Vasárnapi Újság, 1841 (8. évfolyam, 348-399. szám)
1841-10-10 / 388. szám
tól Szviniczáig ( Bánátban as Duna mellett) 74 mértföld vagy 37 statio. E' kiterjedésben a' természet olly különbféleséget mutat, mint akkora országban a' földkerekségén alig találhatni. Itt fellegekbe nyúló földcsapok és szirtes bérezek, amott tenger módjára elterülő lapály, mellyen napokig utazhatni hágó vagy lejtő nélkül; itt rengeteg erdőség; amott futóhomok, melly egy fagyökerkének is alig ad helyet; itt kietlen havasok, mellyek szegény lakóiknak a zabkenyeret is szűkön adják; amott és több helyi buja gabona-termés, melly Magyarhont Európa éléskamarájává jogosíthatná; itt felséggel hömpölygő nagy folyók, amott regényes völgyekben csörgedező patakok, mellyek gyárkerekekre várnak, hogy forgassák. Van tó, van — de mire számláljuk tovább, mind ezt kifejezi amaz önhitt közmondás: „Magyarországon kivül nincs élet !De mi bizony a' természet ajándékait tekintve menthető' volna, ha az önhittség mindig hanyagságra és ez más ezer rosszakra nem vezetne. Magyarország lakosai talán a' természet különbféleségét akarták majmolni, midőn felosztásaikat, néposztályaikat, kiváltságaikat szintolly tarkán vegyiték. Egyszer fel van osztva sajátlagi Magyar-,Tót-és Horváthországokra, mik közül az első 3837, a* második 312 's a harmadik 643 mérföldet foglalnak. A'két utolsót a'Dráva vize határozza az első' felé. A' sajátlagi Magyarország ismét négy kerületre oszlik, u. m. Dunamelléki, Dunántúli, Tiszamelléki, Tiszántúli (ez az utóbbi nekünk Tiszán inneni) kerületekre. Mindezek aztán megyékre oszolnak, számszerint 52re, mellyek közül 46 a sajátlagi Magyarországhoz, a más 6 Tót- és Horváthországhoz tartozik. Még nem mentünk végig az osztályozásban, mert vannak a' megyék közt elszórva bizonyos vidékek, mellyek saját kiváltságokkal bírnak, külön törvényhatóság alatt vannak, és szorosan véve egyikhez is az előszámlált részek közűl nem tartoznak. Iivének a' Kunság, as Jászság, a'Tengermelléki kerület vagy Littoralé, a'Hajduvárosok kerülete és a' Csajkások kerülete. Végre mindezekhez járul egyj hol keskenyebb, hol szélesebb hasáb tartomány, melly Magyarországnak Törökország felöli szélén húzódik a'Littoralétól Erdélyig és Katonai Határszélnek mondatik, mivel lakosai mind határőrző katonák és katonai igazgatás alatt vannak. Ezen felosztásokon továbbá nem mulatunk, mert egy országrajz (mappa) megszemlélése világosabb és maradandóbb képzetet és eszmét szerez illy tárgyakban, mint megannyi beszéd De szükség még egy nevezetes osztályról beszélnünk, mit földrajzon nem láthatni, 's az mi a'földek birtokát érdekli. A* földek t. i. Magyarországon háromfélék: Úri földek, taksás földek és a'szabad királyi Városok határai, a) Úri földek vagy allodiumok, a* földes urak saját birtokai, mellyek minden adótól, de nem minden tervtől mentek. Fizetniük kell ugyanis némi országos czélokra, ország vagy megye gyűlésében határzott ravatalokat és hordozni az uraik szenvedélyeinek