Vasárnapi Ujság – 1856
1856-01-06 / 1. szám - A burgonya nem vész ki 6. oldal / Gazdászati és orvosi. - Kondor lúd (kép) 6. oldal / Gazdászati és orvosi.
6 Gazdákat érdeklő rovat. A kondor ludak. Tata és Neszmély környékén láthatni pár év óta e szép állatokat, miknek szárnyaiból hosszú libegő tollbokréták lengnek alá egész a földig. Képünk csak annyiban nem egészen hű, hogy a valódinak az egész szárnya végig borítva van illynemű tollakkal. Eddigelé csak mint pehelynek veszik hasznát, minthogy fosztani nem kell, de ha a művirág- és bokrétakészítők megismerkednek vele, sok külföldi drága madártollat kipótolandó szép ludak tolla. A burgonya nem fog kiveszni. Ki van mondva : a burgonya kihal, kivész, mert elvénült, és már gondoskodnak más növényt, mint a kenyérgyökér, átültetni. Én azt mondom és pedig határozottan, s bizton állitom, hogy a burgonya megmarad, ez után is. Állitásomat okkal támogatom. — A burgonya, kemény és puha természetű, fajra nézve olly sok, hogy nehéz volna előszámlálni. Mikor hazánkba átültetődött a választás a behozatalkor, olly szerencsés volt, miszerint kemény természetű jött ide, és akkor nemcsak jól diszlett, hanem gazdagon is jutalmazott. Azon idő óta , amint több külön fajú ültettetett át hazánkba, mindég mutatkozott rothadási eset, előbb kevésbé, később nagyban, (de akkor az mondatott : nincs jól megérve). Igen, mert a kemény természetű, de apróbb burgonya nem akart tetszeni a termesztőknek, puha természetű.^ sokkal nagyobbat szerettek termeszteni, és ebben rejlik a vész oka. Értsük meg egymást. — A kemény természetű, kiállja száraz időben a föld nyomását, nedves évben nem szedi magába a vizességet, és így nem hajló a rothadásra vagy fekélyesedésre. — A puha természetű, sérülést kap száraz időben a föld nyomásától, nem fejlődhetvén ki, a rendes növésre megnedvesedvén, rothadásra már a földben lesz hajlandó, betakarítva a kiásás után, egészben megrothad. Nem oka a rothadásnak sem idő, sem nap heve, sem munka, sem föld, hanem a burgonya kemény vagy puha természete és a jég. Most leírom, miként lehet elejét venni a rothadásnak, és miként lesz ismét állandó s bőr termésű!? Sikert nem ígérhetek egy évi termés után, mert ez lehetetlen, ha nem felteszek legfeljebb 10 évet. De ki engem követ, már a jövő évben is fogja annak hasznát látni, mit írok vagy közlök. — Nagyban termesztők válogassanak ki, több fajú burgonyát tavaszkor, és osztályozzák el földjüket s a szerint ültessék be; munkálják szokás szerint, hanem őszkor figyeljenek, mellyik fajú közt találtatik kevesebb rothadt, különözzenek el minden fajból, bizonyos mennyiségűt a téli eltételre és ismét figyelmezve vizsgálják meg, mellyik faj hajlandó a kevésbé rothadásra és ezt ültessék ismét más évben ki. Mert a puha természetűnek, ki kel hazánkból veszni, hogy egyedül a kemény természetű maradjon, ez állandó honos fog lenni és dúsan fog fizetni. — Kisértse meg, a fentebb irtat Angolhon, Északamerika, vagy akár melly állam, s tapasztalni fogja, hogy egy bizonyos természetű, habár több fajú is, az, mi azon államban állandó lesz és nem fog kiveszni. Hogy 100 közül öt elrothad , senkit fel nem jogosít ezt mondani : kivesz a burgonya! Hogy pedig egy vagy más természetű burgonya, termeszthető bizonyos államban , nincs ellene a természet törvényének, mert az ember megél az északi valamint a déli sarknál, de ki az északi sarknál született s növekedett, vitessék a déli sarkhoz, már nem fogja magát feltalálni, és talán szaporodni sem, és viszont. Hol egyik ember kiállja a sűrű légnyomást s reá semmi rosz hatással nincs, a másik beteges lesz ott és korán elhal. — Ismerek régibb gazdákat, kik apjuk által is ültetett burgonyájukat nem változtatva, külön fajokon nem kapkodva, mindég egészséges burgonyával élnek. A sok faj átültetése hibát tett nem csak egy hanem több államoknak. Én egy 88 éves lelkésztől kaptam a régi burgonya fajból, mit a tisztes aggastyán mindég termesztett és soha sem rothad, pedig őszkor nem szárítom, és azon természetű burgonya megterem, bárhol Magyarhonban és nem rothad. (Ezt nem azért írám, mintha eladó volna.) Mig a puha természetű és régi keményet termesztem, a puha mindég megrothadt, ha nem egészben is, de nagy részben. — Nekem nincs földbirtokom, egyedül hivatalos állásom utáni és haszonbérbe vett; de azért ne mosolyogjanak fentebbi írásom felett, a kik ismernek vagy nem ismernek, mert tapasztalást tehettem és tettem is, ugy a magam kis körében mint nagyobb termesztőknél. — Ismerek olly határt, mellyben a puha burgonya szépen diszlik; de már az ültettessék át más határba, ott meg fog rothadni; ugy hogy, a mi A. község határában jelenleg jutalmaz; B. község közvetlen szomszéd határában megrothad. Azért Kám.jelenleg, mert bizonyosan ki fog ott is veszni. — Nem szükséges hát, sem magról, sem más fajút (ha csak keményebb nem találtatik) behozva termeszteni. — Tisztelettel felszólítok tehát, minden elfogulatlan termesztőt, használja ajánlatomat és ne mondja senki , hogy a burgonya kihal. — Adja Isten! mennél több hű követője legyen előterjesztésemnek, s áldás kövesse jó indulatu, tapasztalásból merített ajánlatomat. — Zsarnó, dec. 19-én 1855. Mikolay János, zsarnói r. lelk. Kertészet. Figyelmeztetjük olvasóinkat Mayr magkereskedő ez idei hirdetményére, melly a szokott választékos tárlaton kivül az általunk ismertetett Yam (kenyér-gyökér) gumóit is árulja. ..— „A mezei gazdaság könyvének" 2-dik kötete megjelent, melly tartalmazza a téli gyakorlatot, táblázatokkal, szövegbe nyomott fametszettekkel és 4 tehénábrával. ..— Havas József, ki borkivitelünk érdekében Párisban is szerzett összeköttetéseket, közelebbről egy londoni borkereskedőtől kapott levelet, mellyben az mustraborokat igér küldeni azon borokból, millyek a londoni piaczon leginkább kerestetnek, hogy azok minőségét a magyar borokéival hasonlitsa össze, miből aztán ki fog derülni, mennyiben kezdhet üzletet a magyar borokkal, s milly kelendőségre várhatnak azok London borkereskedésében. ..— A gazdasági egyletnek Budán levő, országosan ismert szőlőiskolájában egy szakférfiakból álló küldöttség egyenként minden tőkét vizsgálat alá vett, és összeírt, hogy igy világosan tudva legyen a tőkék száma, mi által azok kezelése és rendben tartása is nyerni fog. g.— Hogy Angolhonban milly patriarchalis viszony létezik némelly jólelkű földesurak és bérlőik közt, következő példa is mutatja. A kereskedelmi szabadság első éveiben , midőn t. i. a szabad gabnabevitel által a beltermesztőkre veszteség volt kilátásban, Lowe Fox földbirtokos bérlőinek, a nélkül hogy kérték volna, a gabonából 10 százék bért elengedett; most meg az idők jobbra fordultával a bérlők ajánltak önkényt ugyanannyival többet, de Lowe Fox nem fogadta el s csak abba egyezett, hogy ülni fog azon képhez, mellyet a hálás bérlők nejének fognak ajándékozni. Nemzeti színház. Mult évről adósak maradtunk még két uj színmű előadatásának felemlítésével. Könyves Kálmán Jókaitól és Salvator Rosa Degrétől szép számú közönség előtt kerültek szinre, s mindkettő másodszor is adatott. JANUÁR : I. Uj év első napján adatott Kemény Simon, dráma Kisfaludytól. A régiekre való visszaemlékezés is tiszteletre méltó. II. Az új szerződések már megkezdettek; mint halljuk, az igazgatóság jövőre a szabadságidőket úgy fogja rendezni, hogy azoknak felét minden művész nyáron át használja; nehogy egész télen mindig hiányos legyen a személyzet. III. Kövér Lajos uj „Cziczelle" czimü drámát végzett be. IV. A szinházi álarczos dalidók mához egy hétre (vasárn.) kezdetnek meg a nőegylet vigalmával. Irodalom és művészet. Januar. I., Családképek. Költeményfüzér, irta Ney Ferencz; ára 1 f t 30 kr. (Szelid, családi érzelmek, nyugodt kedélyes sziv ömlengései. Rokonszenvü olvasók figyelmébe ajánljuk.) 2., Szilasy János philosophiai tanulmányai, szerző arczképével. — Irány. Óhajtások. Hibás miveltség vagyis Rousseau. Helyes miveltség. Álbölcsészet, vagyis Voltaire. Józan bölcsészet. Keresztyén miveltség, vagyis Faludy. Tájékozás. Fensőbb nevelés. (A mű tartalma tanúskodik üdvös iránya felől.) 3. Magyar nép könyvének uj folyama. Első füzet. Szerkesztik Csengeri Antal és b. Kemény Zsigmond. Kiadja Heckenast. E jeles mű tartalmáról jövő számunkban fognak irni. 4. Megjelent „Magyarország történeti, földirati és állami legújabb leírása" IV. kötet, melly tartalmazza Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírását. E könyvből többek közt azt is megtanuljuk, hogy Csanádmegyében 1743-ban a dohányos emberek összeirattak s nevezetesen Makó városában mindegyikre 30 kr adót vetettek. Meg sem kell talán TÁRHÁZ.