Vásárhelyi Ujság, 1937. július-szeptember (17. évfolyam, 145-222. szám)
1937-07-01 / 145. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP MEGJELENIK A KORA DÉLUTÁNI ÓRÁKRA ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy hóra 1*40 P. Negyedévi C 4'— P. Fél évre 8*— P. — Külterületre és vidékre negyedévre 6 P. Csütörtök, 1937. julius 1. Felelős szerkesztő: Dr LÁZÁR BÉLA KIS V... Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Antal utca 7 szám. TELEFON: 209. Hódmezővásárhely 1 | | - - LÁ b M ^ XVII. évfolyam 145. szám A kenyér ünnepét írta: Dr HOLLÓ SI ANIAJ. . * §| Kenyér. Láttam, amikor finnyáskodva csipegették, mint mellékes, majdnem felesleges dolgot, dúsan megrakott asztaloknál. Láttam könnyhullatások között fogyasztott „panaszos" kenyeret is. Láttam azt is, amikor esti órákban, a kenyérrel hazatérő családapát, a sok apróság felvillanó, boldog tekintetű szemekkel fogadta s leritt az arcokról, hogy egész napon át, rongyosan, éhesen, erre az ünnepi pillanatra vártak ... és elfacsarodott a szívem. Láttam, megbotránkozással, eldobott kenyérdarabot is, kőkeményen, penészesen, mint kőkemény, penészes szivek érzéketlenségének folyományát s láttam kirakatokba helyezett,finom, foszlós, illatos kenyereket is amelyekre vágyó tekintettel pillantott a szegénység, a nyomor, az elesettig . . . Tudok kenyérharcról, vad, öklelő, vérzivataros, mindent legázoló tülekedésekről, amelyek a kenyérért folytak és folynak szüntelen, mint valami kiapadhatatlan forrásból táplálkozó folyam, melynek partjain nyugodt szemlélők szeretnénk lenni, de az áradat minket is magával sodor. És e sodródásban úgy érezzük, hogy e folyam emberi könnyekből, verejtékből táplálkozik s ha nem jól megépített, helytelen védgátak közé akarják szorítani, akkor kiárad, rombol, pusztít s nyomában iszap, sár, rombolás, pusztulás támad . . .§ És most a szomszédos Szeged városa, ennek a kenyérnak ünnepet szentelt, amelyet nagy lelki örömmel hallgattam végig a rádión. A szántás, vetés, aratás, aratási ünnep, jelképes kifejező jelenetek kapcsán pergett le szemeink előtt s felhangzottak az „Itt a tavasz, szántani kék . . meg a „Mi Atyánk Úristen, hallgass meg minket, Áldd meg határunkat, kenyérbőséggel" ősrégi, magyar dallamai, melyek a föld népének elemi erővel kitörő sóhajtásai, imája, vágya, könyörgése, földből felszálló örökszép himnuszai, zsoltárai . . . Akik látták és hallgatták, bizonyára eszükbe juthattak Goethe eme szavai. . . Ki kenyerét soha könnyezve nem ette, kinek álmait sohasem zavarta meg sajgó szivének bánata, az nem ismeri a mennyei hatalmakat . . ." Őszintén örülhetünk, hogy az ország színe előtt, a kenyeret s rajta keresztül a föld népét ünnepelték. Az a liberális korszak, amely letünőben van, de amelynek csökevényei annál szivósabb ellenállást tanúsítanak: mennél inkább érzik a tata kicsúszását lábaik alól, a föld népével nem törődött, azt csak számítási és számolási mennyiségnek tekintette a jg maga A nagystílűü^tis^máni évesei szempontjából. Nos, ez a „szántós velős”" ember, ahogy a tőzsde vitézei emlegették, hovatovább, annál nagyobb megbecsülésnek kezd örvendezni. Egyelőre még csak a figyelem terelődött rája s egyelőre még csak szónokolnak róla a ünnepelgetik, de mi várva várjuk, sőt türelmetlenül sürgetjük, hogy mikor lesz a vállveregetésből, szónoklatokból ünneplésből tett és cselekvés? Mikor juttat a magyar nemzeti társadalom igazi, méltó helyet annak két munkás karral rendelkező, napbarnította arcú, szikár testalkatú magyar kisbirtokosnak és földmunkásnak, aki annyit fárad a nemzet általános jólétéért ? . . . Mikor lesz kielégítve, jogos földéhsége s mikor jut családjával együtt semben sorshoz méltó megélhetéshez és életszínvonalhoz ? Ha ez megtörténik, akkor nemcsak elméletileg ünnepeljük a kenyeret s annak elsővonalban küzdő harcosait, hanem gyakorlatilag is. És ez lesz az igazi ünnep. A kenyér ünnepe, amelymeglesz mindenkinek és mindennap, miként imánkban is kérjük . . . Megfellebbezik a kereskedők a vasárnapi zárórai kifüggesztésre vonatkozó közgyűlési határozatot Emlékezetes az a nagy harc, ami a vasárnapi záróra körül keletkezett. Öt-hat kereskedő kérésére a Kereskedelmi Testület kérelmet intézett a miniszterhez, hogy Vásárhelyen és a vásárhelyi határ nemn oldja fel a vasárnapi zárórát és engedje meg, hogy reggel 6 órától 9 óráig nyitva lehessenek az üzletek. A miniszter a városi közgyűlés állásfoglalásától tette függővé határozatát. Amikor erről a kiskereskedők értesültek, akcióba léptek ők is, de nem a záróra felfüggesztése, hanem a zárórarendelet fenntartása érdekében és száznegyven aláírással ellátott beadványban kérték a tb. bizottságot, hogy ne javasolja a záróra felfüggesztését. Csodálatos képen a kiskereskedők kívánságát mellőzte a törvényhatósági bizottság, ott még csak fel sem olvasták kérelmüket, hanem a pár nagyobb kereskedő óhaja szerint hozták meg javaslatukat és mellőzve minden valláserkölcsi, szociális szempontot, a vasárnapi záróra rendelet felfüggesztése mellett foglaltak állást. A száznegyven kiskereskedő megdöbbenve értesült arról, hogy velük mit sem törődve döntöttek ebben a fontos ügyben Persze nem nyugodnak bele, hogy öt hat ember önös érdeke szerint történjen minden, hogy öt hat társuk matt várják hiába a vevőt vasárnap délelőtt azok, akik egész héten át úgyis eleget robotoltak. Éppen ezért a dolgozó kiskereskedők megfellebbezik a szombati közgyűlés érthetetlen és indokolatlan határozatát. Ugyanaz a száznegyven kiskereskedő írja alá a fellebbezést, akik a múltkor a tb. bizottsághoz intéztek kérelmet is cégszerűen aláírták. Bíznak abban, hogy Bornemisza miniszter igazságot fog tenni és fentartja a vasárnapi zárórarendeletét, annál is inkább, mert a kereskedők kétharmad részének a kérésére akkor is el kellene rendelni a vasárnapi üzletzárást, ha az történetesen meg volna engedve. A polgármester hozzájárul ahoz, hogy július 29 én kezdje a sziniszezont a Kardos-társulat Mint írtuk, Kardos Géza színigazgató azt kérte Endrey Béla polgármestertől, engedje meg, hogy a társulatátszervezés miatt az eredetileg vállalt időpontnál később, július 29-én kezdhesse meg vásárhelyi szezonját. Értesülésünk szerint a mindenképen méltányos és jogos kérelmet Endrey Béla polgármester teljesíteni fogja. ’ ' ÍJ A vásárhelyi határban kétharmad része elpusztult a szőlőnek A hosszabb idő óta tartó esős időjárás a szőlőben okozott legnagyobb kárt. Mint Kovács Lajostól, a Gyümölcstermelő és Kertészegyesület titkárától értesülünk a szőlőt fakó rothadás és peronoszpóra támadta meg, annyira, hogy a tavasszal ígérkezett termésnek kétharmadrésze elpusztult. Most már szerencsének lehet tartani. ha az eredeti kilátások egyharmad része beérik. Másfelé a helyzet sokkal jobb, mert megfelelő módon, porozással, védekeznek a fakó rothadás és a peronoszpóra ellen. Kecskemét határában mint a cséplőgépek, úgy búgnak a porozó készülékek, nedves időjárás esetén ugyanis mindenki poroz. Hódmezővásárhelyen csupán 617 termelőnek van porozója, ők nem panaszkodnak semmiféle kárra, mert ezideig szépen meg tudták menteni a termésüket. Egy miskolci gyárimunkás rémtette Miskolcról jelentik: Borzalmas családi dráma játszódott le Miskolcon. Friva Félix gyárimunkás, aki a Botor utcában lakik feleségével és két gyermekével, az utóbbi időben ellenséges viszonyban élt a feleségével. A házaspár tegnap elhatározta, hogy gyermekeiket beadják a miskolci menhelyre. A két fiukkal el is indult a házaspár a menhely felé. Útközben Friva összeveszett a feleségével. A vita hevében az állatias férj orvul elkapta felesége nyakát, a térde közé húzta és bicskával kiszúrta a szerencsétlen asszonynak mind a két szemét. Frivíné jobb szeme azonnal kifolyt, de a másik szeme is úgy megsérült, hogy a boldogtalan nő ezt a szeme világát is elvesztette. Az állatias merénylő elmenekült, de a rendőrség hamarosan elfogta. Vallomása után letartóztatták. Gyilkosság a bál után Szegedről jelentik: Egy 27 éves gazdalegény gyilkosság vádjával terhelten állott a szegedi ítélőtábla előtt. A vádlott, Bozóky György a múlt év őszén iéyenszúrta a haragosát, Puskás Istvánt. Mindkét gazdalegény egy leánynak udvarolt és emiatt nézeteltérés támadt köztük. A múlt év szeptemberében Nagyszéksóson szüreti bál volt és ezen megjelent Bozóky György és Puskás István is. A bál után Puskás hazakisérte az ideálját, akinek Bozóky is szeretett volna udvarolni és rossz szemmel nézte a társa közeledését a leányhoz. Amikor Puskás hazafelé ment, az után elébe áll Bozóky és felelősségre vonta. A szóváltást tettlegesség követte és ennek hevében Bozóky agyonszúrta Puskás Istvánt. A törvényszék az év elején tartott tárgyalást ebben az ügyben és Bozóky Györgyöt 10 évi fegyházra ítélte. Az Ítélőtábla hétfőn helybenhagyta ezt a büntetést. Fürdőruhákban m. selyem és kötött férfi ingekben, m. selyem kötött női fehérneműekben harisnyák, sportzoknik és nyári trikók választékában vezet a Kokron Szaküzlet