Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-11-18 / 46. szám
Betiltott kazetták, oldódó kocsi festek Zúdul az áru Mibe kerül? Mennyivel lett drágább? Miközben aggódva figyeljük a szűnni nem akaró áremeléseket, egyre kevesebb szó esik az árucikkek minőségéről. Pedig soha ennyi importtermék nem zúdult még be az országba, mint napjainkban. S bizony közöttük is akad silány áru. Az év elejétől a mai napig 13 ezer új terméket vizsgált meg a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, s ezek 11 százalékát találták értékesítésre alkalmatlannak. Túlnyomó többségük külföldről származik. A vizsgált külföldi minták általában jó minőségűek voltak — tudtuk meg Barabás Bélától, a gépipari főosztály vezetőjétől —, akadt köztük egészen kiváló is, például az olasz fagyasztóláda, az osztrák automata mosógép vagy a japán mikrosütő. Gyengének minősült többek között az angol fagyasztószekrény és a francia gyártmányú olasz sütő. A kazettákról külön érdemes szólni. Tíz hónap alatt 534-féle magnetofon- és videokazettát ellenőriztek, s közülük 104-et találtak használhatatlannak, ami rendkívül magas selejtarány. Ezek eladását letiltották, ami nem jelenti azt, hogy itt-ott nem kerülnek mégis forgalomba. Amint dr. Morvay Anna osztályvezető elmondta, legutóbb egy eldugott Somogy megyei boltban bukkant rá az ellenőrzés a betiltott kazettákra. Az importból származó ruházati termékek minőségénél is romlás tapasztalható. Amíg félévkor a megvizsgált minták 17 százaléka akadt fenn a szűrőn, addig az utolsó négy hónapban ez a szám 27 százalékra emelkedett. Minőség szempontjából egyébként az osztrák és az NSZK gyártmányú ruházati termékek bizonyultak a legkiválóbbaknak. A lakossági reklamációk száma eddig már meghaladta a 25 ezret. A legtöbb panasz a felsőruházati termékekre és a cipőkre érkezett. A műszaki cikkek közül a legtöbb kifogás a gépkocsikat érte. Közülük is főleg a bordó színű Daciákat, mert lemosásuk után, a mosóvíz rózsaszínűvé válik, oldódik rajtuk a festék. A Lada Samaráknál a sebességváltó zajosságát tették szóvá a tulajdonosok. A behozott 9000 Volkswagen-motorral gyártott új Trabantnak már több mint a felét átvizsgálták, s a KERMI jelzései alapján eddig 14 olyan kocsit találtak, amelyeknél egy biztosítógyűrű hiánya következtében a kormányzásnál könynyen baleset következhetett volna be. Cs. M. Mérnökvédelem Kilenc hónappal ezelőtt „született”, s noha azóta több mint hússzorosára nőtt, még így is közepes érdekvédelmi tömörülésnek számít 1024 tagjával és 41 tagcsoportjával a különben nagy múltra visszatekintő és 1949-ben gyakorlatilag egyetlen tollvonással megszüntetett Mérnökeik és Technikusok Szabad Szakszervezete. De, hogyan váljanak a mérnöki-műszaki értelmiség, a termelés fontos részlegén dolgozó technikusok legütőképesebb érdekképviseleti szervezetévé? Arra összpontosítsanak-e, hogy az országban most működő több mint 30 szakszervezetből csalogassák át a tagságot? Vagy alulról és demokratikusan építkezve vívják ki a bizalmat? Miként reagáljanak a többi szabad szakszervezet közeledésére, építsenek-e ki velük munkakapcsolatokat? Ezekre és sok más kérdésre keresték a választa Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének közgyűlésére érkezett küldöttek szombaton a szakszervezetek Dózsa György úti székházában. Alapszabályuk és programnyilatkozatuk módosítása, a jövő évi költségvetés megvitatása után megválasztották az MTSZSZ vezető testületeit. M. Cs. A honfoglalásig nyúló gyökerek Kézenfekvő jószomszédság Megalakult Budapesten a Magyar—Ukrán Társaság, és alapszabályában többek között a magyar—ukrán kapcsolatok népszerűsítését, a két ország népei közötti jószomszédi viszony erősítését, az ukrán kultúra és közélet, az ukrán nép életének magyarországi és a magyar kultúra, közélet, a magyar nép életének ukrajnai bemutatását tűzi feladatául. Külön pontban rögzíti, hogy tevékenységét szorosan összekapcsolja a Kárpátalján és másutt Ukrajnában élő magyarokkal. Vásárosnaményba Moszkván át tett lapok találhatók. Csupán a legújabb kor két borzalmas világégésében ukrán és magyar parasztfiúk százezrei lelték halálukat egymás kezétől. A csernovici kaszárnyas árnyékában a csernovici temető a népdalban máig fájó emlékeket őriz, s a délorosz sztyeppeken a jeltelen katonasírokban egymáson pihennek magyar és ukrán névtelenek. Idővel a kétségbevonhatatlan jószándékból emelt hidak, alkotóelemeik gyors kopása miatt is, elfáradnak, ellehetetlenülnek. Az elmúlt években — nem is feltétlenül a rendszerváltás velejárójaként— rendre eltorlaszolódtak az érintkezési pontok hazánk és közvetlen keleti szomszédja közti, gyümölcsöző kapcsolatok szakadtak szét, hasznos együttműködési formák haltak el. Például a közeli negyedszázadon át a magyarországi könyvpiacot többnyire nívós művek sorával gazdagító közös könyvkiadási együttműködés három év alatt teljesen elsorvadt. E könyvek hiányát a hazai piac észre sem veszi, viszont Ungváron végveszélybe került az egyik legfontosabb magyar műhely , a kiadó szerkesztősége. A hírek szerint ugyanez a sors fenyegeti a magyar nyelvű napilap, a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségét, ha a kiadvány visszaminősül az ukrán pártlap magyar nyelvű mutációjává. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy közös értékeinket, gyümölcsöző kapcsolatainkat veszni hagyjuk. A Magyar Ukrán Társaság ebben is talál magának feladatot. A lepusztult hidakat pedig újra kell építeni. Barátságból, bizalomból, a jól felfogott kölcsönös érdekektől vezéreltetve, közös használatunkra. " Petrovácz István Ezer és egyszáz esztendeje, ■hogy a keleti szlávok és a magyarok legősibb krónikáinak egybehangzó tanúságtétele szerint a besenyők támadásai elől hátrálni kényszerülő magyar törzsek Kijev magasságában átkeltek a Dnyeperen s megpihenve az azóta is Almos udvarának nevezett parti hátságon, erőt gyűjtöttek, s az őket barátként tisztelő szláv fejedelmek melléjük rendelt segédcsapatai kíséretében folytatták vonulásukat Halics erdőrengetegén s a Kárpátok hágóin át új hazát foglalni. Kinizsi Pál, a nagy erejű ukrán A Kijevi Fejedelemségben tömörült oroszság leszármazottaiként a délnyugati végeken továbbélő ukránok, más szóhasználattal kisoroszok, s a magyarság története azóta is számtalan ponton érintkezett. Keresztelő Vlagyimir nagyfejedelem az Árpádok nemzetségéből választott feleséget fiának, Szvjatoszlávnak, aki később a trónbitorló átkozott Szvjatopolk elől övéihez, Magyarországra menekül. A határon érik utol gyilkosai. Vazul fiainak több szerencséjük van, István haragja elői eljutnak Jaroszláv udvarába, ahonnan András Anasztázia személyében kijevi fejedelemlánnyal tér vissza a magyar trónra. A koraközépkorban a magyar uralkodók gyakran keltek hadba a velük atyafiságban álló kijevi fejedelmek megsegítésére. De az ukrán mondákban szerepel egy bizonyos Kinizsi Pál nevű nagyerejű paraszti fiú is, aki Mátyást segítette meg a bajban. A törököktől zaklatott magyar király Nándorfehérvár alatt nézett farkasszemet a pogánynyal. Volt a török táborban egy hetvenkedő óriás, aki sajkáját fél lábbal a Duna közepéig rúgta. Mátyás követeket küldött a keresztény országokba, találnának valakit, aki megül a törökkel. Az Ukrán parasztgyerek, Kinizsi akkora erővel rúgta el a maga sajkáját, hogy az átsiklott a Dunán s a túlparti homokba fúródott. A hetvenkedő töröknek inába szállt a bátorsága, s a pogány háború nélkül kotródott el a magyar végektől. De közös történelemi könyvünkben nem csak bearany.Századunk derekán a minden korábbinál pusztítóbb háború utáni nagy hídverések idején új kapcsolatok létesültek, az akkor divatos szóhasználattal, új hidak épültek a környező baráti országok s hazánk között, nemegyszer az egymás területén élő nemzetiségekre támaszkodva pilléreikkel. Ám a nagy szomszéd, nyilván praktikus okokból, a Moszkva és Budapest között feszülő masszívnak tűnő szerkezetet nem hagyta meggyengíteni-megtörni holmi kijevi, s főleg nem ungvári leágazásokkal. Beregszászból Vásárosnaményba évtizedekig a két főváros érintésével vezetett a legrövidebb út, amely nem egy esetben inkább szolgálta a parádézást, semmint a közeledési közlekedést, a jószomszédi viszony ápolását. A közvetlen együttműködés pallói sokszor privát kapcsolatokon nyugodtak. Elsorvasztott közös könyvkiadás 1990. NOVEMBER 18., VASÁRNAP Köztisztviselők kongresszusa Befejeződött szombaton a helyi és települési önkormányzatok köztisztviselőinek 80 ezer főt tömörítő szakszervezete második kongresszusa, mely két napig tartott. Pénteken, a több mint 200 küldött, hosszas vita után elfogadta az elnökség beszámolóját. Szombaton a tanácskozás második munkanapján módosították az egy évvel ezelőtt elfogadott alapszabályt és a programnyilatkozatot. Eszerint a szakszervezet a jövőben az önkormányzatok hivatalai, intézményei és gazdálkodó szervezetei mellett, a köztársasági megbízottak és a kormány központi irányítása alá tartozó helyi hivatalok dolgozóinak pártpolitikai semlegességén alapuló szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteként kíván tevékenykedni. Emellett, egyebek között, sürgetőleg vetették fel a kormányzat közigazgatási koncepciójának kialakítását, a kormány és az önkormányzatok közötti munkamegosztás törvényi szabályozását. A küldöttek több, fontos, a szakszervezeti mozgalom egészét is érintő kérdésben állásfoglalásokat, illetve felhívásokat fogalmaztak meg, így a volt SZOT-vagyon megosztásának elveiről is. Idomuló gének Mindennapi levegőnk Ha az ember negyven percig egyfolytában azt hallja, hogy születésétől egyéves koráig mennyi, egész életre kiható káros hatás éri — ráadásul mindezt egy orvosprofesszortól —, akkor valósággal megnyugvással tölti el az a gondolat, miszerint talán nem is védekezni kellene a szennyezett levegő ellen, hanem alkalmazkodni, hozzáedződni. Az előadást és vitát, ahol ez a meghökkentő gondolat elhangzott, a Talenta Alapítvány „Levegő” munkacsoportja szervezte, ahol dr. Csaba György, a SOTE Biológiai Intézetének igazgatója ismertette kutatási eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy génjeink a születésünk utáni hónapokban kapott hatásokra — amelyek között meghatározó jelentőségűek a környezetünkben lévő vegyi anyagok — állítódnak be, s ez egész életünkre szóló következményekkel jár. Ilyen káros anyag például a kipufogógázokban kimutatható benszpirin. Csaba professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezetünk vegyi szennyezéséért nem csupán a kipufogógázok, hanem a sokszor önként, és túlzott intenzitással szedett gyógyszerek, élvezeti cikkek, és az élelmiszerekkel elfogyasztott növényvédő szerek is felelősek. Mit tehetünk? A jelenlévők többféleképpen gondolkodtak erről. A szelídebbek arrahívták fel a figyelmet, hogy csecsemőknek semmiképpen se adjunk primőröket, fólia alatt termelt zöldséget; a piacon ne a káposztafejnyi salátát, a legnagyobb répát válasszuk, mert azt biztosan több vegyszerrel kezelték; az anyukák ne mózeskosárban, hanem magas babakocsiban vagy kenguruban vigyék kicsinyeiket, mert feljebb lényegesen kisebb a légszennyezés. Voltak azonban, akik nem elégedtek meg ennyivel, ők emlékeztettek a taxis sztrájkra, amikor a két forgalommentes nap alatt tiszta levegőt szívhattunk. — Zárjuk le a Mártírok útját! — Legyen, végre szmogriadó! — Ne engedjék a kommunális hulladék elégetését! — javasolták az indulatosabbak. Lukács András, a Talenta Alapítvány titkára, megértve az indulatos hozzászólásokat, mégis némi türelmet kért. Javasolta, hogy a „Levegő” munkacsoport támogassa Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere kezdeményezését, mely szerint először a már meglévő, de mindeddig be nem tartott jogszabályoknak igyekeznek érvényt szerezni, amelyek többek között a Belváros légszennyezettségét is enyhítenék. Ezenkívül fenntartják azt a követelésüket, hogy a benzin árából különítsenek el literenként két forintot, s az így öszszegyűlő pénzt a kormányzat kizárólag környezetvédelemre fordítsa. Nem maradt megválaszolatlan a bevezetőben említett felvetés sem, amelyet Aigner Szilárd, az ismert meteorológus kérdésként intézett dr. Csaba Györgyhöz. A profeszszor humorosan adott választ, mondván: nem zárja ki, hogy eljön az idő, amikorra kiválasztódnak azok az emberek, akik a kocsik kipufogógázából fognak jókat lélegezni, de addig az emberiség nagyobb része kipusztul... Cseh Béla Üzleti házasságközvetítők Bár annak idején elsősorban a kanadai befektetések elősegítésére alakult az Intercontact Kft., mára — a piac igényeit kihasználva — más országokkal is szoros kapcsolatot alakítottak ki. Ennek eredményeként kapcsolódhattak be az Európai Közösség által létrehozott Business Cooperation Center — Üzleti Együttműködési Központ — hálózatába, amely nemcsak a külföldi befektetők, hanem a hazai vállalkozók szempontjából is nagy lehetőségeket ígér. Mint Einrich Gabriella, a BCC Információs Központ magyarországi képviseletének vezetője megemlítette, ez a nemzetközi hálózat a világ 37 országában úgy működik, mint valami üzleti „házasságközvetítő” központ. Igaz, munkájukat még csak három hete kezdték meg, de máris több külföldi és hazai cég kereste meg őket: a magyarok közül eddig még leginkább csak a szolgáltatást végzők. A BCC jelentősége, hogy a külföldi partnereket kereső, magyar vállalkozók ajánlattételét, az itteni iroda 15 000 forintért — ha valaki úgy igényli — 36 országban tudja ajánlani, amit a brüsszeli központ hat hónapig tart nyilvántartásban. A magyar képviselet és az Interkontact Kft. emellett a társközvetítő tevékenység bővítésére is törekszik. Vállalják, hogy a nyelvet nem tudó és a bürokratizmus útvesztőiben lámpást kereső vállalkozóknak nyelvi és szakmai segítséget is nyújtanak. É. M. Ha nem fogad a repülőtér Ködben keringve Ki gépen száll fölébe, az ilyen őszies, ködös időben nem tudhatja, hol ér földet, Ferihegyen-e, ahova igyekszik vagy valamely szomszéd ország fővárosában várja ki a jobb időt. A napokban is fenn keringett néhány gépmadár és utasai mit sem tudhattak arról, hogy ezért a nagy természetfelelőst, a repteret, a gépet vagy a pilótát okolhatják. Pedig mindegyiknek köze lehet egy-egy ilyen „gépeltérítéshez” — tudtuk meg Baranyi Károlytól, a MALÉV repülési igazgatójától, aki mint vállalati főpilóta is sokszor találkozott a kellemetlen, tejszerű, levegőben marasztaló csapadékkal. Mutatja azt a mintegy 30 oldalas szabálygyűjteményt, amelyben megtalálható, hogy az időjárástól függően, milyen repülőtérre milyen gépek, mely pilótákkal szállhatnak le. Mindegyikre három kategóriát állapítottak meg, a repülőtereknél és a gépeknél a műszerezettség, a pilótáknál a repüléssel töltött idő határozza meg, hogy melyikbe tartoznak. Ferihegy le- és felszállópályái minden követelményt kielégítenek, így a legnagyobb ködben „vakon” is leszállhatnak a gépek. Csakhogy a MALÉV gépei között ilyen jelenleg egy sincs, a legújabb bérelt BOEING is csak II-es kategóriájú. Az osztályzást a minimális látótávolság alapján készítették és ezt a ’70-es évek végétől már műszerekkel mérik. Azelőtt a gép érkezése előtt az irányítók kisétáltak a leszállópálya szélére, jobbra néztek, balra néztek és ha láttak négynégy lámpát, engedélyezték a leszállást. Igaz ma is, hogy bár a repülőtér és a gép kategóriája, felszereltsége alapján még le is szállhatna az utasszállító, de ha a két parancsnok közül valamelyiknek ennél gyengébb osztályzata van, akkor sem engedik leszállni a repülőt. Ezért ilyen időszakban mindig készenlétben áll egy-két „öreg” hajós, hogy még indulás előtt átvegye a botkormányt tapasztalatlanabb kollégájától. De ő is megteheti, hogy ha már a műszerekre hagyatkozva meg is kezdte a leszállást, de az ablakon kinézve mégis úgy ítéli meg, hogy kockázatos lenne a landolás, az „elhatározási magasság” környékén még újra a levegőbe emelheti a gépét. Jövőre már olyan gépe is lesz a MALÉV-nak, amellyel a legzordabb időjárásban is le lehet szállni Ferihegyen. Hiába szeretnék, a meglévő gépeik nagy részét nem is lehet felszerelni a műszeres leszálláshoz szükséges berendezésekkel, így az utasoknak, ha nagyon sietnek, nem árt megnézniük, milyen géppel, hova igyekeznek és azt is, milyen pilóták társaságában. (Jörő) Katalóniából jöttek Vad parti szelídítők Csábító szándékkal érkeztek hazánkba ezen a hét végén a spanyolországi Katalónia idegenforgalmi vezetői. Ajánlják ismert tengerpartjukat, Costa Bravát, ami vad partot jelent, s ide szeretnék szelídíteni a magyar turistákat, lehetőleg minél többeket. Hogy a vállalkozás nem reménytelen, erről nyilatkozott a Vasárnapi Híreknek a Hotel Flamencóban e héten rendezett katalán napok szombati befejezésekor Ricard López i Sarasa, a térség turisztikai hivatalának elnöke. Évente ötvenmillió turista utazik Spanyolországba és a turizmusból származó bevétel 48 százalékát a Costa Brava-i idegenforgalom adja — mondotta. Szeretnénk, ha Kelet-Európából többen jönnének, s ennek eléréséhez központnak Budapestet szemeltük ki. Itt nyitjuk meg tavasszal a Spanyol Idegenforgalmi Információs Irodát, ahol gyakorlati tanácsokat adunk a Spanyolország iránt érdeklődő turistáknak. Az is szóba került bemutatkozásunkon, hogy elsősorban az utazási nehézségek fogják vissza a magyar érdeklődőket. A repülőjáratok sűrítése hamarosan napirendre kerül, ugyanakkor az autós utazást tartjuk a legkedvezőbb formának. A közeledési szándék — úgy tűnik — kölcsönös: az idén nyáron alakult meg hazánkban a Magyar—Katalán Baráti Társaság, amely máris csaknem száz tagot számlál. — kdp — Vasárnapi