Vasárnapi Hírek, 2008. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
2008-05-04 / 18. szám
Távkapcsoló Rudi csúszópénze Magyarországon egész sok mindenért szokás manapság perelni. A Magyar Gárda Zala megyei nagyvezíre beperelheti a HVG-t hitelrontásért, mert azt írták róla, hétszer volt büntetve, holott ezek az ügyek már elévültek. Bíró Ica beperelte Norbit, mert az mélységesen megsértette őt, hogy azt mondta, a fitnesz (egykor metál) lady „nem tett le semmit az asztalra”. Még a plasztikai sebészek rémálma, az óriás szilikonszájú Maria Geronazzo is bepereli Hajdú Pétert, mert a műsorvezető szörnynek és borzalmasan rondának nevezte. Rudi Zoltán viszont nem tiltakozik, még csak nem is fenyegeti perrel Hajdú Pétert, amiért az nyilvánosságra hozta, hogy Rudi tett egy ajánlatot neki és Galambos Lajosnak, hogy mit szeretne kérni a műsorok után, és azt milyen számlára utalják, amikor már nem lesz tévéelnök. Ez azóta Havas Henrik: Havas sztori(k) I. című könyvében nyomtatásban is megjelent. Gondoltam, hogy valaki még csúnyán megfizet azért, hogy NÉVshowR-t és Lagzi Lajcsit bámulhassunk, de nem sejtettem, hogy ezt a feladatot épp a műsorok házigazdáinak szánták. Az is érthető, bár picit meglepő, hogy még gazdáik sem adtak volna lyukas garast sem a Szuperbuliért meg a páratlan váratlanságokért. No persze Havas könyvének jó reklám lehet egy ilyen botrány - ami egyébként nem von le a vád súlyosságából. Csak azt nem értem, hol a botrány? Valaki tett egy ilyen döbbenetes közéleti bejelentést, és füle botját sem mozdítja senki, mintha nem is akarnák meghallani. Nem nyílt meg a föld sem az állítólagos zsaroló, csúszópénzkérő, befolyásával üzérkedő Rudi Zoltán ex-tévéelnök alatt, sem az őt igaztalan vádakkal illető, amúgy is mindenkivel pereskedő, kiállhatatlan Hajdú Péter alatt. Hiába, már a föld ingerküszöbe sem a régi. De még egy vérszegény munkahelyi vizsgálat, egy ORTT-s ellenőrzés sem indult, még a pártok sem kezdték el az egymásra mutogatást. Csak annyi tellett Ruditól, hogy SMS-ben annyit írt a Blikknek a könyvről: „Nem olvastam. És nem is vagyok rá kíváncsi. Rágalmakkal nem foglalkozom.” Talán idő közben megtalálta legmélyebb lelki békéjét, hogy rágalmakkal nem foglalkozik? Pedig két éve még nagyon is felizgatta magát Friderikusz „rágalmain”. Fridit tudta perrel fenyegetni (nem tudjuk, lett-e belőle valaha is per), amiért vezetési és emberi alkalmatlansággal vádolta meg, és azt mondta, „vagy Rudi, vagy a szakmaiság”. De még a Népszabadságnak is jogkövetkezményeket ígért, amiért megjelentette a Rudira nézve sértő interjút. Nem sokkal ezután megint a Népszabit perelte, mert megírták, hogy a közszolgálati televízió ügyvédje részt vett Rudi magáningatlanának értékesítésében. Most pedig még csak nem is fenyegeti perrel sem Hajdút, sem Havast, hanem hallgat, mint az a bizonyos a fűben. Talán Hajdú igazat beszélt, és nem sok értelme lenne perelni. Talán abban bízik, ha csendben marad, hamarabb elsikkad az ügy, úgyis négynapos hétvége van, ki a fene foglalkozik most a közélettel. Különben is, hétfőn kell leadni a tévéelnöki pályázatokat, nem tenne jót az esélyeknek egy botrány, ha már azt szemrebbenés nélkül megúszta, hogy elnöki mandátumának lejárta előtt mindössze 4 nappal létrehozott egy posztot, amelybe utódja, az általa kinevezett alelnök négy nappal később őt nevezte ki. Bálint Orsolya Mona Lisa érintetlen maradt A Louvre büszkeségének, Leonardo da Vinci festményének, a Mona Lisának rajongói a mű utánozhatatlan és rejtélyes titkaként méltatják a női portré rajzolatát árnyaló „sfumato” átmeneteket: a legfőbb francia tudományos kutató központ, a CNRS egyik tudósa most először elemezni tudta a különleges festészeti technikában alkalmazott anyagot. A sfumato értelme füstös vagy füstölt: az e szó által jelölt technikát maga Leonardo da Vinci úgy jellemezte, hogy vonalak és határok nélkül, füstszerűen adja a rajzolatot. A sfumato technikának köszönhetően a művészettörténészek máig töprengenek azon, hogy a portré arcán alkalmazott ködös átmenet miatt tűnik-e úgy, hogy mosolyog, vagy pedig a száj körüli árnyékok tényleg mosolyt tükröznek. A festékek összetételét különleges, sokspektrumú kamerával anélkül határozták meg, hogy hozzáértek volna Leonardo da Vinci remekművéhez. MTI Zilahy két pályán játszik Tíz évet kellett várnia - de bejött! Zilahy Péter még mindig fiatalnak tartható - mindössze 38 esztendős - magyar író. Az utolsó ablakzsiráf című kötetének angol nyelvű változatát az író-költő-tanár-filológus-performanszer - a magyar író fociválogatott csatára, szövetségi kapitánya részvételével mutatták be a Londoni Magyar Kulturális Központban a héten. Ugye még sokan emlékeznek Zilahy is, hiszen a rendszerváltás előttről származó, legelőször ’71-ben megjelent Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes gyermeklexikonjából tanulhatott anno ő is az Ablak-Zsiráfra? Az utolsó ablakzsiráf című kötetet már vagy kéttucatnyi nyelvre lefordították világszerte. Nagy-Britanniában most az a Tim Wilkinson ültette át angol nyelvre, aki amúgy „szerelmes” a magyar nyelvbe és kultúrába. A könyvet Fiona Sampson költő, a Poetry Review lap szerkesztő asszonya mutatta be a jelenvoltaknak, a könyv előszavát Lawrence Norfolk kiadó írta. Az író - aki anglisztika-filozófiakulturális antropológia szakon végzett az ELTE-n, majd a LINK kétnyelvű internetes irodalmi folyóiratot szerkesztette, s volt a Budapesti Műegyetem és a New York University vendégtanára is - Ben Addisszel, a londoni Nemzeti Színház művészével együtt olvasott föl részleteket a kötetből, ami az Anthem Press gondozásában jelent meg. Amúgy perceken belül megannyi felemelő kritikát kapott a mértékadó brit sajtóban, s mint ahogy Zilahy a VH- nak elmondta: úgy általában egy-egy könyvbemutatón, író-olvasó találkozón világszerte a vendégek tizede, ha vesz egy-egy kötetet, itt ezúttal a megjelenteknek több mint a fele egykét-három Az utolsó ablakzsiráffal a hóna alatt távozott... A kötet amúgy úgy született, hogy 1996-97 telét a forradalmian karneváli és karneválian forradalmi hangulatú Belgrádban töltötte, naponta több százezer ember társaságában tüntetve az utolsó kelet-európai diktatúra ellen. Ez az eseménysor ihlette az Ablak-Zsiráf formai világát, szótárcímszó-világát követve „gyermekszemmel nézve a diktatúrára. Az utolsó ablakzsiráf című kötetet ’98-ban adta ki a budapesti Ab Ovo Könyvkiadó, de útját több magyar és külföldi irodalmi díj kíséri azóta, rádiójáték készült belőle, s megjelent négynyelvű multimédia CD-ROM-on is. Zilahy második kötete, a Három tavaly jelent meg Könyvnapra az 1991-ben Koller Kati-Téglásy Gergely-Vámos Miklós alapította Ab Ovo Kiadónál. Ja és még egy kis adalék: A magyar íróválogatott két hét múlva Bécsben rúg labdába! Ezek a fiúk ezen a pályán jól fociznak... G.M. Kultúra 2008. május 4. Süveges Gergő reményt nyújtana könyvével Süveges Gergő, a Magyar Televízió híradója rendhagyó könyvet írt. Nem receptekről vagy borokról, nem is nőügyekről vagy kedvenc íróiról szól. Gyermekekről ír, édesapjuk szemszögéből. Az Apa-kép-írás című kötet történetei első gyermeke megszületésével kezdődnek és az óvodába menetellel zárulnak - miközben újabb két testvér érkezett a családba. A műsorvezető elmondta, az egész család örömmel fogadta a könyvet. „Mindenki tudta, hogy írom az Apakép-írásokat, hiszen kéthetente jelennek meg a Híradó honlapján, de a kész kötetet egészen más kézbe venni. Fontos számomra, hogy leírjam ezeket a történeteket. Egyrészt így tudom felvenni a harcot a felejtés ellen. Azt gondoljuk egy-egy gyermeki mondat, vagy megmozdulás után, hogy erre még évek múlva is emlékezni fogunk, pedig legtöbbször már másnapra el is felejtjük” - mondta. „Másrészt, úgy látom magunk körül, hogy sok a széthulló család, a megbillenő házasság, az árván, vagy félárván felnövő gyerek - akiknek egyébként mindkét szülőjük él. Csak épp idő, energia, szeretet nem jut a gyerekekre - tette hozzá. „Ezekkel a mininovellákkal az örömöt szeretném megosztani: létezik még ép család, hűség és létezik felelősségvállalás. Nem magunkat szeretném fényezni, hanem reményt adni: járható út ez is. Meglepett, milyen sok emberben van erre fogadókészség és azt sem hittem volna, hogy ami engem megnevettet, azt mások is mulatságosnak tartják. Jó érezni, hogy tudok hatni az írásaimmal.” Süveges szerint a női és babamagazinok többsége inkább az anya-gyermek kapcsolatra fókuszál, az apai szemszög háttérbe szorul. „Vannak persze irodalmi előzmények, de számuk csekély. Kuriózumnak tartom az Apa-kép-írást azért is, mert a magyar média világában talán kevés olyan szerepig van, akinek van négy gyermeke, akiknek ugyanaz a férfi és nő az édesanyjuk és édesapjuk - és a szülők ráadásul házasságban is élnek egymással. Azt az örömhírt szeretném közvetíteni, hogy lehet élni így is” - mondta. Süveges Gergő a Duna Tv-ben kezdte 1999-ben, a Vallási Szerkesztőségnek volt műsorvezetője és riportere. „Két év után pályáztam a Magyar Televízióhoz, ahová kétezer jelentkező közül választottak ki. Egyetemista éveim alatt kerültem a tévé közelébe, előtte nem került szóba ez a pálya. Aztán itt ragadtam és hivatásként kezdtem a televíziózásra gondolni. A Duna Tv-s korszakban nagyon sokat tanultam a szakmáról, az alapokról. Az MTV-ben is részt vettem képzésen és úgy gondolom, a folyamatos tanulás nélkül nem lehet boldogulni” - magyarázta. Diplomát magyar nyelv és irodalom, valamint magyar, mint idegen nyelv szakokon szerzett, emellett teológus végzettsége is van. „A híradózás nagy részben nyelvi feladat a műsorvezető szempontjából. Én alakítom ki az elhangzó szöveg végső változatát. A szövegnek pontosnak, precíznek és élőbeszédszerűnek kell lennie, pártpolitikailag pedig semlegesnek” - tette hozzá. „Ugyanakkor minden híradónak döntenie kell: arra figyel, ami az embereket érdekli, vagy arra, ami érinti őket. A közszolgálati televíziónak ez utóbbit kell választania, ha a kettő nem esne egybe. Amikor a stúdióba készülök, nekem is szem előtt kell tartanom az objektivitást, a pártatlanságot. Az átadás vágyának kell motiválnia. Tudatában kell lennem annak, hogy a nézőnek valami fontosat akarok elmondani.” A híradós eddig olyan felkérést nem kapott, melyre nemet kellett volna mondania. „A bulvárműfajt és témákat elkerülöm, de a Magyar Televízióban ez nem is nehéz. A választási műsorokat, a népszavazási műsorokat, a Nagy Könyvet, vagy a szilveszteri programot mind-mind szívesen vállaltam. A legérdekesebb feladatok közé tartoznak az élő tudósítások - például a Nemzeti Színház megnyitójáról -, de emlékezetes számomra a Baló Györggyel közösen készített emlékműsorunk II. János Pál pápáról. A Híradónál pedig szívesen teszem a dolgom, de nincs megírva semmilyen könyvben, hogy életem végéig híreket kell mondanom. Újságíróként rendszeresen publikálok és egyszer a rádiózást is kipróbálnám.” Á.D. Demjén Ferenc, Lovász Irén és Szvorák Kati a Szikla Színházban Én csak fújom a dalt... címmel Demjén Ferenc koncertjével nyitja meg az új évadot június 20-án a pilisszántói Szikla Színház; előzenekarként a Csíkszeredai Role rockegyüttes lép fel - tájékoztatta Kollár Miklós, a falu polgármestere az MTI-t. Demjén Ferenc koncertjét két híres népdalénekes közös fellépése követi június 21-én. Lovász Irén, aki egy hónapja 25 nemzet képviselői közül a legjobb szólóénekes díjat kapta Tallinban, Fellegajtó című műsorát adja elő. Közreműködik Demjén András, Gyulai Csaba, Ágoston Béla, Balázs Gergely és Mizsei Zoltán. Szvorák Kati Mondj szívem dalt című koncertjén Bolya Mátyás, Szokolay Dongó Balázs és Mizsei Zoltán is színpadra lép, s a művésznő szlovák dalokat is énekel majd. Az esten Lovász Irén és Szvorák Kati közösen is előad néhány dalt. A két énekesnő műsora előtt a gyimesfelsőloki Vadhajtás táncegyüttes ad műsort a volt pilisi kőbánya helyén, a görög színházakéhoz hasonló környezetben kialakított pilisszántói Szikla Színházban. Szintén június 21-én avatják fel Pilisszántón Szent László 3 méteres faszobrát. A Makovecz Imre tervezte Boldogasszony kápolna mellett vezető Csillagösvényen ez már az ötödik szobor lesz Nimród, Attila, Árpád és Hunyadi Mátyás emlékműve után. A faszobrokat Smidt Róbert szlovákiai fafaragó mester készítette, s a Pilisszántóért Egyesület tervei között szerepel egy Szent Istvánról mintázott faszobor felállítása is. MTI NYELVELŐ NYELVELŐ NYELVELŐ NYELVELŐ NYELVELŐ Második nyelvújítás? Kerekes Imre debreceni olvasónk Minya Károly szókincskutató nyelvész könyvét olvasta, és meglepődött, mennyi új szó került be a magyar nyelv szókészletébe az elmúlt években. Valóban, a rendszerváltás utáni időszak kisebb nyelvújítással ért fel. Bővültek a gazdasági kapcsolatok, megnyíltak a határok, több tucat televíziós csatornát tudtunk már nézni a 90-es évektől. A társadalmi, kereskedelmi, kulturális változások a szókincs alakulásában is tükröződtek. A megszülető új szavak gyakran valamilyen új tárgy megjelenéséhez kapcsolódnak: árazógép, autóriasztó, egérpad, fekvőrendőr, kaputelefon, kerékbilincs stb. Létrejöttek új szavak az új intézmények megalakításakor is: alkotmánybíróság, magánnyugdíjpénztár, márkaszerviz. A szókészlet bővülése kapcsolódhat új technológiai eljárás átvételéhez: fóliahegesztés, indításblokkolás, vonalkód. Létrejöttek új foglalkozások is: alkotmánybíró, bérkoldus, bróker, fejvadász, frakcióvezető, informatikus, kérdezőbiztos, privatizátor, termékmenedzser. Még új sportok is születtek: fallabda, strandröplabda. Vannak olyan új szavaink is, melyek léte talán ideiglenes, nem kerültek be a nemzeti nyelv szókészletébe. Pl.: ovizsaru. Új szavaink száma jóval több mint ezer, többségük angol eredetű. Általában összetételek, képzett szavak és tükörszók. Íme néhány az érdekesebbek közül: etnobiznisz, falfirka, fantomvállalat, flashmob (polgárpukkasztó összeverődés), futballhuligán, internetfüggő, izompóló, jogharmonizáció, kényszernyugdíjazás, kindertojás, kiosztmány, klikkelés, multiplex (több termes mozi), netrandi, rulez (remek), szappanopera, zöldszám, zsírégetés. Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”. Kiss Róbert Richard