvasóközönségün­ket kellőképen tájékoztassuk, legille­tékesebb helyre fordultunk és az ügy­ben megkérdeztük leveldi dr KOZMA GYÖRGY főispánt, ki munkatársunk kérdé­sére a következőket mondotta : — A szolgálati alkalmatlanság oká­ból az 1934. évi I törvénycikk alapján végelbánásban részesítendő tisztviselők névsorának össze­állítására a város polgármes­terét kértem fel. Ha a polgármester javaslatára a bel­ügyminiszter úr ilyen eljárást elrendel, a hármas bizottság a legtelje­sebb objektivitással fogja az ügyet letárgyalni. . Én ilyen végelbánást nem kezdemé­nyezek, mert a tisztviselők hivatali működését annyira még nem isme­rem, hogy bárkinek szolgálati alkal­matlanságát megállapíthatnám. Annál nagyobb­­ súlyt helyezek azonban arra, hogy a teljes nyugdíjjogosult­ságot, vagy a 65 éves korha­tárt elérő tisztviselők szep­tember végéig személyváloga­tás nélkül nyugdíjaztassanak. , . Az ehhez fűződő közérdeket megértve, maguk az érdekelt tisztvi­selői, valamennyien beadják a nyug­díjazás iránti kérvényüket és a tör­­vényhatósági bizottságnak módjában lesz ennek folytán megfelelő formák között búcsút venni érdemes öreg tisztviselőitől . Ha netalán a törvényható­sági bizottság a nyugdíjazás kérdésében elutasító álláspon­tot foglalna el, akkor én reám hárulna az a kellemetlen fel­adat, hogy végelbánás útján az 1934. évi I. törvénycikk alapján intézzem el ezeket a nyugdíjazási ügyeket is, mert a vonatkozó belügyminiszteri rendelet intenciójának kötelességem minden körülmények között eleget tenti Vidéki minisztertanácsokon tárgyalják le a telepítésről és a saj­tór­ef­or­m­ról szóló javaslatokat Budapestről jelentik . A képviselő­­ház a nyári szünet előtt befejezte érdemleges munkáját s most már mindössze csak egy formális ülést tart, hogy tudomásul vegye a felső ház üzenetét, azután pedig megkezdi október 14-ig jár­ó vakációját. A fel­sőhá­zt szerdára hívták össze, ami­kor letárgyalják a külföldi filmek szinkronizálásáról, a II. Rákóczi Fe­renc fejedelem emlékét megörökítő kétpengős emlékérmék veréséről szóló törvényjavaslatokat, több nemzetközi egyezmény és kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot, va­lamint az 1933—34. évi zárszáma­dást. Utolsó nap tárgyalják a légvé­delemről szó­ó törvényjavaslatot, ame­lyet a felsőház egyesített bizottságai hétfőn tárgyalnak le. A nyári szünet a politikában egyéb­ként csak kifelé jelent pihenőt, mert a kormány tagjai, az eddigi szoká­­soktól eltérően, nem mennek hosz­­szabb nyári szabadságra. Fabinyi Ti­­hamé pénzügyminiszter hivatalosan utazott Londonba, hogy a külföldi hitelezők megbízottaival megegyezést készítsen elő s távolléta alatt Hóman Bálint kultuszminiszter helyettesíti. Bornemissza Géza kereskedelmi mi­niszter holnap nyolc napra a Sem­­meringre utazik, távolléte alatt Koz­ma Miklós belügyminiszter fogja he­lyettesíteni. A minisztériumokban nagy erővel folyik a munka, hogy nllás végére elkészülhessenek a leg­fontosabb reformjavaslatokkal, ame­lyeket végleges formájukban az au­gusztusi vidéki minisztertanácsok tár­gyalnak le. A kormány tagjai ugyan­is az idén is elvonulnak valamelyik csöndes vidéki helyre, ahol napokon keresztül szinte permanens miniszter­tanácson foglalkoznak majd azokkal a reformjavaslatokkal, amelyekkel el­sősorban kívánják a törvényhozást foglalkoztatni. A nyári vakáció után először a bírák és ügyészek fegyelmi felelősségéről szóló törvényjavaslatot tárgyalja a képviselőház, utána pedig máris a legfontosabb reformjavasla­tokra kerül a sor. Ezeket a nyár fo­lyamán készítik el végleges formá­ban és az augusztusi minisztertanács állapítja meg a törvényhozási tárgya­lás sorrendjét. E nagyjelentőségű re­formok között szerepel a telepítés és hitbizományi reformja s őszre készül el a sajtótörvény reformja is. Máris készen van a tiltott közlésre vonatkozó törvényjavaslat, amely egy régóta vajúdó kérdést fog tisztázni. A kormány nyári minisztertanácsai iránt általános érdeklődés mutatkozik nemcsak politikai körökben s ezt mutatja az is, hogy több vidéki vá­ros fordult azzal a kéréssel Gömbös Gyula miniszterelnökhöz, hogy a kormány tagja náluk gyűljenek ösz­­sze ezekre a nagyjelentőségű minisz­­tertanácsokra. — Felhívás a Gazdasági Egyesület könyvtárának látogatóihoz! Felhívom mindazokat, akiknél könyvtári kiviteli köny­vecske van, szíveskedjenek azt valamelyik vasárnap délelőtt behozni. — Könyvtáros. A vasadó történetek Eszmék és gondolatok termelése az agy ki­zárólagos kötelessége, a bt raktározás munkája is odatartozik, így az ész számára nem marad más halra, mint a megfontolás és elbírálás tennivalója, majd ezek után az eszmék és gondolatok érvényre juttatása, vagy pedig a lomtárba helyezése. Ha mindez pontosan és jól történik az élet összes vonatkozásaiban, akkor az élet kocsija­­ megy, halad előre a maga megszokott útján, zavar, rázkódás és döccenő nélkül, de ha a megfontolásnál hiba adja elő magát, akkor az eszmék és gondolatok bármilyen jól fessenek is papiroson, a való életben károkat okoznak, kiszámíthatatlan veszedelmeket szülnek ér­­vényrejutásuk esetén. A kommunista eszmék és gondolatok is var- i­gát rántottak, mihelyt a megvalósulásukra ke­rült a sor, mert az eszme termelője nem szá­mított arra, hogy az ember, mikor a teremtés­ben az Isten keze alól kikerült, csak addig volt egy­­ testben, lélekben,gondolkozásban és más egyebekben, míg maga állott a piacon, de amint a szaporodás elkövetkezett, megválto­zott a sor, mert minden ember más lett és eltérő, és éppen ez a nagy különbözőség tette lehetetlenné a kommunista elvek átvitelét a való életbe. A különbözőségre azonban szükség volt, égető nagy és elengedhetetlen szükség. Ez a különbözőség teremtette meg ugyanis a mai társadalmi rendet, melynek az a leg­főbb törvénye, hogy mindenkinek megvan a jussa dolgozni és a végzett munka mennyisé­gének megfelelőleg hozzájutni azokhoz az esz­közökhöz, mik az életsor irányítására befo­lyással vannak, sőt nagyon sokszor átveszik annak igazítását és kézben tartják azt. De ehez a kötelességhez egy másik is csat­lakozik- Az életeszközök felhalmozása és vesz­teg állapotra való kárhoztatása nemcsak bűn, de a legnagyobb merénylet­ az emberi boldogu­lás ellen, mivel az a való élet mozgását csök­kenti, sőt végső fokon a megállását eredmé­­nyezi. Éppen azért nem engedhető meg, hogy egyesek a kezükben­­ levő tőke nagyságát és erejét hatalmi és döntő tényezőként állítsák be az életfolyásba és a benne rejlő hatalmat a maguk számára használják ki egyoldalúlag, önzőleg a közösség kárára és rovására. A kommunisták törekvése is ilyen egyoldalú hatalom megteremtése volt és már az első időkben döcögőre jutott a kocsijuk. Aratási és cséplési munka trikók Jól bevált minőségben ! Női, férfi, gyermek sport és nyári ingek, gyermek trikók, zoknik olcsó áron találhatók a K 0 K R 0 N-LERAKÍTBAN

Next