Vasárnapi Hírek, 1989. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-15 / 3. szám
Bevált a számítása A képviselőnő levelesládái Vajon mit gondolhatnak a választók a törvényjavaslatokról — töprengett Bödöné Rózsa Edit, az alighanem még huszonéves szegedi képviselőnő. — Hiszen neki egy lakótelep nevében kell részt vennie a parlamenti munkában. Gondolt egyet, s levelet írt a polgároknak — amit a helyi újság is közzétett —, kérve őket, írják meg a véleményüket. — Bevált a számítása? — Több mint két és fél ezer válasz érkezett címemre. Voltak ugyanis olyan levelek, amelyeken hatvan-hetven aláírás szerepelt. Akadt olyan válasz, amelyet egy lakóház nevében fogalmaztak meg. De ugyanabból a házból egyedi, eltérő véleményeket is postára adtak. Olykor még házaspárok sem értettek mindenben egyet, s ezt soraikban is jelezték. Szóval úgy gondolom, így kerülhettem leginkább közel választókerületem lakosaihoz. — Máskor is tart majd ilyen közvélemény-kutatást? — Az újságszerkesztők készségesek, a levelekből kitűnt, hogy aválasztók is igényelnék ezt, de jól tudom, nem lehet mindig a sajtóra támaszkodni, ezért van egy másik tervem is. Lakótelepünk négy nagyobb élelmiszer-üzletének bejáratánál rövidesen láda fogadja az arra járókat, ezzel a felirattal: Levelek az országgyűlési képviselőhöz. Így vásárláskor jövet-menet azok is eljuttathatják véleményüket, akiknek nincs módjuk a fórumokra, beszámolókra el. A legutóbbi ülésszakon a parlamentben is kezdeményezett valamit... — Kértem, hogy a módosított ügyrend vita közben is tegye lehetővé a rövid, legfeljebb kétperces hozzászólásokat. Erre eddig csak úgy volt lehetőség, hogy előre még a szünetben jelentkezett a képviselő. Így azonban nem lehet kapcsolódni az elmondottakhoz, „elszállnak” egymás mellett a vélemények egyegy vitára gerjesztő hozzászólásnál. Olykor pedig éppen a spontán megnyilatkozások serkenthetik az eszmecserét. Nagy örömömre indítványomat a Tisztelt Ház elfogadta. P. S. Titokzatos „egyesek” Sajtótájékoztató a parlamenti ülésszak szünetében. Az igazságügy miniszter már válaszolt a kérdésekre. Ezután az ott lévő két képviselőnek tesznek fel kérdéseket. Ezt is: „Szerepelnek a képviselők, korteskednek a televízió nyilvánossága előtt, vagy mondanak is valamit?*’ — Az egyik „honatya” ilyesfélét válaszol: — Sajnos igaz, sokan felszólalnak anélkül, hogy mondanának is valamit. A nyilvánosság, úgy látszik, egyeseknél kikényszeríti ezt, mások a viszszahívás fenyegetését szeretnék ezzel elhárítani. A tájékoztatón megjelent másik képviselő pedig a sajtót is „piricskelte": — Az újságíró lesi a témát, a képviselő igyekszik érdekes témával szolgálni, s ezért elkalandozik a vitától. Aki komolyan veszi választóit és a képviseletet, az kerüli az oktalan szereplést. Ha én képviselő volnék — és a most végződött ülésszakon felszólaltam volna — feltétlenül interpellációt vagy kérdést nyújtanék be a legközelebbi ülésre. És nem valamelyik miniszternek, nem a bsz elnökének, nem valamelyik közjogi méltóságnak címezve. Még nem is a tömegkommunikáció médiás kérdező emberének, mert neki szíve-joga a sajtótájékoztatón is provokatív kérdés feltevése. Hanem a választ adó két képviselőknek tenném fel a kérdést, így: Tisztelt két képviselők: Kik ezek a locsogó, recsegő, visszahívástól rettegő, érdekességeket csillogtató oktalan szereplők? Tessék név szerint felsorolni, megnevezni a felszólalás napját, esetleg még az óráját is. Mert így végül is az egész Ház keveredik gyanúba. És lesz talán olyan állampolgár, aki töpreng és nevetve tippel: talán valamelyik Király, vagy esetleg Puja Frigyes . .. ? Vagy hát, ki? És mit mondtak ezek? Talán választóik véleményét tolmácsolták olyan meggyőző részletességgel, mint a Csongrád megyei Bedőné Rózsa Edit, aki — csodák csodája? — maga is a választók véleményét vallotta, nem pedig — az egyébként derekas munkát végzett — jogi bizottságét. Végül is, kik ezek az „egyesek”? Ezt kérdezném meg a legközelebbi ülésszakon attól a kettőtől. De hát nem tehetem, mert nem vagyok képviselő. Csak „témaleső” újságíró ... Bóday Pál Évszázados látvány, korszerű technikával Munkában az aranyozok — Gép számolja a szavazatokat — Minden padban mikrofon Köztudott, hogy már jó ideje a parlament ülései az Országház kongresszusi termében zajlanak, mivel az országgyűlési termet most teljes kiterjedésében állványzat borítja. A padokat kijavították, kicserélték az elektromos hálózatot, munkálkodnak az aranyozok a gazdag díszítéseken. Ács László, az Országgyűlés Irodája műszaki és ellátási főosztály vezetője elmondta lapunknak, hogy tavasszal következhet a padlóburkolat felújítása. Vajda Zsigmond két nevezetes, ám kissé színét vesztett történelmi faliképét restaurátorok veszik gondjaikba. Várhatóan augusztus végére elkészül a terem. Látványban minden olyan lesz mint az évszázad elején volt, ám a technikai berendezés korszerű lesz. Főként a szavazatszámláló gépre van nagy szükség. A nyilvánvalóan többségi szavazásnál is követelmény lenne a tények pontos regisztrálása. Érintette ezt a házszabályok korszerűsítéséről tett előterjesztésében Korom Mihály, az Alkotmányjogi Tanács és az Országgyűlés ad hoc bizottságának elnöke is, hangsúlyozva, hogy pontosabban kívánják szabályozni a szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni — mint mondotta — a „látható”, vagy a „nyilvánvaló” többség kifejezést. Vagyis azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott és a tartózkodó szavazatokat számolják össze. Ez a szavazatszámláló géppel egyszerűbb lesz. — Készül a berendezés? — Most egyezkedünk a kivitelezővel — tájékoztatott Ács László. — A hangosító- és hozzászólórendszer gazdája, az Elektroakusztikai Gyár, a BEAG illetékesei szorosnak tartják az augusztus 31-i határidőt. — Mi mindent tud majd a technika? — Sok a lehetőség. Ha a képviselő például hozzá kíván szólni a vitához, elnöki engedéllyel ezt bármikor megteheti, de csak annak a mikrofonja lesz bekapcsolva, aki szót kapott. A képviselőt egy kis lámpa tájékoztatja arról, hogy már beszélhet, vagyis hangosítva hallatszik. Mindezt számítógép vezérli. Akik szót kérnek, lenyomják a megfelelő gombot, s szándékukról az elnök egy monitorról szerez tudomást, amelyre a számítógép kiírja a jelentkezők nevét. — És hogyan szavaznak? ■ — Ez elsősorban az ügyrendtől függ. A szavazás lebonyolódhat továbbra is kézfelemeléssel, a gépi szavazásnál viszont a képviselő lenyomja a szükséges gombot, mellyel a javaslat mellett vagy ellene szavaz, illetve tartózkodik. A gép pillanatok alatt szolgáltatja az eredményt. A képviselő bizonyos időn belül korrigálhat, ha nem a „jó” gombot nyomta le vagy elhamarkodta a döntést. Utólagos ellenőrzésre is van lehetőség, a számítógép ugyanis igény szerinti listát készít arról, hogy ki, hogyan szavazott s ezt kinyomtatja. — Mennyibe kerül az átalakítás? — Csupán a hangosítás és a szavazatszámláló rendszer mintegy 30 millió forintot tesz ki. De hát ez a terem gyakorlatilag még soha nem volt felújítva és a beruházások újabb évtizedekre szólnak. Palkó Sándor Költözködés Újsághír: Az Országház legyen teljesen az Országgyűlésé. — hangzott el a legutóbbi ülésszakon. Az ott lévő kormányhivatalokat máshova kívánják költöztetni. (Gáspár Imre karikatúrája) Talán mi is kaphatnánk helyet a Jurta Színházban .. . A ruha (is) teszi így látták olvasóink Véget ér „A ruha (is) teszi” sorozatunk, melyben olvasóink szavazatai alapján mutattuk be az öltözködésükre sokat adó vagy kevésbé figyelő közéleti személyiségeket. Most az első helyezettek beszélnek magukról: Csehák Judit miniszter mint a legjobban és Déri János riporter mint a legrosszabbul öltöző ismert ember. A teljes sorrend végül is a következő lett: kategóriájában első Csehák Judit, második Kudlik Júlia, harmadik Czeizel Endre. A másik kategóriában Déri Jánost Váncsa Jenő, őt pedig Törőcsik Mari követi. — Az öltözködéssel én immár évek óta feladatként, kötelezettségként foglalkozom. Nem volt sose hobbim, mint megannyi más nőnek a szép ruha. Körzeti orvosként éreztem a legjobban magam, amikor a munkaruha egyenlő volt a fehér orvosi köpennyel. S a csizma, a nadrág és az elengedhetetlen kiegészítő, a kerékpár, nekem kiválóan megfelelt. Hogy az édesanyám és a húgom remekül varr, ez a mai napig nagy előny. S bár régebben én is megpróbálkoztam varrással, inkább az ő tehetségükben bízom. Húgom főleg ruháim elkészítésében, édesanyám pedig a rendben tartásukban segít. A kosztümökhöz nélkülözhetetlen, szépen vasalt blúzok többnyire anyám munkáját dicsérik. A barátnőim, a munkatársaim is felhívják a figyelmemet arra, hogy mi a divat, mi állna jól, sőt egy-egy darabot kölcsön is adnak nekem. Az én öltözködésem így igazi csapatmunka eredménye. Nem hagyhatom cserben, nem csaphatom be a sok segítőkész szimpatizánst. Amikor a nagyobb nyilvánossággal járó feladatot kaptam, eldöntöttem: nem akarok „elvtársnős” lenni. Vállaltam, hogy a korábban megszokott mintától eltérő legyek. De remélem, hogy sikerült hivalkodástól mentes keretek között maradnom. Gallai Andrea — Életemben egyszer történt, hogy szörnyen vágytam egy ruhadarabra. A hatvanas évek közepében jártunk, amikor álmaim álma volt egy farmer. Anyámnak valahonnan sikerült beszereznie, egyhavi fizetésért. Igaz, 40 centivel volt rövidebb, de én cselesen hosszú szárú csizmát vagy cipőt vettem fel hozzá. Úgy megszerettem a farmert, hogy azóta is főszereplő ruhatáramban. Az Ablak pulóveres műsor. Amikor elindultunk, elhatároztuk: hétköznapokról szóló műsorban hétköznapi öltözékben ülünk be a stúdióba. Csak egy szereplőnk „lóg ki a sorból”, Bálint Gyuri bácsi, ő öltönyösen érzi jól magát, és mi nem akarjuk befolyásolni. Kezdetben sok levelet és telefont kaptam: ápolatlannak, gondozatlannak tűnünk, hol a zakó, nyakkendő, volt, aki arra figyelmeztetett, hogy ha hátrafésülném a hajam, okosabban néznék ki. Ma sem értem, mert nőtt volna meg ettől az intelligenciahányadosom. Furcsa módon, ha valaki öltönyt hord, nyakkendőt köt, és papírból olvassa fel kérdéseit, az az okos, intelligens megjelenésű, s aki pulóveres, az a bohóc. Tessék csak nézni a 2-es adásban, milyen szépek a ruháim! Cardenmodellek. A tv tulajdonai. Bár, ha tudnák, milyen kényelmetlen egyenesben tartani a zakót a süllyedő, mély fotelekben, örülök az öltözködési Citrom-díjnak. Egyébként is: éveken át egy csomó okos emberre azt mondtuk, rosszul gondolkodik, aztán kiderült : nem rosszul, csak másként. Én sem biztos, hogy rosszul öltözködöm, csak másként ... Sebes Erzsébet Öltözködésem csapatmunka Aki pulóveres, még nem bohóc Cikkünk nyomán Drága, de rossz Lapunk január 1-jei számában tettük szóvá — „Csikófogú, aki megeszi” címmel — a gyulai kolbász, valamint a debreceni páros és a bélszínfoló rossz minőségét. Cikkünkre fölfigyelt Beck Tamás kereskedelmi miniszter. Arról értesítette a Vasárnapi Hírek szerkesztőségét, hogy az ügyben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz fordult. „Sorozatos panaszok érkeznek hozzám, de magam is személyesen tapasztalom — írta a miniszter —, hogy az előre csomagolt felvágottak (például bácshús) minősége elfogadhatatlan. Lejárati időn belül a fóliatasak kibontásakor jelentős mennyiségű víz folyik ki a tasakból és a szeletelt felvágott héja sincs lehúzva, ami pedig rúdban könnyebb, mint szeletben. Munkatársaim szerint a húsáruk csomagolását illetően csak az ipari csomagolású tőkehúsokra van szabvány. A forgalomba hozott felvágottak kb. 10 százalékát csomagolják előre, tehát jelentős mennyiségről van szó. A csomagolás egy részét a kiskereskedelem végzi, ugyanolyan problémákkal, mint a húsipar.” A kereskedelmi miniszter gyors intézkedést sürget, mert — mint kifejti —: „Elfogadhatatlan, hogy most drágább áron is kifogásolható minőségű terméket adunk a vásárlók kezébe”. Értesülésünk szerint kéri a Szabványügyi Hivatalt a kifogásolt termékek szabványosítására, valamint felhívja a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI) figyelmét a fokozott ellenőrzés szükségességére. Sík Sándoremléknap A Sík Sándor Emlékbizottság, a Gödöllői Városi Tanács és Intézményei, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Piarista Rend, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága és a veszprémi Petőfi Színház közös rendezésében Sík Sándor-emléknapot rendeznek január 20-án, pénteken fél 10-től Gödöllőn. A megemlékezés történeti ülésszakkal kezdődik, melyen előadást tart Tolnai Gábor, Baróti Dezső, Rónay László, Lukács László, Polányi Péter, Mészáros István és Jeleníts István. Délután 3 órakor emléktáblát avatnak a gödöllői Sík Sándor-ház falán, utána megkoszorúzzák az író-költő, professzor szülei sírját a gödöllői temetőben. Délután 4 órakor emlékkiállítás nyílik a helytörténeti gyűjteményben, utána Sík Sándor verseire készült kórusművekből műsor a kastélykápolnában. Éste 7 órakor a gödöllői Művelődési Központban a veszprémi Petőfi Színház bemutatja Sík Sándor „István király” című drámáját. 1989. JANUÁR 15., VASÁRNAP