Vasárnapi Ujság – 1857
1857-07-05 / 27. szám - Jászó (képpel) 257. oldal / Hazai tájleirások - Talált régiségek Felső-Dobszán 257. oldal / Történeti czikkek
257 Jászó. A prémontrei kanonokrend jászóvári prépostsága Abauj megyében, a Bódva vizétől hasitott kies völgy közepén fekszik Kassától nyugot felé 3 órányi távolságra. A vár mellett terül Jászó mezőváros mintegy kétezer lakossal, kik magyarok, szorgalmatos kézművesek és munkás földmivelők. A vidék regényességét kitűnően emeli, a vár- és várost északnyugotról környező ércz és márványban gazdag hegylánczolat, mellynek tövében a zöldelő völgy, a vasgyárak zúgása és a hömpölygő patakok lassú moraja kellemesen hatnak a terebélyes fák hűs árnyékában gondolatokba merült vándorra. Hazánkban a prémontréi rend — megszokott szójárás szerint fehér papok — első székhelyét 1130 évben Nagyváradon nyerte, hol II. István király által a Nagyvárad hegyfoki prépostság alapíttatott; itt tétetett le alapja magyar hazánkban létezett minden prémontréi prépostságnak, ez volt bölcsője a jászóinak is. Mikor és mellyik király alapitotta a jászói prépostságot ? ezt a régiség sötét leple födi; annyi bizonyos, hogy a tatárok keserű emlékű és kebellázitó pusztitása előtt Jászon már prépostság létezett, kitűnik ez különösen IV Béla királynak 1255-ben a tornai várban — mint akkori tartózkodása helyén — kelt okleveléből, mellynek erejénél a jászói prémontréiek előbbi birtokukban nem csak megerősíttettek, de egyszersmind javaik bőkezüleg gyarapittattak, jeles kiváltságokat nyertek és az országos levéltár hű kezelésekre bízatott. A kegyelet és vallásos érzet szülte lak fölött alapítása idejétől sok vihar és vész vonult el. IV. László és Róbert Károly idejében a jászói prépostság földi birtokában érzékeny csonkulást szenvedett, ugyanis Gylnich — ma Gölnicz — vize mellett fekvő földei IV. László parancsából Gölnicz bányavárosnak adattak át, melly veszteség kárpótlásául III. András 1290-ben az emlitett prépostságnak némelly javakat ajándékozott. 1332. évben Róbert Károly a prépostság birtokából egy részt hasitott ki a nemrég keletkezett Szomolnok bányaváros részére, e tetemes veszteség sujtólag hatott a prépostság anyagi jólétére, miért is nagy Lajos atyai gondoskodását a prémontreiekre kiterjesztvén, a prépostságot földterületén bányamivelési joggal, az arany és ezüst érczet is ideértve, kegyelmesen fölruházta, melly jogukat a jászói prémontréiek Mária Terézia uralkodásáig háboritlanul gyakorolták; e bányák dús jövedelméből épült a rajzon látható prémontréi lak, melly jelenleg is jászói vár nevezet alatt ismeretes. A vár nevezet 1436 évben vette kezdetét, az akkori zavarteljes idők és villongások igényéhez képest a jászói prémontréi lak Zsigmond király rendelete következtében bástyákkal és fölvonható hiddal erősittetett meg, melly munkálatokban a város lakói segédkezet nyújtani királyi parancs által köteleztettek : ezen időtül vár nevezetét megtartotta, noha a jelen épület a szelidebb kor bélyegét tünteti elő. A mostani épület létrehozója a rend által második alapítóként tisztelt Lauberer András, ki 1745—1779-ig mint jászói praelatus ritka tapintat, mély belátás és ügyes kiszámítással a rend virágzását eszközlötte; milly hévvel ápolta a tudományokat, milly gonddal karolta föl a szellemieket, ennek bebizonyítására csak azt hozom föl, hogy ő alatta kezdettek a jászói prémontréiek a rozsnyói gymnasiumban tanárkodni, ez időben nyert a magyar egyetem és kassai akadémia jeles tanférfiakat a jászói prémontréiek testületéből. De Lauberer nemcsak a tudományok körében örökítette emlékét, éber figyelmét az anyagi jólét előmozdítására is kiterjesztette, kitartó buzgalmának dicső műemléke a lerajzolt jászóvári prémontréi székhely, mellynek közepét a kéttornyú díszes szentegyház foglalja el. Az egyház falai márványozzák, oltárképei ritka művészi ügyességgel festvek, a faragványok és szobrok kitűnőek, a templom egész belsején a vallásos érzet és szent nyugalom szelleme leng. A szentegyházat két négyszög alakban környezi az épület : jobbra a káptalanbeliek laka, mellyben theologiai intézet, jeles könyvtár, ásvány és nagy értékű pénzgyüjtemény foglal helyet, ez utóbbinak becsét emelik a magyar királyok idejéből származott arany és ezüst érmek; az egyháztól balra van a praelatus laka, egyházi udvara és az országos levéltár. Az épület hátterén látható a nagy kiterjedésű kert, sétapark, üvegház, kertészi lak és gazdászati épületek. A távolban kivehető a Bódva folyó és a Szepesség felé vezető országút, valamint a magas hegyek kéklő ormai. A jászói vár hazánk jelentékenyebb helyeivel egy sorsban részesült, s különféle események szinhelye volt, gyakran a pusztitás és mozgalmak súlya alatt romba dőlt s ismét phönixként fölujult. Főpapjai egész a mohácsi gyászos emlékű ütközetig a rend tagjai közül választattak. 1553 ik évben Ollyas György meggyilkoltatása után a jászói prépostság világi papságból kinevezett férfiak birtokába jutott, kik közül első vala Draskovics György. 1613-ban a török hóditó hatalma magyar hazánkban mindinkább terjedvén, a székhelyéről kiűzött egri káptalan tagjai országgyűlési határozat következtében Jászóra,mint menedékhelyre vonultak, de nyugalmas lakhelyükből csakhamar a Bethlenféle mozgalmak által kizavartattak, azonban a villongások csillapultával Jászó szerény falait ismét fölkeresték, különösen Lósy Imre egri püspök, ki 1635 évben a jászói parochialis egyházban megyei zsinatot tartott. A Tököli mozgalmak idejében elpusztult jászói várat Fenessy György egri püspök ismét felépittette, e jeles férfiú halála után Jászó törvényes régi birtokosának a prémontréi kanonokrendnek vissza is adatott, mellynek birtokában maradt 1787 évig,midőn II. József a többi jószágos rendekkel a prémontréieket is eltörölte. 1802 évben a megszüntetett rendeket uj életre serkentette dicső emlékű uralkodónk I. Ferencz, ki az ősi jogaikba visszahelyezett prémontréieket, az ifjúság tudományos kiképzésével bizta meg, a kassai, nagyváradi, lőcsei és rozsnyói gymnasiumokat; a kassai és váradi akadémia bölcsészeti osztályait és ugyanott a nemes nevelő - intézetek kormányzását; a jászói és leleszi országos levéltár kezelését, végre a rend birtokaiban a lelkészi hivatalokat a jászóvári prémontréiek gondviselése alá helyezte. Ezen hivatás betöltésében, az ifjúság oktatása és a hivek vezetésében hogyan járt el a prémontréi rend, mint töltötte be hivatása körét? föltárják a nyilvánosság évlapjai. Kocsiss Ádám: Talált régiségek s kőszéntelep. Hernádvölgyéből Felső-Dobszáról (Abauj) következő tudósítást vettünk : Bátor vagyok pár szóval említést tenni azon talált régiségekről, mely Jászó.