Vasárnapi Ujság – 1857

1857-05-17 / 20. szám - Magyar-Óvár (képpel). Zombory G. 169. oldal / Élet- s jellemrajzok - Balatoni halászat és a Balatonban található halak. Pintér István 169. oldal / Természeti tudományok - Baromfitenyésztés 169. oldal / Természeti tudományok

169 Baromfitenyésztés. Lapunk egy korábbi számában emlékeztünk röviden e tárgyról, meg­említve többi között Spangenberg F. G. szászországi (Trachenberg, bei Dres­den) kiterjedt baromfi intézetét. A dolog eléggé fontos, hogy gazdáink figyelmét még egyszer felhívjuk reá. Franczia és angol gazdák évek óta tett gyakorlati tapasztalásai bebizo­nyították, hogy az okszerűen kezelt baromfitenyésztés nagyfontosságú szerepet játszik egy ország gazdászatában s iparágai között. Figyelmére méltatta azt a magyar Gazdasági Egylet is, midőn az idei kiállításban az aprómarhának is illő helyet juttatott. Külországokban bebizonyult tény, hogy a baromfite­nyésztés nemcsak igen hasznot hajtó egy nagyobb gazdaságban, hol a fen­tartási költségek aránylag igen csekélyek, hanem kis­gazdák, sőt városi em­berek is szép haszonnal foglalkozhatnak vele, miután itt is igen könnyű uton s olcsó áron juthatni mindenféle olly hulladékhoz, melly az apró marha ele­delét teszi. A házi szárnyas állatok husa s a tyúkok tojása szolgáltatja a legizletesb s legtáplálóbb emberi eledelek egy részét s mindkettőnek aránylag igen nagy ára van. A baromfiak tenyésztése tehát épen olly hasznos, mint kellemes és jutalmazó foglalkozás, s még inkább azzá kell lennie, ha nagy és kis gazdáink ezt nem csak kellő szenvedél­lyel, hanem észszerűen és nagyobb kiterjedés­ben is űzik. Erre nézve pedig mindenek előtt szükséges a házi szárnyas fajok nemesítése s a hazaiaknak külföldi jeles fajokkali keresztezése. Francziaor­szágban legvirágzóbb a tyúktenyésztés; múltkor említettük már. Hogy csak egy évben 104,732,000 darab tojást adott külkereskedésbe, a­miért legalább is 27 millió­­forintot vett be. S ezt csupán a tojásból, a­mi pedig csak egy részét teszi a baromfitenyésztés jövedelmezési ágainak. Újabb időkben Né­metországban is igen szép virágzásnak indul ez iparág, a­miről tanúskodik többi közt a Drezda melletti Trachenbergi intézet, mellynek igazgatója a fent említett Spangenberg ur. Ezzel akarjuk ezúttal megismertetni gazdáinkat, hogy, ha érdemesnek látják, méltassák figyelmükre. Teszszük pedig ezt annyi­val inkább, minthogy első rövid megemlítésünk következtében is több vidéki helyről érkeztek hozzánk felhivások, mellyekben bővebb ismertetés kivonta­tott tőlünk. E czélból itt közöljük jegyzékét mind azon részint valódi nemes, részint keresztezett kakas- és tyukfajoknak,mellyek a nevezett intézetben találtatnak s az árakat, mellyeken azok onnan megszerezhetők. A kezünkben levő ár­jegyzék 22 fajt említ következő árakon : 1) Cserkesz, tiszta fekete, vakító fe­hér arczkörrel s rendkívül magas taréjjal, párja 45 pft. 2) Spanyol, fényes fekete, rendkívül nagy (u. n. elefánt-) tojást tojók, 39 ft. 3) Prahma-Putra 39 ft. 4) Cochin-China-Zimmermann, igen szép vörösbarna, fényes fekete csi­kókkal, igen ritka, 36 ft. 5) Cochin-China fehér 36 ft. 6) Cochin-China fekete 33 ft. 7) Cochin-China, sárga és vörös (a kakasok aranysárgák) 30 ft. 8) Cochin-China sárga 30 ft.pp. — Mind ezen fajok teljesen kinőttek, s egyszer és kétszer olly nagyok s nehezek, mint az ottani rendes tyúkok. A kakasok gyak­ran 6—8 font nehezek. A cochin­chinák különösen alkalmasak a hizlalásra, igen gyorsan s könnyen nyerik ízletes húsokat s szaporán tojnak és költenek. 9) Malájok 39 ft. 10) Szürke vércse vagy Poules de Geld 30 ft. 11) Fehér párisi vagy Napoleon-tyúkok 27 ft. 12) Szines francziák 22 ft. 30 kr. 13) Arany brabanti 12 ft. 14) Ezüst brabanti 9 ft. pp. — A brabanti tyúkok sok és nagy tojást tojnak, ha kifejlődtek, még egyszer akkorák, mint a kö­zönséges falusi tyúkok, szép külsejűek, sisak alakú búbbal fejökön. 15) Törpe angol, fehér 9 ft. 16) Törpe angol, tarka 6 ft. 17) Cochin-China és Brabanti keresztezés 12 ft. 18) Spanyol és német keresztezés 12 ft. 19) Cochin-China és német keresztezés 9 ft. 20) Prahma-Putra és német ke­resztezés 9 ft. 21) Franczia és német keresztezés 7 ft. 30 kr. pp. — A 17 — 21 szám alatt felhozott keresztezések igen ajánltatnak. Igen ízletes husúak és szorgalmas tojók; igen különböző szép tollazattal bírnak, tojásaik 4—43/4 faj nehezek. 22­ német faj párja 3—4 pft. Ezen német tyúkok nagy becsben állanak, erősek, szorgalmas tojók, a tojás súlya 33/4~ 4­/4 laj. A fentebbi árjegyzékhez tudni kell, hogy párja alatt kakas és tyúk ér­tendő s a fentebbi árak csak a legkitűnőbb példányokra szólnak, nem kivá­logatott példányoknál az árak is olcsóbbak. A szárnyasok vasutáni elszállítására Spangenberg ur czélszerű rekesz­tékeket használ, mellyben az állatok az elkészített eledellel és itallal együtt ugy záratnak el külön, hogy sem a többi nem bánthatja, sem saját szemeljök által be nem piszkoltathatnak, sem éhség vagy szomj által nem gyötörtetnek. Az elküldést Drezdából eszközli vasúton bár­melly távol eső állomásig, a nélkül, hogy külön őrzőre volna szükség. Ha például déli 1 órakor feladja Drezdában a tyúkokat, másnap reggeli 8 óra tájban Bécsbe érnek (19—20 óra alatt) s innét d. u. 4 óra tájban már Pesten lehetnek. Természetes, hogy megérkezésükkor az illető állomáson tüstént át kell azokat venni. A nevezett szárnyas állatokon kivül a szászországi intézet tojásokkal is jelentékeny kereskedést űz s erre nézve följegyezzük a következő tudni­valót: 1) Cochin-China tojás darabja 24—45 kr. 2) nagy franczia, 18—24 kr. 3) Angol, 6 — 9 kr. 4) Cochin-China és brabanti keresztezés, 6—9 kr. 5) Bra­banti, 9—12 kr. 6) Keresztezések a fentebb 17—21 számok alatt említett fajokból, 6 — 8 kr. 7) német, 3 — 5 kr. pp. Megjegyzendő, hogy a tojások friss, kikölthető állapotban, hogy 8 nap­nál idősebbek ne legyenek, e czélra rendelt saját ládákban, mellyekben a csira (embryo) a szállítás által meg nem sértethetik, küldetnek el. A tojások kiköltését illetőleg említi az intézet igazgatója, hogy ott igen jó sikerrel használnak e czélra pulykákat, mellyek tavaszon és nyáron kön­­nyen ráhagyják magokat vennie működésre,ha nyílt szekrénybe vagy ládába tétetnek, m­elly az állatok hosszúságával és szélességével bír, de egy ujjnyival magasabb, mint testök ülő helyzetben, s ekkor madzaggal nyakukra egy da­rab deszkát kötünk, melly kisebb a szekrénynél s hátukon nyugszik. Azon nyugtalanság, mellyet ezen deszkadarab jelenléte a pulykának okoz, elég őt rábírni, hogy veszteg­üljön a tojásokon s azon lázas állapotba hozza, melly a költést mindig kisérni szokta. Jó gazdasszonyok, kik nem akarnak sok to­jást vesziteni, örömestebb használják költésre a pulykát, mint a tyúkot, már csak azért is, mert sokkal több tojást is adhatnak alájuk (32 darabig). Sőt arra is rá lehet venni a pulykát, hogy többször egymás után adja magát a költésre. A kiköltött csirkéket is nagy gonddal vezetgetik. Ennyit vagyunk képesek a hozzánk intézett felszólításokra válaszul adni, a­mit annál örömes­ebb teszünk, mivel azt hisszük, hogy a baromfi­tenyésztés szép és jövedelmező iparágának szintén nagy jövendője van áldott magtermő hazánkban. Ismerkedjünk meg a czélra vezető eszközökkel, s a­ki teheti, próbálja meg azokat. *) A balatoni halászat és a Balatonban találtató halak. Az 1856­­. évi téli halászat, melly 1856. dec. 10-től 1857. márt. 5-ig, vagy épen tizenkét hétig tartott, a jobbak közé számitható volt. Honunk e páratlan kiesen fekvő tava, három megye közt, mintegy 10 mérföldre nyúlván, az apadások leszámitása után is területe 20 • mérföldet M­a­g­y­a­r - Ó­v­á­r. *) Figyelmeztetnünk kell ezúttal olvasóinkat, hogy egy hasonló intézet létezik hazánkban is Nagyszombatban Siebenfreund János ur vezetése alatt, mellyről több izben ajánlólag emlékeztek hazai gazdasági közlönyeink. Szerk.

Next