Vasárnapi Hírek, 1998. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1998-10-25 / 43. szám

1998. október 25 Életmód, Szenvedélybetegség Drogellenes stratégia a fővárosban Ezerarcú lelki betegség a depresszió Az időskori kínzó testi tüneteket, bajokat gyakorta pszichés hatások is okozhatják . A Föld civilizált, gazdaságilag fejlett országainak szinte mindegyikében emelkedik a lakosság születéskor várha­tó élettartama. A népesség tagjai között egyre több az időskorú. Napjainkban már nem számít különleges, egye­di esetnek az, ha valaki megéli a nyolcvanadik születés­napját. A nyugdíjas évek gyakori velejárói a testi és lelki betegségek, amelyeknek tünetei megnehezíthetik az idős emberek életét. A napokban a Debreceni Or­vostudományi Egyetemen a pszichiátria szakemberei tudo­mányos konferenciát tartottak, melynek tárgya az időskori dep­resszió, annak tünetei és meg­előzési módja volt. Noha Magyarországon a köz­ismerten rossz egészségügyi ál­lapotok miatt alacsonyabb a születéskor várható élettartam, mint a nyugat-európai orszá­gokban, mégis számolnunk kell a lakosság folyamatos elörege­désével - mondta dr. Degrell Ist­ván, a DOTE pszichiátriai tan­székét vezető professzora. - A nyugdíjba vonulás általában fordulópontot jelent az ember életében. Gyökeresen megvál­toznak addigi szokásai, az élet­ritmusa, gyakran a társadalmi és az anyagi helyzete is. Sokan negatív élményként élik meg a nyugdíjba vonulást. Úgy érté­kelik, hogy feleslegessé váltak, nincs szükség a munkájukra. Addigi tevékenységük helyett nem találnak más, értelmes tennivalót, amellyel eltölthet­­nék a napjaikat. A negatív ér­zelmek és gondolatok néme­lyeknél lelki traumát okoznak, depresszióba esnek. Az időskori depresszió sokar­cú betegség, amely gyakran testi panaszokat is okoz. Magas vér­nyomás, szív- és érrendszeri pa­naszok, emésztőszervi és ideg­­rendszeri rendellenességek tár­sulnak a depresszióhoz. Az idős korban - 60-65 év tájékán - je­lentkező depresszió nem min­denben azonos a fiatalkorban észlelttel, az időskori depresszi­ót gyakran fel sem ismerik az orvosok, mert a beteg testi pa­naszosai fordul segítségért. A depressziós beteg szívesen és sokszor panaszkodik testi tüne­teire, lelki gondjait szégyen­lősen elhallgatja. Sokszor a be­teg nem is észleli önmagán a lel­ki tüneteket. Kísérő tünetként előfordulhat az agyi vérellátás zavara is, melynek következté­ben feledékenység, viselkedési zavar léphet fel. Az agy műkö­dését vizsgáló modern berende­zés, a pozitron-emissziós tomog­­ráfiás készülék segítségével ma már kimutatható, hogy sok dep­ressziós beteg agyában lelassul az energiatermelő anyagcsere. A jelenséget kutató tudósoknak nem sikerült még kideríteniük, hogy a depresszió okozza a csökkent anyagcserét az agy­ban, netán fordított a helyzet. Az időskori depresszió feltét­len figyelmet érdemel, mert a lelki tüneteket hamarosan testi betegségek követhetik, melyek legyengítik az immunrendszert, megváltoztatják a betegnek a viselkedését, elesetté, életunttá teszik. Az orvoson és a betegen kívül az időskorú környezete, családtagjai is felfedezhetik a betegség jeleit. Gyanítható pél­dául a depresszió, ha az idősko­rú családtagnál néhány hét óta visszatérő alvászavar jelentke­zik. Rövid idő leforgása alatt feltűnően fáradékonnyá vált. Megváltozott az étvágya. Nem­csak az étvágytalanság, de a mohóság, az édességek iránti túlzott érdeklődés is lehet fi­gyelmeztető jel. A kezdődő dep­resszióra utalhat, ha az idős em­ber tartósan kedvetlen, nem ta­lál örömet addigi tevékenysé­geiben. Gyakran hangoztatja, hogy helyzetét reménytelennek látja. Vannak, akik állandóan panaszkodnak, mások viszont magukba fojtják a bánatukat. Olykor előfordul, hogy a beteg, miután önmagában felismerte a depresszió jeleit, hogy palástolja azokat, a külvilág felé vidám, jókedvű arcát igyekszik mutat­ni. Jellemző tünet lehet a kon­centráló képessége zavara, az emlékezőtehetség romlása is. A depresszió súlyosabb formája néha összetéveszthető az idős­kori elbutulás kórképével. Az orvos a két betegséget az an­­tidepresszívumra adott válasz segítségével különítheti el. Ha a tüneteket valójában depresszió okozta, a gyógyszer megszünteti a látszólagos elbutulást. Az idősek között sok a szoron­gó, tartósan félelemben élő. Fél­nek a betegségtől, az anyagi gondoktól, a magánytól, a halál­tól. Rettegnek házastársuk, ro­konaik elvesztésétől és gyakran képtelenek megbarátkozni a saját múlandóságuk gondolatá­val is. Vannak­­ különösen a hölgyek között akik nehezen törődnek bele a fiatalságuk el­múlásába. Nem tudnak megba­rátkozni időskori külsejükkel. A depressziós ember messziről fel­ismerhető: görnyedt a tartása, arca mélabút, bánatot sugároz. A tekintete fásult, megtört. A depressziósok általában idő­sebbeknek látszanak a saját koruknál. Idős betegek esetében, ha kü­lönböző testi panaszok nem ma­gyarázhatók szervi betegséggel, szükséges lenne mindenkor a tünetek hátterének részletes fel­derítése, mert csak ily módon derülhet fény a panaszok valódi gyökerére, az esetleges dep­resszióra. A felületes, némely testi panaszt - alvászavart, ét­vágytalanságot - orvosló, tüneti kezelés hosszú távon nem teheti a beteget panaszmentessé. Tü­netei ismét kiújulnak és maka­csul visszatérnek. A tünetek fel­ismerése, a beteg szakorvoshoz irányítása segít a betegség ered­ményes leküzdésében. A korsze­rű antidepresszívumoknak kö­szönhetően a gyógyszeres terá­piának ma már lényegesen ke­vesebb a mellékhatása. Az id9slspg.depresszió ke£kor­zatát csökkentheti bárki, aki lé­lekben már fiatal éveitől készül az érettebb korra. Tudatossá te­szi maga számára, hogy minden életkornak sajátos értéke, szép­sége van, az aktív, munkával el­töltött éveket más típusú tevé­kenység váltja fel. Meg kell ta­lálnia a mindennapok értelmét. Van, aki gyermeke, unokája fej­lődését támogatja, örömükben osztozik, segíti őket és arra gon­dol, hogy élete szokásait, tanul­ságait örökül hagyja az utó­dokra. Mások életük során elért eredményeiket, tapasztalataikat örökítik át a környezetüknek. A nyugdíjas életvitel ne jelentsen semmittevést. Ilyenkor van le­hetőség arra a hobbira, amire eddig nem volt idő, újra fel lehet fedezni a régi barátokat. Ha az időt hasznosan megszervezzük, az érdeklődésnek megfelelő te­vékenységgel töltjük ki - legyen az szellemi vagy fizikai elfog­laltság -, sikerekben, örömben teszi rénzünk. A nyugdíjas éveket a kertészkedés öröme is megszépítheti Lenyó László felvétele A közelmúltban nyilvánosságra hozták a fővárosi önkormány­zat közép- és hosszú távú cse­lekvési programjának előkészítő javaslatát. Demszky Gábor fő­polgármester, a tervezet előadó­ja hangsúlyozta: az önkormány­zat felelősséggel részt vállal a budapesti lakosság kábítószer­fogyasztással kapcsolatos gond­jainak enyhítésében. Ennek ér­dekében nyílt pályázati rend­szerben kívánja teljesíteni a meghatározott feladatok végre­hajtását. A jövő évi fővárosi drogpoliti­ka főbb stratégiai irányvonalait a következőkben határozta meg. Elsődleges célként a drogpre­venció széles körű kiterjesztését jelölte meg. Ennek alapvető fel­adata a fővárosi lakók tájéko­zottságának, ismereteinek gya­rapítása lenne a drogfogyasztás kockázatáról. A veszélyeztetett csoportoknak, az ifjúság széles rétegeinek meg kellene tanítani az elhárítás képességét. A mun­kában kulcsszerep jutna nem­csak a szülőknek, a családnak, de a pedagógusoknak és a kor­társ segítőknek is. A program sarkalatos pontja a drogfogyasztás korai felis­merése, kezelése. A veszélyez­tetett fiatalok helyzete alig kü­lönböztethető meg azon széles rétegekétől, akik már kipró­bálták a könnyű drogokat A szakembereknek munkájuk so­rán mindenekelőtt ügyelniük kellene a megbélyegzés, a kikö­zösítés helyzetének feltétlen el­kerülésére. Az alkalmi drogfo­gyasztók leszoktatásában ered­ményesen dolgozhatnának a se­gélytelefon-szolgálatok, a kor­társ segítők. Fontos cél lenne, hogy a könnyű drogokat alkal­milag fogyasztók elkerüljék a megismerkedés lehetőségét is a kemény kábítószerekkel. Nem nélkülözhetők az eredményes munkában az ártalomcsökkentő programok sem. Ezek eszköztá­­­­rából nem hiányozhat a tűcsere, a methadon hozzáférhetőségé­nek a lehetősége és az utcai szo­ciális munkások aktív tevékeny­sége sem. A kábítószer-függőségben szen­vedő betegeknek meg kellene adni minden lehetőséget a leszo­kásra. A klinikai elvonóterápia után elengedhetetlenül szükség lenne a sikeres rehabilitációra és reszocializációra. Átfogó cél­ként megjelölendő a betegek számára az újrakezdés, a csa­ládba, a társadalomba történő visszailleszkedés lehetőségének megadása. Ennek elősegítéséhez átfogó fővárosi intézményrend­szerre volna szükség. Fontos volna például a fővárosi drog­prevenciós és rehabilitációs gyó­gyító intézmények hálózatának kiépítése. Ezek nagymértékben segíthetnének a kábítószerfüggő fiatalok gyógykezelésében. Ünnepel a cívis város 80 éves egyeteme Jeles évfordulót ünnepel a Deb­receni Orvostudományi Egye­tem. A ma befejeződő rendez­vénysorozaton a nyolcvanéves intézmény alapításáról emlékez­tek meg. A nagyhírű egyetem alapítását 1892-ben Török József akadémikus vetette fel, aki sokat tett a terv megvalósításáért. Az egyetem fő épületét Ferenc József császár 1918. október 23- án avatta fel. Az évforduló em­lékére a DOTE nagyszabású ünnepségsorozatot rendezett, melynek része volt többek kö­zött a Török József-emlékkiállí­­tás és az egyetemi hallgatók ve­télkedője, valamint az általuk készített képzőművészeti alko­tásokból rendezett kiállítás. A szakmai előadások keretében a DOTE Egészségügyi Főiskolai Karának tudományos közlemé­nyei hangzottak el, a szívsebé­szeti klinikán pedig orvos-beteg találkozót rendeztek. Egészségőrző mozgás A szív- és érrendszeri betegségek, az emésztő- és mozgásszervi pa­naszok, a magas vérnyomás, a cukorbetegség keletkezésének egyik okozója lehet a moz­gásszegény életmód. A sportot, az aktív életmódot gyermekkor­ban megkedvelők felnőttként is szívesen töltik szabadidejüket a sportpályán, az uszodában vagy a jó levegőn. Életszükség­letükké válik a mozgás igénye. A fejlődő gyermekszervezet számára különösen fontos a mindennapos futkározás, lab­­dázás, fára mászás. Ezekben a korai években fejlődik az izom­­zat, a csontrendszer, erősödik meg a szív, a tüdő. A gyakori ülés, heverészés, televíziónézés súlyfelesleget okoz és hajlamos­sá teszi már gyermekkorban a szervezetet a cukorbetegségre, a magas vérnyomásra. A keveset mozgó gyermekek között sokkal több a rossz tartású, a gerincfer­­düléses, az ízületi panaszokkal orvoshoz járó, mint a rendszere­sen sportolók soraiban. A köz­vélemény előtt kevésbé ismert, ám az egészségügyi statisztikák bizonyítják, hogy az általános iskolás korúak között egyre több a magas vérnyomásos és a cukorbeteg, amely a mozgássze­gény életmódnak is nagymér­tékben következménye lehet. A rendszeresen sportoló, sokat mozgó gyerekek ritkábban betegednek meg Lenyó László felvétele ­ Az elmúlt másfél évtized ta­pasztalatai szerint - tudtuk meg dr. Straub Rónától, az Országos Epidemiológiai Központ igaz­gató főorvosától - az influenza­­járványok Európa-szerte általá­ban a tél végi hónapokban, feb­ruár táján jelentkeznek. A be­tegség elleni védőoltást azonban már az őszi hónapokban bead­ják az egészségügyi intézmé­nyekben azoknak, akik a veszé­lyeztetett csoportokba tartoz­nak vagy a betegség megelőzése céljából külön kérik annak beadatását a háziorvostól. A több alkotórészből álló vakcinát mindenkor az ENSZ Egészség­­ügyi Világszervezetének - a WHO-nak - az ajánlása alapján állítják össze. A vakcinába azo­kat a vírustörzseket építik be, amelyek az előrejelzések szerint a következő járványnál valószí­nűleg támadni fognak. Noha a különféle influenzatörzsek víru­sai hajlamosak a mutációra, az állandó változásra, idén - az előrejelzések szerint - nem kell tartanunk újabb vírusfajta meg­jelenésétől. A különösen nagy méretű járványt okozó mutáns vírustörzsek általában 30-40 évenként jelennek meg a vilá­gon. Ilyen volt az I. világhábo­rú utáni spanyolnátha-járvány vagy 1968-ban, az A típusú inf­luenzavírus által okozott világ­méretű betegséghullám. Annak ellenére, hogy mosta­nában egyre többen keresik fel az orvost hurutos, megfázásos tünetekkel, a járványügyi szak­emberek semmilyen jelét nem fedezték fel Magyarországon az influenzavírus megjelenésének - szögezte le a főorvos. Nyolc­­százezer, influenza elleni oltó­anyag a napokban kerül az orvo­si alapellátáshoz. Ez a mennyi­ség több, mint a korábbi évek­ben volt. A családorvosi ren­delőkben és más, erre a célra kijelölt egészségügyi intézmé­nyekben díjmentesen juthatnak védőoltáshoz a hatvan éven felü­liek, a legyengült immunrend­szerű betegek, az egészségügyi dolgozók egy része és a krónikus betegségben szenvedők. Bár az idei nyolcszázezer adagos vakci­namennyiség több, mint ameny­­nyit az előző években szántak ingyenes beadásra, a szakember nem tartja valószínűnek, hogy elegendő lesz minden jogosult számára. Aki valamilyen okból lemarad az ingyenes oltásról, öt­venszázalékos térítési díj fejében megvásárolhatja a gyógyszertá­rakban a vakcinát. Influenzamegelőző vakcina A hideg, nedves, őszi napok beköszöntével megsokszo­rozódnak a különféle fázásos, hurutos, felső légúti tünet­tel járó panaszok. A téli hónapokban pedig bármikor szá­míthatunk a járványos influenza megjelenésére. Kórházi jubileum Huszonöt éve annak, hogy hosz­­szú előkészítő munka után, 1973-ban megkezdte működését az ország egyetlen önálló gyer­­mekurológiai-sebészeti osztálya a Heim Pál Gyermekkórházban Budapesten. Ezzel lehetővé vált a súlyos betegségben szenvedő újszülöttek, csecsemők és gyer­mekek szakszerű ellátása. Az eredményes munka több ezer gyerek számára az életben ma­radást, illetve további egészsé­ges életet jelentene. Az önálló osztály ösztönözte arra az ott dolgozó orvosokat és szakdolgo­zókat, hogy folyamatosan ké­pezzék magukat a gyermekuro­lógia területén. A hazai ellátás minőségét európai színvonalúvá tették. A kórház számára neve­zetes eseményről, az önálló osz­tály fennállásának évfordulójá­ról jubileumi tudományos ülés keretében emlékeztek meg. 11. oldal Egy fogsor karrierje Aki ült már fogorvosi rendelő előszobájában, és maroknyira összeszorult gyomorral, kalapá­ló szívvel, izzadó tenyérrel arra várt, hogy beszólítsák a kezelés­re, tudja, hogy milyen érzelmek uralják a fogorvoshoz járó pá­ciensek többségét. Sokan féle­lemből, a korábbi kínos tapasz­talatok miatt hanyagolják el a fogászati kezelést. Mások buz­gón járják a rendelőket, ám sze­rencsétlenségükre nem mindig a szakma kiválóságainak praxisát keresik fel. Van, akit már a hú­szas évei derekán megszabadít fogorvosa csaknem minden fo­gától, másnak ormótlan hidat, fél év alatt kihulló tömést vará­zsol a szájába. Valentini Zsuzsa közelmúlt­ban megjelent könyve, a Fog­sá­­gom naplója, melyet a Múzsák Kiadó gondozott, a szerző fog­orvosi rendelőkben tett Canos­sa-járásának történetét meséli el. A humoros, szórakoztató for­mában leírt események végigkö­vetik a gyermekkori fogorvosi élménytől az implantátum be­építéséig eltelt évek minden tör­ténését. ­ Éltető nap a rádióban A Petőfi rádió október 27-én egészség­megőrzési, táplálkozási és testkondicionálási adást szervez Éltető nap címen. Az ér­deklődőket október 27-én reggel 8 és délután 14 óra között várják a budapesti Vámház körúti vásárcsarnok melletti ön­­kiszolgáló étteremben.

Next