Vasárnapi Ujság – 1856
1856-02-03 / 5. szám - Gazd. gépszerző r. társulat 43. oldal / Gazdászati és orvosi.
43 Nem is bántottak a verebek az én kertemben semmi gyümölcsöt. Ennek egyik oka különben az is lehet, hogy még eddig egy szem gyümölcsöm sem termett. A furfangos festő, aki ezt a képet rajzolta, még mankót is adott az ártatlan madárka szárnya alá, ami elég tréfás gondolat volt tőle. Erről az eszközről a verebek országában még semmit sem tudnak. Gazdákat érdeklő rovat. Nyíregyházán az 1855-ik évi dec. hó 7-kén tartott választmányi tanácsülés jegyzőkönyvének kiirata: 191. Elefánt Mihály helybeli ágostai hitv. ev. lelkész kérvénye felolvastatott, mellyben ő egy nagyobbszemi faiskolának városunk közelébeni felállítására, — tekintve azon czélt, miszerint abból részint a legnemesebb gyümölcsfák, részint pedig fatenyésztők és nemesitők kerülnének ki, — valamelly alkalmas helyiséget kér kijelöltetni: a választmány a t. lelkész urnak ezen kérését a legnagyobb méltánybittal s elismeréssel fogadja, mit azon kétséggel tanusitani siet, miszerint városi polgármester urat megbízza, hogy a kérdéses, de egyedül is ezen czélra — a t. lelkész befolyásával a legalkalmasabb s közérdekbe nem ütköző helyen két köblös földet azonnal kiszemelvén, ezt a t. lelkész urnák által is adja, s eljárása eredményét utólagosan bejelentse. Ezen példás készséget tanúsító végzést köszönetem kijelentésével s azon észrevétellel sietek közzé tenni,hogy iskolai népességünk teljes örömére ezen helyiség már nekem használatul át is adatott; egyúttal kitüntetetvén, hogy Nyíregyháza mint mindenben, ugy a nemesitett fák bővségében is nagyon előre van, a mennyiben ugy a városi tágas háztelkek nagyobb része, mint a nagy kiterjedésű szőlők, válogatott fajú gyümölcsfákkal ékeskednek; ezekhez járulván az úgynevezett rozsréti és kisteleki 1000 holdnyi és gyümölcsfákkal beültetett kertek. — Nagyon fogok örülni, ha Beck, Schmal, Schulek boldogult s a fanemesités által köztünk halhatlanokká lett lelkészek nyomdokain elindulva, a városnak némi részben hasznára lehetek. *) Elefánt Mihály, Gazd. gép szerző részvénytársulat. Az erdélyi gazd., egylet mult hó 23-kán tartott gyűlésében igen érdekes tárgy forgott fenn. És ez : részvényesek segedelmével gépeket szerezni meg közhasználatra. E végre aláírási iveket bocsátott ki az egylet, mellyben a terv is ki van fejtve. Szeretnők az érdekes programmot ideigtatni, de a hely korlátolt, s ezért csak röviden, kivonatban mondjuk el a tervet. Minden aláiró 5 évre kötelezi magát, ez idő alatt minden Sz. György napkor 20—20 pengő frtot fizetvén. Minden részvényes tagja lesz az egyletnek s gyűléseiben (e tárgyat érdeklőkben) megjelenhet. Mihelyest 20 aláiró lesz, a működés megkezdetik. E pénzösszeg kezelésére uj pénztárnok választatik. A gépek meghozatalában figyelem leend az évszak és helyiség igényeire, s csak teljesen nem ismertek hozatnak meg. A meghozatott gép csak a vele tudni bánás biztositéka mellett adatik ki a részvényesnek, ki köteles tapasztalatait koronként tudatni a gazd. egylettel. És igy ha már az egylet pénztára jó állapotban van, a szükségtelen gépek a részvényesek közt elárvereztetnek raktár áron. Ez a rövid kivonat. Ide nem kell hosszas commentár; ugy hiszem kiáltó szükséget pótoland hazánkban, s kivált a középmódú gazdáknak áldása leend. — Legyetek részvényesek hazám fiai! Képest olly csekély ahhoz az ár, mit mindenki — még a legszegényebb is — szokott évenként költeni gazdaságára. E társulat tőkéje nevelésére kegyes adakozások is szívesen vétetnek; mit — hisszük — tehetősb főuraink nem fognak elmellőzni. Minden áldás és siker e korszerű társulatnak! H—i. Iskolai és egyházi ügyek. *— A magas cs. k. oktatásügyi minisztérium 1855-dik év november 16-áni 13350-ik szám alatti kibocsájtványában Mocnik mértani nézlettana, magyarra fordítva Dr. Szabóidtól, gymnasiumok és reáliskolák számára legjobban ajánltatott. • Folyó hó 24-én tartatott az e havi pesti elemi tanítók gyűlése, melly e czélra, Lorenz tanító úrtól szerzett „Pater noster" négyes karénekkel nyittatott meg. Több felsőbbi rendelet felolvasása után I. Májer igazgató ur inditványára bizottmány választatott hangverseny rendezésére, mellynek tiszta jövedelme a pesti tanitóözvegyek és árvák számára alapítandó nyugdíjintézet tőkéjéhez csatoltassék. Továbbá nem kis örömükre az illető altanítóknak nyilváníttatott, miszerint a városi iskolai bizottmány elhatározá, a tanítókat drágaságpótlékkal segitni, és pedig 400 p. fttól 10, 600tól 15 és 200-tól 20 forintyi kamattal, mi honunk más tehetősb városaiban is utánzásra méltó! Végre a tanitás módja felett felolvasások tartattak. Ezen havi tanítói értekezések szüksége és nagy haszna már rég elismertetett, és minden lelkes tanító s iskolai ügyek pártolója csak örvendhet ezeken, mert a honunkban is tetemesen éledő népiskolák iránti érdek illy gyűlések által igen előmozdittatik. Felzmann József. Nyíregyháza, január 20. A helybeli ágostai hitv. ev. egyházat egy év óta igen érzékeny vesztességek érik. — Folyó hó 14-én tartotta meg boldogult 35 éves lelkészének t. Farbaky Dániel hegyaljai főesperes urnak évfordulati gyászünnepélyét, s már 19-én 24 évig szolgált, másik lelkészét t. Miklóssy Sámuel urat kisérő síri nyugalma helyére ki. — Tettes Schmal Károly felügyelő ur mindent elkövetett ezen ünnepély emelésére, valamint a helybeli magyar egyház előkelő ifjabb tagjai is, kik a tanitói személyzettel egyesülten, Gáspáry János énektanár vezérlete alatt, meglepő szabatossággal zengedezték a gyász hymnusokat. — Az egyházi gyászszertartást végezték: t. Lázáry Pál, tokai, sz. Jurányi Sámuel s Elefánt Mihály helybeli lelkészek tót és magyar nyelven. — Halljuk, hogy az egyház ezen kettős veszteség komoly felhívására a két egymás mellett nyugvó hitbajnoknak, emléket kiván emelni; t. i. a helybeli egyházi személyzet özvegyei és árvái felsegéllésére egy nagyszerű alaptőkét magán adakozások utján létesíteni. — Ébredjetek is édes atyámfiai! ne irtsátok, de neveljétek az egyházi személyzet buzgóságát, mert ha a só megizetlenül, mivel sózattatik meg! s ha megveritek a pásztort, elszélyednek a juhok. Nyíregyházi Irodalom. *— Figyelmeztetjük miveltöbb gazda-közönségünket legközelebb Havas kir. tanácsos ur által kiadott utazási jegyzetekre, mellyben a tisztelt szerző, mint maga is a bormivelésnek egyik legavatottabb mestere, a külföldi bortermesztők titkaival ismertet meg bennünket. Ezekből megtanuljuk, minő módok azok, a mik által a rhénusi és champagnei borok olly kedvességet nyertek, hogy adójukat 120 pftól 445 pftig is veszik. Ezen majd bámulni fog sok magyar bortermesztő, ki ha nagyot akar mondani , 12 forintra tartja a borát. Pedig épen nem csoda és bűvészet ám az, a mi által amazok olly magas árat érnek el s a mi borainknak nem csak lehetséges ugyanazt elérni, de több előnyük is van; csak eszesség és jó kezelés kell hozzá. E könyv ára 1 ft. Kapható Pesten Geibelnél. Vidéki hirek, Kolozsvár, jan. 28. Irodalmi hirekkel szolgálok. — A nem igen művelt leánynevelési téren uj erő mutatkozik. Nem rég küldettek szét az előfizetési ivek illy czimü munkára : „Leánykák tancsarnoka." írta : Cserey Drussantia. A t. szerzőnő különben e téren már próbálkozott az „Életképek"-ben, Héthegyi Erzsébet álnév alatt, s kik e közleményeket olvasták, tudhatják mit várhatni egy olly mivelt, tisztes matronatól, kinek haja is nevelésben őszült meg. Előfizetési dij a 300 lapra terjedő műre (1-ső kötete) 1 pengő forint. Határidő nincs téve. Anyák, fizessetek elő! — A „latin-magyar szótár" kiadói a napokban küldözik szét e valóban hiánypótló műrelveiket. Az érdekeltek bizonyára meg fogják szerezni e munkát, melly a tetemes költséggel járó kiadáshoz mérsékelt (4 ft. pp.). — Gr. Mikó Imre történeti művének második kötete közelebbről ment sajtó alá. E hó 17-én éjjeli 1 órakor rémitő tűzvész tette semmivé az u. n. Staller kertbeni olajgyárt. S bár ha csak 2 fecskendő volt jelen, egyéb kár nem történt. A gyár biztositva volt. Dalidóink meglehető népesek. A jótékony czéluak közt igen diszesek valának : a szinház, zenekör és temető javára rendezettek. Színházunkat érdeklőleg azon hírt hallók, mintha húsvéttól kezdve az eddigi igazgató-választmány lelépni akarna, s igy szinházunk ismét bérbe adatnék. — E hírt nem szeretjük elhinni! r. I. Szegedi ötletek. Megjelent a „Vasárnapi könyvtár" első kötete is, melly hogy sok helyen nagy bölcsben tartatik a következő bizonyitja. Ugyanis, könyveim levén könyvkötőnél, elmenek azokat kiváltani, s más uj könyvet átadni szinte bekötendőt. Kérdeztetem azonban ízlésem- s tetszésemről, hogyan legyen az elkészítendő? Diszkötéssel, válaszolom. Erre előmutat a könyvkötő egy bíbordíszkötésü könyvet, mit meglátván kíváncsian kérdezem: miféle könyv lehet az ? S kezembe kapván látom, hogy a „Vasárnapi könyvtár" első kötete. Határi. Némi észrevételek. A múlt évi „Vasárnapi Újság" 41-ik számban, a tordai tudósításban ez áll: „Tordán közelebbről halt meg gróf Toldy, e családból utolsó." — Az olvasóközönség s tordai tudósító, fölvilágitásául : A meghalt gr. Toldy Lajos apjának, Toldy Zsigmondnak, két bátyjai közül, Ádám, rég meghalt; de öregebb bátyja, gr. Toldy Samu — unokabátyám — ma is él és Sz.-Udvarhelyen lakik. Az 52-ik számbani, Aggteleki barlanghoz — adalékul : külföldi — bécsi utazásaimból, családi viszonyok tekintetéből, Borsod- s Gömörmegyéken át, Kassa felé utazva, magam is megjártam, 1815-ben e barlangot. Akkor még állottak, a 12 apostolok — egy padon állott 12 nagy emberalak, s a szép oltár — mind csepegőkőből. Az ott folyó patak tiszta jó vizéből, a fölötte állott hídon, az ott tartatni szokott üvegpohárból (mellyből mint vezetőnk, mondá, Ferdinánd császár ő Fölsége, is akkor koronaörökös főherczeg, ott jártakor ivott) mi is ittunk. — A most olvashatlan nádor oszlopán — csepegőkőoszlop simított oldalán, nagy aranyozott betűkben, ez állott tisztán olvashatólag : Josephus, Archidux Austritte, Regni Hungáriáe Palatínus, Pater Patriae, Speluncam subterranei antri Baradla indít. 1807. — E barlang terjedelmesebb leirását, magam is, a bécsi „M. Kurír" melletti „Kedveskedő"-ben, kiadtam volt. Jeles tünemény volt ott, miszerint a szüntelen hulló csepek, a ruházaton rögtön nagy lencse alakú kövekké váltak. — Látom, van ott most, mi akkor nem volt, s nincs sok, mi akkor megvolt. A teremtő s romboló természet, nemcsak földszint, de földalatt is, szüntelen működik. Zeyk János: Tárogató. Jótékonyság, a cs. kir. fcsége Albrecht főherczeg Magyarország katonai és polgári kormányzója a szenvedő emberiség iránti magasztos részvétenél fogva, a váczi süketnémák intézetének felsegelléséül ismételve 100 pftot nagylelküleg ajándékozni kegyeskedett. — A magas adakozónak ezen példás segedelmeért a helyettes igazgatóság az intézet nevében legforróbb köszönetét jelenti. Továbbá a legközelebb lefolyt évben a nevezett intézet alaptőkéjének gyarapításához e következő hagyományok járultak: u.m. Mericzay Antal ka *) Isten segitse benne. Szerk.