Vasárnapi Ujság – 1866
1866-09-16 / 37. szám - A tüdősorvadás elterjedése 447. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon - Csokonai mint jövendőmondó. Cs. Szatmári Károly 447. oldal / Vegyes tartalmu
szemű volt. Oly kevés lett kivált Szenden, hogy a magos urasághoz a dézsmabeli tartozást sem tudták megadni, a magos uraság elengedett a tiszta és kétszeres búzából egy harmadrészt kegyesen mind a jobbágyoknak, mind a nemeseknek. *) Zab sem termett bőven, de széna és más takarmány elég bőven termett ezen esztendőben. Ámbár a nyár száritó nagy meleggel járt és közben közben szép esőzések is voltak, mégis a borok nem igen jók lettek és kevés is termett. — A nyáron nagy káros égi háborúkkal is járt az idő. Augusztusban is oly csuda változással jártak az az idők egész Szeptember utoljáig, hogy az emberek a nyomtatással nagyon elkéstek. — Krumpli, kukoricza tűrhetőképen termett, de az időjárás miatt a krumpli nem nőtt meg és keserű lett. — Az ősz beálltával korán kezdett havazni, de novemberben, ami egy nap esett, másnap elolvadt. — A búza ára Deczemberig 2 ft. 30 dr., rozsé 2 ft., zabé 1 ft. 10 dr. Hanem Deczemberben már mindennek kezdett az ára fölébb menni: a búzának mérete fölment 4 ft. 20 drra, árpáé 2 ft. 40 drra, rozsé 3 ft., kétszeres búzáé 3 ft. 25, zabé 1 ft. 60 dr., a krumplinak zsákja volt 1 forint. 1826. Hozzám jött praeceptornak Komáromból October 18-án Varga András, kinek esztendeig való szolgálatáért ígértem 20 forintot. Fizettem neki Január 22-én komáromi útjára egy húszast vagyis 83 '/„ drt. **) — Elment tőlem a száki notáriushoz praeceptornak die 16 a Aug. 1827. Kifizettem egész esztendei bérét a hátra volt 1% hónapra is. 1826. Ismét kiadtam Tábori Pálnak az első szobát sz. György napig 18 frtért, és a czipő és csizmafoltozásokat tartozik esztendőt át ingyen tenni. *** 1826. die 15-a Octobris idő. Ujváry Ferencz plébános ur kifizette a fundationalis misékért járó stipendiumokat: néhai Martzel József plébános ur testamentomi hagyása szerint a requiemekre 2 ft. 30 krajczár, özv. Fridrich Ádámné rendelése szerint 2 ft. 18 krajczár, böjti lytániai imádságokért boldogult Martzel József testamentomi hagyása szerint 2 ft. összesen 6 ft. 48 kr., mely summa minden esztendőre kijár a mesternek. 1826. Julius 2-ikán Szenden délben szörnyű nagy széllel terhes felhők látszottak jönni, ámbár reggel szép és tiszta idő volt és délig semmi felhő sem látszott. Ekkor oly irtóztató nagy mennydörgés támadott, hogy rémülés volt hallani. Becsapott a villám az uraság vendégfogadója istálójának sarkába, hol egy hadi ló volt bekötve kis csikójával; a lovat azon sarokban agyonütötte és össze is égett; a csikója megmaradt, ezt kikapták. A csapiárosnak három lova ugyanazon istállóban volt, azokat kikapkodták. Látták azt is, hogy a csattanással az egész ház lángba borult. A csapiárosnak 250 ft. 95 drra becsültetett kára, t. i. a mi a padláson elégett. Az egész épület teteje,mely nádból volt, leégett; de a vendégház be nem égett, mivel téglával volt kipakolva. Ezen esztendőben ugyanazon napon Tata mellett Sz. Györgyön is egy nagy istállót megütött a villám, Császáron ennek előtte két héttel két házat ütött meg, azok is mind elégtek. Ezen, szomszéd helységben junius 7 ikén a mezőn kukoriczát kapáltak sokan, egy felhő ^kerekedvén esővel, az emberek összefutottak egy helyre, öten egy csomóban ülvén, egy ember a feleségét az ölében a szűrével betakarta, és az ölében agyon is ütötte az asszonyt a mennykő; de maga az ember életben maradt és a többi vele levők. Ugyanekkor Csákberényben a tehénpásztor kihajtván reggel a teheneket, 9 órakor egy nagy felhő kerekedvén, egy tehenet a csordában a villám agyonütött, a többi tehenek összefutottak ; ismét másodszori ütéssel 32 tehenet ütött agyon tervszerre. (Folyt követk.) dul elő. De vannak helyek, melyek igen közel feküsznek a tengerhez, s melyeknek lakói mégis igen keveset szenvednek gümőkórban. Ami a tengertől környezeti szigeteket illeti, az északi és keleti tenger szigetein igen ritkán fordul elő a sorvadás; ellenben a forró földöv szigetei épen nem nyújtanak menedéket ellene, s még Madeirán és Korfuban is, hová a gümőkórosokat küldeni szokták, elég gyakori, az Antilla és Bermuda szigeteken pedig igen is el van terjedve. A parti klimát illetőleg igen ingadoznak az adatok; tény azonban, hogy itt is két mozzanat veendő figyelembe; u. m. az egyenlitőtőli távolság és a talaj minősége s alakzata. Az északi és keleti tenger partjai részint a tengerből meredeken kiemelkedő mészsziklákat, részint terjedelmes lápföldeket mutatnak fel (pl. Holland, Oldenburg, Hannover). Az északi tenger száraz, homokos vagy sziklás partjai képesek a sorvadást feltartóztatni. Nem így a lápos és ingoványos vidékek. Ezekre nézve kétes, váljon igaza volt-e Boudinnek, mikor azt állította, hogy oly vidékek, hol a váltóláz uralkodik, mentesek a tüdősorvadástól. Néhány oldenburgi orvos észleletei Boudin mellett szólnak, de csak amennyiben egészen tiszta, a tengerrel határos lápokról van szó. Ami a Földközi-tenger partján fekvő annyira elhírhedt Nizzát illeti, jó tudni, hogy az új, magasabb fekvésű városrész sokkal jobb a mellbetegeknek, mint a régibb, alacsony fekvésű városrész. Az új városban enyhe, nedves a jég, az óvárosban igen is száraz. Igen kedvező Mentone éghajlata, mely közvetlenül a tengerparton fekszik egy halom két oldalán s északról hegyek által van védve. Pisának, közel levén a tengerhez, az Arno partján, kitűnő nedves jege van, s igen ritkán fordul elő benn a sorvadás. Nem áll ez Algierről. Egyiptomban azon mértékben fogy a betegség, amint a tengertől délfelé távozunk. Átalában abban központosulnak a vélemények, hogy a légnedvesség magas foka előmozdítja a tüdőgümőkór keletkezését. Bouditch, ki legújabban részletesen s alaposan tanulmányozta a sorvadás elterjedését Massachusetts államban, részletes adatok hosszú sorával bizonyította be, hogy mindenütt, hol a tüdősorvadás nagyon uralkodik, vagy átalában vagy legalább részenkint nedves a talaj. Ha ezen adatokat összevetjük az északi tenger nedves levegőjének üdvös befolyásával, akkor azon eredményre jutunk , hogy egyszerű nedvesség igenis jótékonyan hat a mellbetegekre, de egészen máskép áll a dolog, ha e nedvesség nedves parti lápokból vagy szárazföldi mocsárakból veszi eredetét, s telve lévén rothadt kóranyagokkal, csak előmozdítják a tüdősorvadást. A fődolog tehát a nedvesség, feltéve eredetének lehető tisztaságát. A magas hegyi klíma jóformán azáltal használ a mellbetegeknek, hogy ritkább lege által változást idéz elő az egész vérforgás és lélegzés egyensúlyában. Mert ez által nagyobb vértömeg jön a tüdőkbe, s mélyebb lélegzés és fokozottabb légcsere jön létre. Ezek nyomán, úgy látszik, hogy az északi tengerpartok, név szerint pedig Anglia déli partjai nagyon ajánlhatók a mellbetegeknek téli tartózkodási helyül. • A tüdősorvadás elterjedése. Az eddigi vizsgálódások a tüdősorvadás elterjedése körül azon meggyőződésre vezettek, hogy e betegség bizonyos magasságban nem fér *) Szenden sok nemes ember birt földeket az uradalomtól. Ezeknek engedtetett el a dézsma harmada. **) Ebből világos, hogy a húszas csak képzeletben vétetett '/s conventios forintnak; de valódi ezüstben kétannyiba számíttatott nagy agioval ***) Ezen jobbágyház lakója folyvást Tábori Pál maradt, ki 1825-ben 16 forintot, 1826-tól kezdve pedig 18 forintot fizetett házbérül, de csak az első szobát birta. 1829-tól kezdve az egész házat (két szobával) kibérelte évi 33 forintért; csupán a pinczét tartá fenn magának Barbay István. Ezen bérlet 1832-ig tartott . Egész házat bérleni 33 váltó forintért! Mikor lesz ismét ily boldog idő?! •tro Csokonai mint jövendőmondó. A magyar köznép érdekes szájhagyományai közt főképen két rendkívüli jelenség tűnik fel előttünk, melyek a nép képzeleteit leggyakrabban foglalkoztatják, kivált midőn a nemzet tudományos nagyságáról van szó, (mert erről is beszél a szegény nép!) s e bámult jelenségek egyike a mi Csonokai V. Mihályunk; — másik az úgynevezett „ördöngös Hatvani." — Csokonai, e ritka fénytünemény a magyar irodalom egén, ihletett szívből fakadó, általánosan kedvelt dalaival annyira szívhez tudott szólani, hogy őt még az egyszerű kis kunyhók lakói is, mint megistenült emberi alakot tekintik, csodálják, s róla, mint ilyenről születsenek a mondák, mert ősi tulajdona a magyar népnek, hogy a körében felmerülő magasztos és neki csodaszerünek látszó eseményeket dalban, vagy többnyire mondákban regékben örökíti. Így tett a nagy költő Csokonaival is; őt,,jövendőmondó" melléknévvel ruházta fel s tisztelte meg. Ugyanis közkézen forog egy irott jóslat, mely minden háznál, — hol csak irni tudó egyén van — találtatik, és a „kontraktus", s más ilyféle irományok között hiven őriztetik. Ezen jóslások 1884—1897-ig terjednek, s állítólag Csokonaitól származtak. Ugy hiszem, nem lesz talán érdektelen, ezt egész terjedelmében közölni. Csokonai jövendölései: 1834. Nagy árviz és égi háború. 1835. Gabona és bőrtermés lesz. 1836. Nagy vitéz jelenik meg. 1837. A kis Napoleon feltámad és hadat indít. 1838. A francziák Párisnál háborút tartanak. 1839. A királyok egymás ellen támadnak. 1840. Uj pápa választatik. 1841. Nagy melegség lesz. 1842. A pénz ezüstre váltódik. 1843. Földrengés, üstökös csillag. 1844. Nagy háború a vallás ellen. 1845.Nincs pápa,és sok pap elvész a háborúban. 1846. A törököktől a szent föld visszavétetik. 1847. Szűk esztendő és pestis lesz. 1848. Uj király választatik. 1849. Szük termés és pestis. 1850. Nagy betegség az egész világon. 1851. Uj tisztek választatnak. 1852. Uj publikum hirdettetik. 1853. Üstökös csillag. 1854. Szárazság és szükség. 1855. Üstökös csillag látszik. 1856. A törökök Konstantinápolyban megverettetnek. 1857. Pestis. 1858. Magyarországban uj király. 1859. A francziák ütközetre készülnek. 1860. Békeség az egész világon. 1861. Konstantinápoly elvétetik a törököktől. 1862. Bő esztendő és termés. 1863. Ami Krisztus születik. 1864. A ref. és több más vallás egy akol és egy pásztor előtt elkezdődnek. 1865. Földrengés és sáskatámadás. 1866. Nagy drágaság lesz. 1867. Az ausztriai házban uj király jelenik meg. 1868. Az igazak a nagy Istent meglátják. 1869. A nagy isteni felség mutatkozik. 1870. A hamis próféták feltámadnak. 1871. Római pápa választatik. 1872. Anti-Krisztus csalárdsággal kineveztetik 1873. Üstökös csillag fog látszani. 1874. Nagy szárazság uralkodik. 1875. Sok király megöletik. 1876. Uj publikum hirdettetik. 1877. Az igaz polgárt megismerik. 1878. A mennyei felség dicsőséggel megjelenik. 1879. Ilyés és Énók feltámadnak. 1880. A római pápa meghal. 1881. Bő esztendő következik. 1882. Nagy ínség és öldöklés az egész világon. 1883. Nincs semmi következés. 1884. A vallások hanyatlása. 1885. A királyok háborút indítanak. 1886. Árviz és szükség. 1887. Anti-Krisztus uralkodik. 1888. A Krisztus keresztje dicsőséggel megjelenik. 1889. Számtalan csudák látszanak. 1890. Sokan Anti-Krisztustól elcsábíttatnak. 1891. A vallás dol. a hanyatlás, pusztulás. 1892. Ilyés és Énók fellép. 1893. A nagy világ tűzben fog állani. 1894. Nap és hold a csillagokkal leesnek. 1895. A holtak feltámadnak. 1896. Rettenetes rémülés az egész világon. 1897. Utolsó ítélet; egy akol és egy pásztor, s mennyei Jeruzsálem. Eddig vannak a jóslatok; ezután még egy figyelmeztető versszak van téve mely igy hangzik : Ekkor vége leszen az Egész nagy világnak. Ember! vedd gondolóra Mivoltát azoknak. Mikor, hol és ki által keletkeztek ezen jóslások? nem tudom. Azt sem állithatom bizonyosan, hogy az egész haza népe között el van terjedve, hanem hogy a tiszántúli kerületben a nép szentnek hiszi — mivel már részben gyakorta beteljesedtek azok, — ezt tudom, legalább én úgy tapasztaltam. Megemlítendő még, hogy ezen jóslatok egyik papíron „Csokonai jövendölései" czímmel állanak, a másikon pedig ezzel: „Jövendőlések, melyek találtattak Nápolyban a benediktus barátok kriptájában faragott terméskőre kimetszve." E sorok írója egyiket sem hiszi ugyan, de azért — mint a magyar köznép nagy része által Csokonaiénak vallott s szentnek tartott jóslásokat — közlésére méltónak találja. Cs. Szatmári Károly.