Vasárnapi Újság, 1843 (10. évfolyam, 452-502. szám)

1843-11-26 / 499. szám

— mert fenhagyá a* visszatérés jogát azon esetre, ha roszul ülne ki kísér­lete. De jogával eddig még nem élt, mert azóta gabonája , téli takarmánya, 's bárha szőkébb legelője, még is több marhája lévén, állatta e* rendszer el­sőbbségeit Ez alatt a’ megszaporodott élelem sok olly idegent becsalt, 's bé­­vándoroltatott e’ faluba, kinek egy talpalatnyi birtoka sincs 's még is most 1 —­­j marhát tart. Mert megjegyzem, miként az történik bár hol is, hol a' fennebbi rendszer változtatás megté­rülik; 's ennek oka az, mivel a' szé­kely' föld ez őszi f­öldmivelési rend­szerek mellett most is felesleg népes­ség.g­el bír, mit a' vándorlás és rész életmód kiállólag bizonyít. 'S már most ez olly óvakodva megváltozta­tott, és néhány évig kedvelt és sike­­rült rendszernek is természetes nya­valyái kiütöttek, de annyira veszé­lyesen, hogy a' világnak minden ren­dőri szabályai az eláradott roszat ki­­irtani fékezni képesek nem lennének, és tiz évnél többet nem számlálok, a' lelki elsülyedésnek, elvetemülésnek 's erkölcstelenségnek minden nemeit a' székely földön itthon fogjuk találni. Eljött tehát ismét a' vajúdás kí­nos korszaka. A' két fordulós rend­szerhez most visszalépni annyi lenne, mint magunkat egész évben, barma­inkat Léinek idején éhelhalásra taszí­tani, mert hiszen e' rendszerben fele a' határnak teljesleg használatlanul hever, holott most két harmada van teivelés alatt. És ha e' kétharmad sem elég magunknak és barmainknak, nincs más út, mint: vagy a' felesleg nép­nek kivándorolni, ehez arányzott ba­rommennyiséggel, 's megmaradni a* megszokott rendszer mellett, vagy birtokainkat mind mivelet alá venni — mi a' már megkezdett haladásunknak is természetes folytatása — és ezt ta­gosítás nélkül képzelni is alig lehet; vagy végre mindenkép maradni rend­szerünk mellett, az az, anyagilag és erkölcsileg véginségre jutni. Lenn­e — mondják — még egy sike­res gyógyszere e­ rendszernek: a' le­gel­ő arányosítás, ámde ez nehe­zebben kivihető, mint gondolnék, és nem javít gyökeresen.­­ Nehezen kivihető. Mondom fölőbb, hogy hol a* két fordulót hár­masra változtaták, ott megbővülvén az élelemforrások, hirtelen megrohan­­ták az idegen birtoktalanok, kiknek bármennyi marhájok előtt a' közlege­­lő nyitva áll. És már a' most is sző­kébb térre szorított legelő mikép le­gyen képes sokkal több marhát eltáp­lálni? Ha tehát a' legelést arányosít­juk, ezen birtoktalanoknak vándorbo­tot adunk, kiknek legfőbb hasznuk vala a' marhatartás. M­ekiek költözni kell valamerre, vagy éhelhalni! És ezt ők igen jól látják, 's ha mi ará­nyosításról beszélünk, ők — izlandi fe­­jérek kint — égetésről gyilkolásról gon­dolkoznak, 's ez a' gyarló embert ké­pes annyival inkább visszaijeszteni, mivel —­ ha másutt nem is, de Udvar­helyszéken — némelly tiszt urak meg­­bocsáthatlanul hanyag eljárásaik tüz­­biztositó intézkedéseinket olly mezőre játszódták, hol — mint nálunk a' mar­háknak —« nincs mit egyéb. K . . . , terjedelmes havasi legelővel bírván, ennek az idegenek és jövevények ál­tali megrohantatását arányosítással ki­­sérté elenyésztetni, 's midőn e' czél­­jából csak a' végrehajtás vala hátra, a' falu előjárói­, és ez ügyet mozga­tók ajtóin égetéssel fenyegető írások találtattak, 's a' czédulák elég erővel bírtak a' sok költség után is az egész dolgot dugába dönteni. Cs.. . dfalván

Next