Vasárnapi Hírek, 2004. július-december (20. évfolyam, 27-51. szám)
2004-07-04 / 27. szám
10\ - 2 -at !- ki . ________________ Afgánok bántalmazását vizsgálják Újabb afganisztáni fagalybántalmazás ügyében indított vizsgálatot az amerikai hadsereg - jelentette be szombaton egy amerikai katonai szóvivő, aki mindössze annyit közölt, hogy az eljárást a haditengerészet bűnügyi nyomozó szolgálata folytatja le, amelynek a tengerészgyalogosok, így az Afganisztánban szolgáló mintegy 2000 katona felett is joghatósága van. „A szövetséges erők nagyon komolyan veszik az ilyen jellegű panaszokat” - mondta és „megfelelő intézkedéseket” ígért a nyomozás eredményének függvényében. Az amerikai hadsereg saját bevallása szerint 2002 augusztusa óta mostanáig öt fogoly halálának körülményeit vizsgálta Afganisztánban. A múlt hónapban őrizetbe vették a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik szerződéses munkatársát, mert alaposan gyanúsítható azzal, hogy tavaly egy afganisztáni támaszponton agyonvert egy rabot - ez volt az első nyilvánosságra került vád az afganisztáni fogolybántalmazásokkal kapcsolatban. Az iraki börtönökben elkövetett visszaélések napvilágra kerülése után az amerikai hadsereg bejelentette az afganisztáni börtönviszonyok átfogó ellenőrzését is. David Bamo altábornagy, a közép-ázsiai országban állomásozó amerikai erők parancsnoka várhatóan júliusban hozza nyilvánosságra a tapasztalatokat összegző jelentést, de már a vizsgálat lezárulta előtt változtatásokat rendeltek el a rabokkal való bánásmódban. Az országszerte működő 20 börtön ellenőrzése azután indult meg, hogy több kiszabadult fogoly panaszt tett bántalmazása miatt. Egy volt afgán rendőrt állítólag megvertek és megerőszakoltak a csaknem 40 napos fogságban, amelyet amerikai őrizetben töltött. A New York-i székhelyű Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint Afganisztánban „módszeresen” kínozzák a rabokat és kifogásolta, hogy a feltételezett szélsőséges fegyvereseknek az amerikaiak nem adják meg a hadifogoly státust, amely a genfi egyezményekből fakadó összes jogot biztosítaná számukra. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) munkatársai rendszeresen felkeresik a foglyokat a legnagyobb börtönben, amelyet a bagrami légitámaszponton, Kabultól 50 kilométerre északra létesítettek és a múlt héten kezdték meg a kandahári - a második legnagyobb - büntetőintézményben raboskodók látogatását. Külföld h) Terroristaraktárra bukkantak Megfeleződött Irak olajkivitele egy következtében Rábukkantak szombaton az amerikaiak egy bagdadi terroristaraktárra, viszont ugyanekkor ismét szabotázsakció rombolt le egy déli olajvezetéket. Ennek ellenére a hatalomátvétel utáni első hetet megfigyelők viszonylag nyugodtnak értékelték. Öt iraki katonát megöltek és öt másikat megsebesítettek szombaton egy ellenőrzőpontot támadó felkelők Bagdadtól 30 kilométernyire délre - közölte a mahmúdíjai kórház igazgatója. A bagdadi olajipari minisztériumból származó értesülések szerint szabotőrök támadása nyomán lángokban áll a dél-iraki exportterminálokat tápláló két olajvezeték egyike a Fáó-félszigeten. A bászrai terminál iraki illetékese szerint az exportra szánt olajmennyiség óránként 84 ezer hordóról 40 ezer hordóra csökkent, a har-el-amájai terminál olajellátása pedig leállt. Irak teljes olajkivitele megfeleződött: napi 960 ezer hordónyira zuhant. Ennek ellenére a hírügynökségek viszonylag nyugodtnak minősítették szombat délután a mögöttünk lévő hetet, amelynek nyitányán zajlott le Bagdadban - zárt ajtók mögött - a formális hatalomváltás. Szombaton egyébként a fővárostól északra, al-Davrban a megbuktatott diktátor, Szaddám Huszein több száz híve tüntetett. Egyes szemtanúk szerint a tömeghez csatlakoztak iraki rendőrök és nemzeti gárdisták is. Ebben a városban fogták el tavaly decemberben az amerikaiak Saddámot. Gépkocsikat pokolgéppel felszerelő műhelyt és fegyverraktárakat találtak Bagdad déli negyedeiben az Irakot megszálló amerikai haderők, és letartóztattak 51 személyt annak gyanújával, hogy kapcsolatban álltak egy robbanószergyártó sejttel. A szombaton kiadott amerikai katonai közlemény szerint a katonák a műhelyben négy pokolgépes járművet találtak a felszerelés különböző fázisában, ezenkívül nagy mennyiségű iraki készpénzt, okmányokat és számlatömböket, AK-47-es géppisztolyokat, lőszert, időzítő szerkezeteket, elektromos vezetékeket és gránátvető-alkatrészt. Egy másik őrzött házban az amerikai katonák „részben összeszerelt robbanóeszközökre”, lőfegyverekre, lőszerre, detonátorokra és különféle fegyveralkatrészekre leltek. Ott harminc személy fogtak le és vittek kihallgatásra. Nyolc további helyen még 18 személyt vettek őrizetbe - olvasható a közleményben. Húsznál több autórobbantás történt Irakban június folyamán, mielőtt a szuverenitás június 28-án az iraki hatóságok kezébe került. A merényletekben százak vesztették életüket. Csak szombaton tették közzé - az őrök arcát digitálisan letakaró katonai cenzúra miatt - nem a tévéről levett képeket Szaddám Huszein volt iraki diktátor perének csütörtöki nyitányáról Hazánkba várj utcaházelnököket Jövőre Budapesten lesz az EU-tagállamok konferenciájáért Jövő májusban Budapesten rendezik az EU-tagállamok parlamenti elnökeinek éves konferenciáját; erről az idei tanácskozás résztvevői állapodtak meg szombaton Hágában, kétnapos tanácskozásuk végén. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a konferencia zárása után az MTI-nek elmondta: ez azt is jelenti, hogy jövő májusig Magyarország adja az európai interparlamentáris együttműködés koordináló elnökét. Az utóbbi 15 év parlamenti diplomáciájának és integrációs munkájának elismerése, hogy EU-csatlakozása után két hónappal Magyarország ilyen feladatot kapott - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az EU nemrég elfogadott alkotmányos szerződésének egyik fő célja növelni a nemzeti parlamentek szerepét. A törvényhozásoknak ezért kell sokkal szorosabb együttműködésre törekedniük egyrészt egymással, másrészt az Európai Parlamenttel. A magyar szervezőknek más feladataik is lesznek. Folytatniuk kell például a nyelvhasználat rendszerével kapcsolatos egyeztetéseket, és gondoskodniuk kell arról, hogy a budapesti konferencián már az addig meghatározandó új rendszer működjön. Ennek lényege egyrészt a nyelvek teljes egyenrangúsága, vagyis mindenkinek szavatolni kell azt a jogot, hogy saját anyanyelvén szólaljon fel. MTI S -KOMMENTÁR A bagdadi per Lenyűgöző látvány volt, amint a vádlottá vedlett iraki exdiktátor elutasította a periratok aláírását, merthogy nincsenek jelen ügyvédei. Bámulatos, hogy mennyire rögvest tisztában vannak demokratikus jogaikkal az egykori zsarnokok, akik a másokét annyiszor és oly sokáig vették semmibe! S ebben a jelenetben benne rejlett az új bagdadi hatalomnak a perrel vállalt összes politikai kockázata. Nyilvánvaló, hogy Szaddámot kizárólag a demokratikus világ jogi normáinak kínosan pontos betartásával lehet és érdemes felelősségre vonni. Azok híján a per pusztán a győztesek leszámolása lenne, miként próbálják is majd annak beállítani a diktátor megmaradt hívei és rezsimjének haszonélvezői. Viszont e jogállami keretek egyúttal lehetővé teszik Szaddamnak a kibúvókat, sőt netán azt is, hogy megpróbáljon vádlottból vádlóvá válni. E heti első nyilvános kihallgatásán máris így viselkedett, kétségbe vonva a bíróság illetékességét, valamint sorra a népellenes bűnöket, amelyekkel vádolják. Azokat tehát aprólékosan és az - elsősorban az iraki, de általában az arab - tévéközönségre gondolva kell kétséget kizáróan bizonyítani. Egy tömeggyilkost nem illik piszlicsáré ügyekben elmarasztalni, ám felelősségét a borzalmas emberirtásokért cáfolhatatlanná kell tenni. Akkor aztán makacskodása alighanem tragikomikussá válik, s akként hatástalanná. Mindenesetre könnyebb Szaddámot kivégezni, mint még mindig meglévő hatásával leszámolni. Ráadásul a vele együtt perbe fogott emberei máris olyan szánalmasan viselkedtek, hogy azzal óhatatlanul fokozhatták a diktátor konokságának hitelét. E hatás egyelőre még mérhetetlen. Irak-szerte mindenki a tévét nézte, amint nyilván fogja majd az érdemi per során is. Ez a színjáték megtakaríthatatlan, sőt kulcsjelentőségű lehet a remélt lélektani fordulatban. Amihez azonban nem elég a most a bíráknak hízelgő talpnyalóinak bemutatása, magát az egykori zsarnokot kell „kicsinnyé” tenni, a korábban Irakban (de némely lakásokban még most is) a falakról lenéző Szaddám-portrét stílszerűen miniatürizálni. Végleg kivonni fenyegető tekintete bűvköréből a tőle eddig rettegőket (elfogásáig sokan nem is hittek a változás véglegességében). Ez bizony ma még korántsem egyesélyes erőpróba. Hogy ennyire sietős volt, már az első héten, a megszilárdulni vágyó hatalomnak, az éppúgy lehet aggasztó, mint biztató. Viszont az sajnos árulkodó, hogy a pert csakis amerikai védőőrizetben lehet megrendezni: még csak az hiányozna, hogy Szaddámot elszánt hívei vagy akár az iszlám terroristák kiszabadítsák! (^P(j Qtn- J ^ ^ 2004. július 4. Az RMDSZ nem osztozik A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) önkormányzati képviseletei nagyon meggyengülhetnek, ha az őszi parlamenti választásokon nem sikerül erős képviseletet létrehozni a román törvényhozásban - jelentette ki szombaton Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A vezető romániai magyar politikus az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén lezajlott vita zárszavában a többi között kitért Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesternek, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökének az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatos javaslatára. E szerint az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász indítványát, mert - mint mondta - az erdélyi magyarság parlamenti képviseletének mandátumain nem lehet osztozkodni. „Erről csak az erdélyi magyarság dönthet az RMDSZ keretében szervezett előválasztások révén. Az ilyen felvetésekre az RMDSZ-nek csak egyetlen válasza lehet: minél nyitottabbnak, befogadóbbnak kell lennie. Nem szabad önelégülten megnyugodnia attól, hogy jól sikerültek a helyhatósági választások. Bárkivel szívesen tárgyalunk, de azzal a feltétellel, hogy az egyeztetések az RMDSZ keretén belül történjenek” - mondta az RMDSZ szövetségi elnöke. Az SZKT-ülésen elfogadták az őszi parlamenti választások előkészítéséről szóló határozatot. Szudán az első számú humanitárius katasztrófa A szudáni elnök ígéretet tett arra, hogy lefegyverzik azokat az arab milíciákat, amelyek tagjai több mint egymillió fekete afrikait üldöztek el otthonukból Szudánban. Omar Haszan Ahmed el-Besir államfő ígéretéről Kofi Annan, az ENSZ főtitkára számolt be, miután pénteken tárgyalásokat folytatott Kartúmban a szudáni elnökkel. - Az erőszaknak véget kell vetni - szögezte le sajtóértekezletén a főtitkár, aki szerint a világ jelenleg legsúlyosabb humanitárius válságával a nyugat-szudáni Darfúr térségében kell szembenézni. A sajtóértekezleten Musztafa Oszmam Iszmail külügyminiszter közölte, hogy a központi kormány több rendőrt vezényel a térségbe a milicisták, illetve az ellenük , fegyvert ragadó felkelők megfékezésére. Elmondta, hogy Abdelrahim Mohamed Huszein belügyminiszter parancsára hatezer rendőr indul Darfúr tartományba. Kofi Annan csütörtökön járt Darfúrban. Előtte Colin Powell amerikai külügyminiszter is felkereste a tartományt, aki a szudáni vezetőkkel folytatott tárgyalásain egyértelművé tette: Washington elvárja, hogy a szudáni kormány azonnal lépjen a konfliktus megoldása érdekében, ellenkező esetben az Egyesült Államok szankciókkal sújthatja Szudánt.