Vasárnapi Hírek, 2001. április-június (17. évfolyam, 13-25. szám)

2001-04-01 / 13. szám

2001. ÁPRILIS 1 Mennyivel hozható előre a választás? Mostanában, bár nyíltan egyik parlamenti párt sem szorgalmazta, mégis mind többet hallani az elő­rehozott választásokról. Ezért gyorsítja előkészületeit az MSZP, s emiatt hangzanak el aggályok kis­gazdapárti körökben. Vajon meny­nyi időt igényelnek az országgyű­lési képviselőválasztás előkészüle­tei? Mennyivel lehetne előrehozni a voksolást, ha minden törvényi előírást betartanának?­­ Az alkotmány kimondja, hogy Magyarországon négyévenként, április vagy május hónapban kell megtartani és a választási eljárási törvény alapján kell lebonyolítani a parlamenti választásokat. Ez legközelebb jövőre esedékes, más időpontról nincs szó. Kivétel az al­kotmány szerint csak az lehetne, ha feloszlana az Országgyűlés vagy ha feloszlatnák. A választási törvény a kitűzéstől a voksolás el­ső fordulójáig 72 nap eljárási időt szab meg; minimálisan ennyi időre van szükség a jelöltállítástól a sza­vazásig - közölte lapunkkal Sipos Irén, a Belügyminisztérium helyet­tes államtitkára, az Országos Vá­lasztási Iroda vezetője. A szakember nem kívánt talál­gatásba bocsátkozni, így csak ta­pasztalatokra hagyatkozva írhat­juk le: a választásokon induló po­litikai pártok a köztársasági elnök által voksolásra kijelölt időpont előtt fél évvel szokták elkezdeni a nem hivatalos kampányt. Ha­gyományosan ennyivel előbb ne­vezik meg miniszterelnök-jelölt­jeiket, listavezetőiket, ismertetik programjukat. Elméletileg így fél évvel lehetne előrehozni a válasz­tás időpontját. vgp Háttér­f­e­j_ Nyomkövető karperecet kaphat Székely A héten dönt a Fővárosi Bíróság a vesztegetéssel gyanúsított honatya fellebbezéséről Marad-e előzetes letartóztatásban Székely Zoltén exkisgazda képviselő, vagy esetleg a tököji börtönkórházból haza kerülhet, há­zi őrizetbe? A hét elején dönt a Fővárosi Bíróság háromtagú tanácsa a vesztegetés­sel gyanúsított honatya fellebbezéséről. Futó Barnabás ügyvéd, Székely védője a Vasár­napi Híreknek elmondta: reméli, hogy a decem­ber óta előzetesben fogva tartott, súlyos szív- és cukorbeteg embert otthonában ápolhatják majd, s ott várhatja be, miként fejeződik be ügyében a nyomozás. A hatóságnak ehhez már kitűnő technikai eszköz, tutibiztos elektroni­kus nyomkövető karperec is rendelkezésére áll. „Meg nem szökik - mondta ügyvédje -, hiszen ezt korábban sem tette. Pedig az útlevele az íróasztalában volt.” Ugyanúgy, mint azok a „szigorúan titkos” iratok, amelyek kapcsán a Legfőbb Ügyészség 136(!) rendbeli gondatlan államtitoksértés miatt próbálta meg mentelmi jogát újra, ezúttal a két vesztegetés után harmadszor is felfüggesztetni. De a T. Ház ezúttal most másként döntött. An­nak ellenére, hogy saját mentelmi bizottsága egyhangú határozatával javasolta a parlament­nek, hogy függessze fel újfent Székely mentelmi jogát. A védő szerint feltételezhetően azért, mert már február elejére ígérte a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal: lezárul a nyomo­zás valamilyen irányban a Gellért Szálló parko­lójában októberben tetten ért s őrizetbe vett honatya ügyében. „Korrupció, avagy politikai vérvád, tettenérés, netán provokáció?” - tette fel lapunk egy hónapja a kérdést. Válasz nincs. A tettenéréshez és az előzetes letartóztatáshoz szolgáló jogalapot megteremtő, bűnösséget bi­zonyító hangfelvétel - amelyet Balla Dániel vál­lalkozó vett fel rendőri segedelemmel, a „doku­mentumokat”, a húszmillió forint kenőpénzt tartalmazó autóstáskája átadásakor - néma. Közben­­ Székely Zoltán feljelentésére vi­szont - a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el környezetre káros, veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésének bűntette miatt „isme­retlen tettes” ellen. Székely és a héten már ki­hallgatott helybéli tanúk szerint a szigetszent­­miklósi csatornaberuházás során a feltört asz­faltot a város területén lévő, használaton kívüli szennyvíztisztító telepen helyezték el, méghozzá hétezer négyzetméter területen, öt méter mélyen elásva, a kutakat veszélyeztetve. A napokban, mivel újabb öt tanút vár az ügyészség, már ne­vesít is talán: a munkálatokat ugyanis a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft., vagyis Bálla cége végezte. A környék lakói három éve bom­bázták panaszaikkal a polgármesteri hivatalt, de ott süket fülekre találtak. Azt gyanítják im­már: azért, mert Bálla egyik cégénél dolgozik a polgármester asszony férje, másik érdekeltségé­ben pedig a felügyelőbizottság elnöke maga a városka első asszonya. Futó Barnabás szerint több mint furcsa, hogy azon honatyák közül, akik szintúgy büntetőügyekben érintettek - ilyen a Fidesz-MPP soraiban Várhegyi Attila ál­lamtitkár, az MSZP-s Boldvai László, a kisgaz­da Atyánszky György - senki egy percet sem töltött előzetes letartóztatásban. Gündisch Mónika Ügyvédje szerint Székely nem szökne meg a házi őrizetből Kétezer új polgárőr A tavalyi év sikeres volt az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) számára, hiszen az országban jelentősen csök­kent az ismertté vált bűncselekmé-­ nyek száma, és ehhez a polgárőrök közvetlenül is hozzájárultak - nyilat­kozta az MTI-nek az OPSZ elnöke a szervezet küldöttközgyűlése alkal­mából. Túrós András elmondta, hogy jelenleg 46400 polgárőr teljesít szol­gálatot az országban, ami azt jelenti, hogy 2000 új taggal bővült a szerve­zet, s több mint 100 új egyesület ala­kult meg. Tavaly csaknem 45 millió órát tartózkodtak a polgárőrök köz­területen, hetente átlagosan 15-20 órát járőrözik egy-egy tagjuk. A szö­vetség saját statisztikája szerint 20 ezer esetben értek tetten jogsértőt, vagy bűncselekmény elkövetőjét. Kedden döntenek a kártalanításról Várhatóan kedden határoz a kormány a tiszai árvíz­károk helyreállításának finanszírozási kérdéseiről. Eddig kártérítést nem, csak segélyt kaptak a károsul­tak, s közülük azok, akiknek volt lakásbiztosításuk, előleget a biztosítótársaságoktól. Ami a természeti csapás kártételének nagyságát illeti, a helyreállítás­hoz szükséges 25 milliárd forint vélhetően nem éri majd el a tavalyit, amikor 42 milliárd volt az ár- és belvízszámla összege. Most nem egyszerre áradtak a Tisza vízgyűjtő területén a folyók, mint tavaly, így Tokaj alatt már kisebb volt, szolidabb védekezést kí­vánt az ár. A múlt évi vízügyi védelmi kiadások 13,5 milliárd forintra rúgtak, az ideiek már elérték a 7,5 milliárdot. Ám a Felső-Tiszán sorra dőltek meg most a vízszint­­rekordok, s a gátszakadáskor több mint százmillió köbméter víz árasztotta el a beregi térség húsz telepü­lését. 12 ezer embert kellett kitelepíteni, közülük most 1085 embernek kell ideiglenes hajlékot találni, míg a múlt évben összesen 942­-­en maradtak fedél nélkül. --------------------------—-— A tiszai árvíz okozta kár jellege A kár értéke A helyreállítás költsége A kártérítés várható mértéke *'— (millió FT) (millió Ft) Önkormányzati tulajdonú, kötelező feladatot ellátó épületek 244,1 1353,2 teljes (2 összedőlt, 134 felújításra szorul) Egyházak és más, közszolgáltatást ellátó szervezetek 286,8 445,7 teljes tulajdonába tartozó épületek és műemlékek Személyi tulajdonú lakóépületek 2851,1 5903,2 teljes, de a finanszírozás (215 dőlt össze, 870 súlyosan, 1700 kevésbé károsodott) módjáról pl. a biztosítás figyelembevételéről várhatóan a jövő héten határoz a kormány Önkormányzati utak, hidak, műtárgyak és kompok 1499 1499 teljes Állami kezelésű vízkár-elhárítási létesítmények, 7560 7560 teljes árvízvédelmi művek, közút és vasúthálózat Mezőgazdasági károk (bevetetlen terület és vetemény, 6100 a károk értékét részint részleges, a kártérítés ingatlan és ingó vagyon, növény, haszonállat* és vad**) természetben pótolnák, mértékéről és a prioritásokról pl. elhullott hízója ugyancsak jövő héten dönt helyett másikat kapna a kormány Összesen: 15046 24 903 a magasabb helyreállítási költség a károk értékét meghaladó, jobb minőségű újjáépítést is magában foglalja . Az elhullott haszonállatok (15 szarvasmarha, 124 sertés, 451 kecske és juh, 1 szamár, 1439 méhcsalád, 8229 szárnyas és 283 egyéb apróállat) értéke 58,9 millió forint. " Az árvízben elpusztult vadak (10 gímszarvas, 10 dámszarvas, 300 őz, 150 vaddisznó, 2000 mezei nyúl, 3000 fácán és 300 fogoly) értéke 158,5 millió forint. A helyreállítási és újjáépítési tárcaközi bizottság eddigi adatai. Még további károk is lehetnek, a vályogépületek közül sokról például a kiszáradás után derül ki, le kell-e bontani. A kampány miatt sem módosítanák a házszabályt Közeleg a választási kampányidőszak, amikor nem mindegy sem a kormányzó, sem az ellenzéki pártoknak, kié is a parlamenti kér­dések, interpellációk, viták végén az utolsó szó, ki szerepel töb­bet a T. Ház üléseiről szóló közvetítésekben. Díj-­ . , no,­­­ hogy egy év múlva a választások Kisfaludy Zoltán, az ügyrendi bi­zottság munkatársa elmondta: az azonnali és a rendes kérdések után mindig a megkérdezettet - több­nyire a kormány tagját - illeti a válaszadás joga egy vagy két perc­ben. A törvényjavaslatok vitájá­ban is az előterjesztő, rendszerint a miniszter beszélhet utoljára és időkeret nélkül. Az interpelláló képviselő három percet kap, a vá­laszadó négyet, majd az interpellá­ció beterjesztője egy percben nyi­latkozhat, hogy elfogadja-e a mi­niszteri választ. Változtatnának-e az iménti elő­írásokon a parlamenti pártok? Balsai István frakcióvezető sze­rint az MDF nem módosítaná a házszabályt, mely nem kampányra készült; iménti pontjai 1867 óta szinte változatlanok. Mindig azé az Országgyűlésben az utolsó szó, aki előterjeszt egy javaslatot; lehet az a köztársasági elnök, a kor­mány, egy képviselő vagy egy bi­zottság is. Természetes, hogy a leg­több törvényi kezdeményezést a kormány teszi. Győri Béla MIÉP-szóvivő állít­ja, nem akarják megváltoztatni a szabályt, ahogy a parlamenti kép­viselők létszámát sem. Az utolsó szó egyébként az Országgyűlés el­nökéé, amikor azt mondja: „bere­keszteni az ülést”. Győri nem hiszi, eredménye azon múlna, most ki szólal meg utóbb. Nagy Sándor, az MSZP frakció­­vezetője így felelt: a szocialisták szívesen látnának egy kiegyensú­lyozottabb házszabályt, amely egyforma esélyeket ad a kormány- és ellenzéki oldalnak. Ám ehhez a képviselők kétharmados egyetér­tése lenne szükséges. Répássy Róbert, a Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettese és jogi kabinetvezetője nem tud róla, hogy bármelyik politikai párt is változtatni szándékozna a régóta stabil házszabályokon. A Fidesz biztosan nem­­ közölte. Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP képviselőcsoport vezetője elmondta, nem hallott róla, hogy valaki ilyesmit javasolt volna. Messze is vagyunk még a válasz­tásoktól. A frakció nem foglalko­zik házszabály-módosítással. Szent-Iványi István frakcióve­zető szerint az SZDSZ nem módo­sítaná, inkább betartatná a szabá­lyokat. Az íratlanokat is, mert ma az interpellációs időkeret javát a kormánypárti képviselők veszik el­­ álkérdésekkel. Ez pedig mél­tánytalan az ellenzékkel szemben; a „műfajt” arra találták ki, hogy az ellenzék gyakorolhassa ellenőr­ző funkcióját. vgp Internetes adatok a voksolásról Holnap Budapesten, a Duna Palo­tában ülésezik az Országos Válasz­tási Bizottság (OVB). A 17 órakor kezdődő tanácskozás témája: a mé­dia a választási kampányban, külö­nös tekintettel az internetre. Mint a címből is kitűnik, a választási szer­vek és a sajtónyivánosság közötti kapcsolatról, a kampánycsenddel kapcsolatos esteleges problémákról a jövőre esedékes országgyűlési vá­lasztások médianyilvánosságáról és szavazási előkészületek, valamint a voksolás eredményei internetes adatkezelésének egyes kérdéseiről tárgyal az OVB.

Next