Vasárnapi Ujság – 1858
1858-06-06 / 23. szám - Medárdvásárra 273. oldal / Vegyes tartalmu
275 nagyságban; a méh falánkja, mint egy duda az ő bordósípjával stb. stb. A nézőség igen kis számban jelent meg, mit részint annak lehet tulajdonítani, hogy a német nyelven mondott magyarázatot a tolmács olly roszul fordítja magyarra, hogy magyar embernek az előadás nagy része élvezhetlen marad, pedig különben a mostani vásár alkalmával, lehetlen hogy nagyobb közönségre ne számíthatnának e felette érdekes mutatványok. A hirdetés szerint e hó 10-ig még mindig folynak az előadások. Igen nagy élvezettől fosztja meg magát, ki ez időt a megtekintésre nem használja fel. — Nyíregyházáról május 13-ról írják : A kemény télnek bus maradványit most kezdjük csak észrevenni, midőn a természet ismét újulni kezd. Nemcsak a nemesebb szőlőfajokat, de sok helyen, a gyümölcsfákat is — kivált az oltványokat, őszi baraczkokat, és nedvesebb földben levő gyümölcsfákat nagyon megviselte, kifagyasztotta, s amit ez meghagyott, azt a 6 hét óta tartó szárazság és gyakori szelek megölték. — A veres himlő nálunk csak négy hét óta üríti az alsóbb iskolákat, áldozatul még kevesen estek, de minthogy a kisdedóvó-intézetet kivéve, egy iskola sem záratott be : méltán félhetünk, hogy a betegség utóhangjai siralmasak lesznek. Máris sok félig feliidult és iskolába visszatért gyermek újra megbetegedett. — A debreczeni színtársulat Molnár György igazgatása alatt ápril 29-től május 9-ig kilenc előadást rendezett a közönség nagy megelégedésére. „Béldi Pál" Szigligetitől és Dózsa György" Jókaitól voltak fő- s leglátogatottabb előadásaik. A terem mindig telve volt hallgatókkal. Illy előadások mellett a nyíregyháziak is megszoknák a színházba járást. — A reáltanoda minden biztatások daczára „csalfa vak remény" maradt, valamint a tanító képezde feléledése sem bizonyos. Az elemi tanodák rendezésére tétettek ugyan lépések, de sok embernek nem fér az eszébe, hogy 1400 gyermekhez hét tanító helyett legalább tizennégy kell, és hogy a tanítónak több fizetése legyen, mint egy pap jövedelmének egy ötöd vagy hatod része; mintha nem az épület alapját megvető építőmester, hanem a fedelet rakó ácsok érdemelnék a négyszeres vagy hatszoros fizetést. — T. Elefánt evang. lelkész úr ide jöttével mindinkább szaporodott a templomba járók száma, mind a tót, mind pedig a magyar prot. isteni tiszteleten; most újra kevesbűl a hallgatóság, ritkulnak a buzgóság és áldozati kézség példái! pedig most már két magyar papjuk van az evangélikus atyafiaknak. Különben a kasinót sem tudjuk feléleszteni, pedig ez idén már a harmadik mossusz-adag járta. De mi több, sem vasárnapi tanoda, sem a már majd két év előtt elhatározott faiskola kiadása iránt intézkedés eddig nem történt, bár néhány tanító jó remény fejében megrendelte a „Kerti Gazdaság« lapját több példányban! — Az F. ur által (az 1857-ik Va3. U. 308-dik lapján) bemutatott magyar tudományos könyvtár ugyan igen jól kezeltetik J. K. ur által s ő — mint meg vagyunk győződve, mindent megtesz ennek gyarapítására, de eziránti hazafiúi szent kötelességének eleget tenni" nem minden miveltebb polgártársunk sietett, mit méltán elvártunk és remélünk. Hogy a „Napkelet" és a „Szépirodalmi közlöny" itt több előfizetővel bir, mint Debreczenben stb. az még korántsem jogosit azon hiú véleményre, hogy mi nagyon haladunk. Figyelmeztetem az érdekletteket a mult évi Vasárnapi Újság 323. és 376-dik s a Politikai Újdonságok 225. és 249-dik lapján levő nyiregyházi jelentésekre. — B. Vidéki hirek. Debreczen, máj. 28. (Nádasház, zsindely és cseréptető. Nyári színkör. Az állandó színház ügye. Pünkösdi mulatság. Faburkolat.) Aggódik a vidék a rosz időjárás miatt; azt hivők, hogy a szép május meghozandja zöld lombjaival sóvár reményeinket, mikre a változó april kevés kilátást nyújtott; el is jött az, de első napjai olly durván hideg szél s esővel köszöntének, hogy a miatt a bőrszedő zsidóknak lőn az ő nagy aratása, rakásra hullván a hosszú rész telelés után a pusztákra kihajtott mindenféle oktalan állat. Azóta is, ha szép esőfellegek tornyosulnak felénk, nekivág az északi szél kemény dandárja, s nem szűnik, míg az utóörs fellegfoszlányt is el nem űzi a láthatárról; mindig is remegünk a mult hetekben gyakorivá vált tűzvészektől, mellyeket többnyire elátkozott emberkezek szítottak. — Különös e n egy városban több jelenleg a nádasház, mint 20—30 év előtt! — miért? én ugy hiszem, fő oka az építkezés megnehezülése. — Van, vagy legalább volt a tanácsnak rendelete, melly a tetőknek náddak fedését toltja, s csak az igazítást engedi meg; hogy játsszuk ezt ki? —az idén kiigazítjuk rosz tetőnknek felét, jövőre másik felét, s egy év alatt kész az uj nádtető. — Régebben mindenki vettethetett téglát a város közelében, ugy vályogot is; — most mint tudom, ez utóbbi egészben eltiltatott, az előbbire vagy nagyon távol mutatnak helyet, vagy vettesse, kinek tetszik, saját földjéből; e miatt megszűkült a jó anyag, s épülnek patics és karófalak, mellyeket tűzvész idején, mint legközelebb tapasztalók, oltani sem lehet. Hogy vagyunk a cserép-zsindellyel? — Negyvenhét év előtt a nádudvari határról hozatott jó földből kezdte vettetni a kitűnő cserepet a város, vettette tisztán vagy 25 évig, akkor elegyiték, utóbb helybeliből vetettek, adta a város a jó cserepet a kiállítási áron a helybelieknek, a kárvallottaknak, szegényeknek több évi hitelben is, a mostani roszat két annyi áron vesszük, hitelről szó sincsen. Tessék megnézni a nádorvendéglő tetejét; 1811-ben készült cserép az, s az ujabb tetőket egy derék zápor megszázalékolja. Az elöljáróság most is azért van, hogy a város lakosai javát, előmenetelét eszközölje; engedje meg a tégla-vályogvetést közel a városhoz, égettetően jó cserepet, s adja kiállítási áron, sőt megvesszük ha drágább lesz is, csak jó legyen. — Most aki jobbat akar, Kis-Marja, Újváros, Székelyhidról hozatja. A tűzvészekről szólván, eszembe jut itt megemlíteni, hogy a lisztkészlet melly a tűzkárosultaknak kiosztatott, a gőzmalmi társulat ajándéka. Molnár György színigazgató a színház udvarát csinos szabad színkörré alakittatá; megnyitásakor Prielle Kornéliának kellett volna „Bánk bán"-ban föllépni, de meg nem érkezvén a „Huszárcsinyt" adák, melly — kivévén a borzasztó sok ivási jeleneteket, a közönség megelégedésére játszatott el. Molnárné a huszáros tánczot olly ügyesen járá, hogy huszár legyen a talpán, ki tul tenne rajta. Azon alkalommal Kéler Béla bártfai fi, a Mazzuchelli gyalogezred karmestere, egy uj nyitányt mutatott be „Csokonai emléke" czim alatt; ügyesen vannak beleszőve a költő verseire készült ismeretes dalok. — Nem mertem volna reményleni, hogy a „Földiekkel játszó" elkoptatott melódiája a solo-klarinét lágy hangjain olly jól vegye ki magát; — a „Csikóbőrös kulacs" dala is igen jól alkalmaztatott; szóval a derék karmester megérdemlé a tapsvihart, melylyel üdvözöltetett. — Azóta Réthi is föllépett egy párszor, most pedig P. Kornélia művészjátékában gyönyörködünk; — sajnáljuk, hogy megjöttével Mátray Laura távozott, miért nem léphetnének ők föl együtt? Mégis különös élet az a színpadi; Mátray Marit sem láttuk még a vendégnővel együtt föllépni, pedig a Fekete orvosban mennyivel örömestebb néztük volna őt Aurelia szerepében, hiszen Mari kisasszony akkor is olly bájos szép maradna! Az állandó színház építése legfelsőbb helyen megengedtetett. A minapi értekezleten Ybl építész is jelen volt, akkor olly forma határoztatott, hogy a színház a Czegléd utcza közepén különállólag épüljön; — többen mondák, hogy e hely távol van a központtól, egy szép egyenes utczát vágna ketté, 8 zárna be, de erre azon nyomós argumentum adatott válaszul, hogy a hely egy garasba sem kerül; — igen, de nem is jövedelmez. Reménylik, hogy a casinó is oda megy; én nem hiszem; legfeljebb egy kis sör- vagy borcsarnok -s kis dohány-trafikra lehet bizott kilátás. — Ott van a főutcza, mellyet piacznak nevezett el a debreczeni ember; megtér ott egy színház, hol legszélesebb az utcza, s azt igazán piaczczá alakitná, s szintén nem kerülne semmibe, lehetne alá sok szép boltot —jövedelmezőt — építeni; — ha ez nem tetszik, ott van a Komáromy-ház, szintén a városé, nagy telkén egy kert is megfér, oldalépületekkel s közel van a középhez. Nem akarok rosz próféta lenni, de azt hiszem, hogy a Czegléd utczai helyre tervezendő városi színházra, különösen vidékről, nem sok részvényre számolhatunk, míg ha jó hely választatik, özönleni fog. Pünkösd hétfőjén most is megtelt a város erdeje a maga tízezreivel, az omnibusok, bér- és magánkocsik egész délután szakadatlanul jártak ki-és visszahozni a zöldben mulatókat; az idéni mulatság, azt hiszem, nyomokat hagyani a szép nyakakon a hernyók marásai miatt, mellyeknek milliói után útfélen, a fürdő-épület kül- és bélfalain, ruhákon és mindenütt mászkáltak, érett gyümölcsként potyogtak alá a falombjairól a zöldben mulatók nyakaira. Bent a városban is hemzsegett a sok jövőmenő, az indóháznál is nagy kelete volt a schwéháti nedűnek, csupán a városház elé újonnan fölállított kioszk busult árva magányban; napszámosok, cselédnek való nép foglalták el árnytalan lépcsőit a fagylalt után epedő szép világ helyett; nem hiszem, hogy vizzé nem vált jege a vállalkozó czukrásznak az uj sveiczi bódéban a rekkenő verőfényben. — Nem jobb lett volna az árnyékos oldalon kisérleni meg a fölállítást? A faburkolat készítéséhez ismét hozzá fogtak a harminczados közben; e név köz, azt kérdi, miért nem valamellyik főutczán, mellynek különösen szűk torkolatánál, ha ideje van a hires sornak, belefúl a talyigás bucephalusa? — így van a programmban, majd rá kerül a sor a főutczákra is! — várunk! ^ Egyveleg. + (Hármas menyegző.) Rheinbergben (Westfáliában) mult hó 14-kén egy agg házaspár aranymenyegzőjét ünnepelte, mellynek érdekességét azon ritka körülmény növelte, hogy ugyanakkor az agg házaspár legidősb lánya ezüstmenyegzőjét, legifjabb fia pedig első menyegzőjét ülte. (Olly birodalomban, mint China), hol hajat nem, legfőlebb czopfot viselnek az emberek fejük tetején, a borbélyok kétségkívül nagy szerepet játszanak. Nem csoda tehát, ha csupán Kantonban 20 ezer haj- és szakálpusztító dicséri a napot. + (Tamberlick Párisban) a lyrai operához nem kevesebb, mint 200,000, Duprez 150,000, Nourrit pedig 100,000 frank tiszteletdíj mellett van szerződtetve. E művészek torka valóságos kaliforniai aranybánya kicsinyben. + (Baumann, heilbronni festész.) — írja egyik német lap — hosszas tanulmány után olly olajfesték-nyomatot talált fel, melly szerint egyszerre többféle szin alkalmazható anélkül, hogy azok összefolynának. Ha e találmány czélszerünek bizonyul be, kétségkívül nagy befolyással lesz a festészetre. — Sir Wattkins William Wynne egy barátjával családja régisége felett vitázott, mellyet Noéig vitt fel. „ön mindamellett," jegyzé meg a jó barát vállvonatva, „ifjabb családból való." Walesbe mutattak egy családfát, melly több mint öt pergament óriás iven pompázott, s közepe táján e széljegyzet álla : ez idő körül teremtetetté világ. . . Nő becse. Egy amerikai ültetvényes városi jó barátjával késő éjfélig tivornyázott a kancsó mellett. Egy szép fiatal néger hölgy szolgált körültök, s mulattatá őket énekével és tánczával. De a bor az idegen fejébe fölfelé kezde szállni, s azért egy fitalvizet tért a rabhölgytől- De a gazda inze annak, hogy maradjon, s kiment.x Kis időr múlva belép a gazda neje egy korsó vizzel, de egészen a künn omló zavartúl átázva. Megilletődve s kérdőleg tekinte az idegen az ültetvényesre, s ezt nyugodtan mondá : „Ön csudálkozik, hogy nőmet illy iszonyú éjszakán a rabhölgy helyett küldöm a messze forrásra. De a dolog nagyon is egyszerű. A rabhölgy 50 dolláromban áll, nőt pedig ingyen kapok."