Vásárhelyi Ujság, 1935. július-szeptember (15. évfolyam, 147-222. szám)
1935-07-02 / 147. szám
1935. julius 2. kedd Ara: 6 fillér. Kg' ^ XV évfolyam, 147 szám. VÁSÁRHELYI ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁR. Egy hóra 130 P, Negyedévre 3’60 P, Egész évre 14 P,— Külterületre és vidékre negyedévre 5 P DELI HÍRLAP FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sz.-Antal u. 7 szám TELEFON: 209 Embervédelem A 33-as bizottság nagyjelentőségű kormányrendeletet tárgyalt le legutóbbi ülésén Felhatalmazást adott a kormánynak az ipari munkások munkaidejének és legkisebb munkabérének szabályozására s a 48 órás munkahét bevezetésére. Első látszatra talán nem is tudjuk áttekinteni, milyen hatalmas jelentőségű intézkedés ez s mindenesetre hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a társadalomnak csupán egyik rétegét, az ipari munkásságot érdekli. Pedig nemcsak róluk van szó. A gazdasági és társadalmi elemek minden vonatkozására kiható, másfél évtized óta tátongó üszkös seb jut ezzel orvosláshoz, aminek előnyeit az egész magyar gazdasági és társadalmi élet élvezni fogja. Az ipari munkásság a magyar társadalomnak ma már számbelileg is igen jelentékeny része. Ezt a réteget — túlnyomórészt a magyar falvak és kis városok lakossága termelte ki s bocsájtotta szét — mint megszaporodott méhcsalád a rajokat — a fővárosba s az ország más ipari központjaiba. Sorsuk és boldogulásuk már csak ezért sem lehet közömbös. De nem lehet közömbös azért sem, mert ez a réteg egyik legfőbb fogyasztója a mezőgazdaság termelvényeinek. Nem mellékes tehát az, ha többen és jobban tudnak keresni közülük, mert ez magasabb fogyasztást eredményez a mezőgazdaság termelvényeiben is. A 8 órás munkaidő s a legkisebb ipari munkabérek megállapítása a külföld valamennyi kulturországában évekkel, egyes helyeken évtizedekkel ezelőtt megtörtént Mérlegeltek, fontolgatták, vitatták a kérdést nálunk is , de a cselekvés hiányzott. A reformkormány egyetlen rendelettel, egyetlen tollvonással megoldotta ezt a problémát. Vita és habozás helyett hozta magát a kész intézkedést, amely most már rövidesen, természetes, hogy a fokozatosság elve alapján megvalósítva, a gyakorlati életbe is átmegy. A kormány bizonyságot tett ezzel az intézkedéssel arról, hogy legkomolyabban veszi saját programját, amelynek első vonalába éppen a gazdasági és szocális problémák megoldását állította. Ezek között a szociális kérdések között, a gyáripari munkásság felé, valóban nem volt fontosabb és sürgősebb intézkedés, mint ez. A magyar ipari törvény elavult rendelkezései 16 órás munkaidőt is lehetővé tettek s ezzel módot adtak a lelkiismeretlen kizsákmányolásra. A munkás testi és szellemi erejét teljesen felhasználó intékedést meg kellett változtatni nemzeti szempontból is, hogy kiemeljük a legnagyobb nemzeti vagyont, az embert. Méltó válasz ez az intézkedés azoknak is, akik a reformok sorrendjében találtak és keresnek kifogásolni valót. Mert nincs az az alkotmányjogi reform, ami többet jelentene a dolgozó kisemberek szempontjából, mint egy olyan intézkedés, amely munkaerejét védi és méltó munkabért biztosít. Természetes, hogy ezt az intézkedést követni fogja a többi is. Követni fogják más intézkedések, más vonatkozásban, mert a kormány programjába vette a falu lakosság szociális helyzetének felkarolását is. A mezőgazdaságban nem lehet 8 órai munkaidőt bevezetni. Ott más természetű intézkedésekre van szükség, de mindenesetre ezer tennivaló van, amelylyel a falusi nép lenyomott és hátrányos helyzetén segíteni lehet. Az első határozott és nagyjelentőségű lépés mutatja, hogy ezek nem fognak késni s elérjük a célt , ami nem lehet más mint a dolgozó, széles néprétegek jobb szociális, kulturális és anyagi helyzete. Amennyiben a törvényhatósági bizottság nem nyugdíjazza az idős tisztviselőket, úgy a főispán maga hajtja végre a vámelbánást Leveldi Kozma György dr főispán nyilatkozata Sokat beszélnek és még többet írnak mostanában a lapok a torony alatti nyugdíjazások ügyéről, amire vonatkozóan különböző hirek vannak forgalomban. Hogy olvasóközönségünket kellőképen tájékoztassuk, legilletékesebb helyre fordultunk és az ügyben megkérdeztük leveldi dr KOZMA GYÖRGY főispánt, ki munkatársunk kérdésére a következőket mondotta : — A szolgálati alkalmatlanság okából az 1934. évi I törvénycikk alapján végelbánásban részesítendő tisztviselők névsorának összeállítására a város polgármesterét kértem fel. Ha a polgármester javaslatára a belügyminiszter úr ilyen eljárást elrendel, a hármas bizottság a legteljesebb objektivitással fogja az ügyet letárgyalni. . Én ilyen végelbánást nem kezdeményezek, mert a tisztviselők hivatali működését annyira még nem ismerem, hogy bárkinek szolgálati alkalmatlanságát megállapíthatnám. Annál nagyobb súlyt helyezek azonban arra, hogy a teljes nyugdíjjogosultságot, vagy a 65 éves korhatárt elérő tisztviselők szeptember végéig személyválogatás nélkül nyugdíjaztassanak. , . Az ehhez fűződő közérdeket megértve, maguk az érdekelt tisztviselői, valamennyien beadják a nyugdíjazás iránti kérvényüket és a törvényhatósági bizottságnak módjában lesz ennek folytán megfelelő formák között búcsút venni érdemes öreg tisztviselőitől . Ha netalán a törvényhatósági bizottság a nyugdíjazás kérdésében elutasító álláspontot foglalna el, akkor én reám hárulna az a kellemetlen feladat, hogy végelbánás útján az 1934. évi I. törvénycikk alapján intézzem el ezeket a nyugdíjazási ügyeket is, mert a vonatkozó belügyminiszteri rendelet intenciójának kötelességem minden körülmények között eleget tenti Vidéki minisztertanácsokon tárgyalják le a telepítésről és a sajtóreformról szóló javaslatokat Budapestről jelentik . A képviselőház a nyári szünet előtt befejezte érdemleges munkáját s most már mindössze csak egy formális ülést tart, hogy tudomásul vegye a felső ház üzenetét, azután pedig megkezdi október 14-ig járó vakációját. A felsőházt szerdára hívták össze, amikor letárgyalják a külföldi filmek szinkronizálásáról, a II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékét megörökítő kétpengős emlékérmék veréséről szóló törvényjavaslatokat, több nemzetközi egyezmény és kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot, valamint az 1933—34. évi zárszámadást. Utolsó nap tárgyalják a légvédelemről szóó törvényjavaslatot, amelyet a felsőház egyesített bizottságai hétfőn tárgyalnak le. A nyári szünet a politikában egyébként csak kifelé jelent pihenőt, mert a kormány tagjai, az eddigi szokásoktól eltérően, nem mennek hoszszabb nyári szabadságra. Fabinyi Tihamé pénzügyminiszter hivatalosan utazott Londonba, hogy a külföldi hitelezők megbízottaival megegyezést készítsen elő s távolléta alatt Hóman Bálint kultuszminiszter helyettesíti. Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter holnap nyolc napra a Semmeringre utazik, távolléte alatt Kozma Miklós belügyminiszter fogja helyettesíteni. A minisztériumokban nagy erővel folyik a munka, hogy nllás végére elkészülhessenek a legfontosabb reformjavaslatokkal, amelyeket végleges formájukban az augusztusi vidéki minisztertanácsok tárgyalnak le. A kormány tagjai ugyanis az idén is elvonulnak valamelyik csöndes vidéki helyre, ahol napokon keresztül szinte permanens minisztertanácson foglalkoznak majd azokkal a reformjavaslatokkal, amelyekkel elsősorban kívánják a törvényhozást foglalkoztatni. A nyári vakáció után először a bírák és ügyészek fegyelmi felelősségéről szóló törvényjavaslatot tárgyalja a képviselőház, utána pedig máris a legfontosabb reformjavaslatokra kerül a sor. Ezeket a nyár folyamán készítik el végleges formában és az augusztusi minisztertanács állapítja meg a törvényhozási tárgyalás sorrendjét. E nagyjelentőségű reformok között szerepel a telepítés és hitbizományi reformja s őszre készül el a sajtótörvény reformja is. Máris készen van a tiltott közlésre vonatkozó törvényjavaslat, amely egy régóta vajúdó kérdést fog tisztázni. A kormány nyári minisztertanácsai iránt általános érdeklődés mutatkozik nemcsak politikai körökben s ezt mutatja az is, hogy több vidéki város fordult azzal a kéréssel Gömbös Gyula miniszterelnökhöz, hogy a kormány tagja náluk gyűljenek öszsze ezekre a nagyjelentőségű minisztertanácsokra. — Felhívás a Gazdasági Egyesület könyvtárának látogatóihoz! Felhívom mindazokat, akiknél könyvtári kiviteli könyvecske van, szíveskedjenek azt valamelyik vasárnap délelőtt behozni. — Könyvtáros. A vasadó történetek Eszmék és gondolatok termelése az agy kizárólagos kötelessége, a bt raktározás munkája is odatartozik, így az ész számára nem marad más halra, mint a megfontolás és elbírálás tennivalója, majd ezek után az eszmék és gondolatok érvényre juttatása, vagy pedig a lomtárba helyezése. Ha mindez pontosan és jól történik az élet összes vonatkozásaiban, akkor az élet kocsija megy, halad előre a maga megszokott útján, zavar, rázkódás és döccenő nélkül, de ha a megfontolásnál hiba adja elő magát, akkor az eszmék és gondolatok bármilyen jól fessenek is papiroson, a való életben károkat okoznak, kiszámíthatatlan veszedelmeket szülnek érvényrejutásuk esetén. A kommunista eszmék és gondolatok is var- igát rántottak, mihelyt a megvalósulásukra került a sor, mert az eszme termelője nem számított arra, hogy az ember, mikor a teremtésben az Isten keze alól kikerült, csak addig volt egy testben, lélekben,gondolkozásban és más egyebekben, míg maga állott a piacon, de amint a szaporodás elkövetkezett, megváltozott a sor, mert minden ember más lett és eltérő, és éppen ez a nagy különbözőség tette lehetetlenné a kommunista elvek átvitelét a való életbe. A különbözőségre azonban szükség volt, égető nagy és elengedhetetlen szükség. Ez a különbözőség teremtette meg ugyanis a mai társadalmi rendet, melynek az a legfőbb törvénye, hogy mindenkinek megvan a jussa dolgozni és a végzett munka mennyiségének megfelelőleg hozzájutni azokhoz az eszközökhöz, mik az életsor irányítására befolyással vannak, sőt nagyon sokszor átveszik annak igazítását és kézben tartják azt. De ehez a kötelességhez egy másik is csatlakozik- Az életeszközök felhalmozása és veszteg állapotra való kárhoztatása nemcsak bűn, de a legnagyobb merénylet az emberi boldogulás ellen, mivel az a való élet mozgását csökkenti, sőt végső fokon a megállását eredményezi. Éppen azért nem engedhető meg, hogy egyesek a kezükben levő tőke nagyságát és erejét hatalmi és döntő tényezőként állítsák be az életfolyásba és a benne rejlő hatalmat a maguk számára használják ki egyoldalúlag, önzőleg a közösség kárára és rovására. A kommunisták törekvése is ilyen egyoldalú hatalom megteremtése volt és már az első időkben döcögőre jutott a kocsijuk. Aratási és cséplési munka trikók Jól bevált minőségben ! Női, férfi, gyermek sport és nyári ingek, gyermek trikók, zoknik olcsó áron találhatók a K 0 K R 0 N-LERAKÍTBAN