Vasárnapi Újság, 1837 (4. évfolyam, 142-193. szám)
1837-01-15 / 144. szám
VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK* TERJESZTÉSÉRE. 144dik Vasárnap Kolozsvárt Januárius 15-én 1837 Gazdasági ismertetés Székes Fejér vármegyéről. Újságok. Jegyzések. GAZDASÁGI ISMERTETÉS SZÉKES FEJÉR VÁRMEGYÉRŐL. Az okos orvos, mielott betegét, kivált hosszas nyavalyába sintet, gyógyitni kezdené, szorgalmasan kikérdezi állapotját, testalkatát, életmódját, betegsége jelenségeit illető körülményeket és így aztán teljes ismerettel és a süker biztató reményével fog az orvosláshoz. Magyar hazáinkat (ha szabad ezen kitétellel élnem) gazdasági és mívszorgalmi tekintetben, más virító állapotú országokhoz hasonlítva, betegeknek mondhatjuk. Tapogassuk ki tehát állását, hogy megismerve hogy van most, alaposabban vizsgálhassuk hogy lehetne és kellene lenni ezután ; így aztán majd könnyebben átérthetjük mi a czél, mellyre igyekeznünk kell, és mik az eszközök, mellyek arra vezérlenek. Ulyi végből kívánjuk közleni olvasóinkat egy testvérhazai megyének gazdasági ismertetéséi, melly ahoz értő és gazdai kéz által leírva, alkalmat szolgáltasson több illy ismertetések közlésére, az minthogy ezt nem sok idő múlva egy erdélyi megyéröli tudósítás fogja követni lapjainkban. A közlés imez: „Azon példátlan rész termés, melly 1834-et minden gazdáknak elfelejthetetlenné teendi , különösen meglátogatá Székesfejér vármegye lakóit, rettenetes kísérőivel az éhséggel és nyavalyákkal együtt. Az 1835-i aratásig tartó nyomorúság olly sebeket ejtett, mellyet több egymásután következő jó évek is alig gyógyithatnak bé. Búsító lármány vala 1835 tavaszán az elhitványkozott és csak nem csontvázé vált marhát a 3 nap első sugárai által alig kicsalt zöld vetéseken lengeni látni , midőn némelyiknek alig vala annyi ereje, hogy a fűszálat leharapja. Sok tiszt, sok úr 30 — 40 darab ökröt és lovat behajtatott éjszakánként az uraság vetéseiről, ezeket másnap reggel pálczázás díjja mellett kiadták, hogy éjszakára ismét újra kezdődjék a3 dolog. A* millyen nyomorult tekintete vala a3 marhának, épen úgy el volt sanyarítva a* ba és szükség által a3 paraszt. A3 kevés élet, mellyet 1834 adott a3 földmívesnek, még a3 tél beállása előtt elfogyott; nem lévén sem pénze sem kenyere az utósó eszközhez kelle folyamodni a3 parasztnak, és minden felkelhetőjét a3 zsidókhoz hordania, kik minden faluban találtatnak egynehányan, és olly korul-