Vasárnapi Ujság – 1868
1868-10-18 / 42. szám - Prim tábornok 42. szám / Arczképek, Külföldiek - Prim tbnok (arczkép) Komáromi Iván 497. oldal / Élet- és jellemrajzok - Brunóczi várkastély 42. szám / Hazai épitészet; emlékmüvek; régiségek - Képek a hazai népéletből: 10. Nyájat hajtó juhász. Frigyes vázlata u. Greguss 42. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Szerb falusi iró lakása 42. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. éa Hausenstein és Voller, Wollzeile Nro. 9 Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 uj krajczár. Az átalános szélcsöndben, mely talán csak egy kitörendő vihar előjele, egész Európa figyelmét néhány hét óta a spanyol forradalom veszi igénybe. Ritka összemüködésével a legellenkezőbb pártoknak, melyek egyben, a fenálló dynastia megbuktatására intézett törekvésben egyesültek, már siker is koronázta e forradalmat, s a pyrenei félsziget is megszabadult a Bourbon-ház uralmától, mely egykor a leghatalmasabb volt nyugaton, s mely most utolsó trónját is elvesztette. E forradalomban azon férfiú viszi a főszerepek egyikét, kinek arczképét jelen számunkkal mutatjuk be olvasóinknak. Prim János, reusi gróf, de los Castillejos marquis, spanyol tábornagy s jelenleg hadügyminiszter, 1814-ben született Catalonia Reus nevű városában, hol atyja mint katonatiszt lakott. Azóta oly fényessé vált közpályáját a fiatal Prim 1834-ben kezdé, midőn jogászból felcsapott Krisztina királynő katonájának. A polgárháború a királynő hivei és a carlisták közt ez időtájt javában folyt s hősünknek is elég alkalmat nyújtott a harczi kitüntetésre. Ez alkalmat nem is szalasztotta el, s rövid időn ezredességig vitte föl. A katonai dicsőséggel meg nem elégedve, a politikai pártok közt is csakhamar állást foglalt. Legelőször a progressisták (a határozott szabadelvűek) részére állott és tagja volt az Espartero kormánya ellen támadt ellenzéknek. Midőn 1842. novemberben Barcellonában lázadás tört ki, mint annak szítója ő is gyanúba vétetett, s csak franczia földre menekülés által kerülte ki a börtönt. Közben Barcellona részéről a cortesbe választák és az ezen követnek állással egybekapcsolt mentelmi jog oltalma alatt csakhamar visszatért szülőföldére. A következő évben Primn Narvaezzel, a moderadók („fontolva haladók") vezérével szövetkezett Espartero megbuktatására, Primi tábornok. 1843 májusában szülővárosában Reusban kitűzte a lázadás zászlóját és a körébe gyűlt csapatokkal hatalmába ejtő Barcellonát. Ezalatt kormányra jutott szövetségese az ügyében szerzett érdemekért tábornokká, reus-i gróffá és Madrid kormányzójává tette. Ugyanazon év őszén Barcellonába küldetett közbenjáróul az ott forrongó progressisták és a kormány közt; de békés úton nem tudván egyességet hozni létre,az 1844-ben támadt lázadást fegyveres erőszakkal nyomta el. Uj pártcziuiboráival azonban nemsokára meghasonlott, odahagyta a szolgálatot és a Xarvaez minisztériuma ellen támadt ellenzék tagjául szegődött. Narvaez ekkor elfogatta s mint bujtogatót s összeesküvés vádja alatt állót haditörvényszék elé állíttatta. Ez azonban a bizonyítékok hiányos voltánál fogva csak hat évi fogságra ítélte. Alig egy évig sujtó ez ítélet, midőn Narvaez öt édesanyja könyörgésére szabadon bocsátta rá. Prim ellenségének e nagylelkűségén annyira megilletődött, hogy lelkes levélben ajánlá föl neki megint szolgálatát, mit az el is fogadott, kinevezvén reus-i grófot Puerto-Rico sziget a főkapitányává. E jövedelmes állásban Prim megmaradt egész 1848-ig,de ekkor e tisztétől felfüggesztetvén, visszatért Spanyolországba és megint a progressistákhoz csatlakozott. Minthogy ezekkel egyetemben kormány ellen a kamarán kivül, a a nép között is bujtogatott, a királynő franczia földre száműzte őt. 1853-ban, a krimi háború kitörésekor a szövetségesek seregével ő is részt vett az aldunai hadjáratban. Ekkor kezdett ismeretessé válni a külföld előtt is, melynek figyelme ezentúl követte szülőföldére is, hova 1858 táján utólag visszatért. A királynő ismét kegyébe fogadván, kinevezé a senatus tagjává. Mint ilyen a kormány mellett kardoskodott és ezért 1860-ban a marokkói háború kitörésekor egy hadosztály parancsnokává tették, melynek élén ugyanazon év január 1-jén Los Castillejos alatt diadalmas ütközetet vívott. Ez alkalommal szerzett hadi érdemeiért a királynő által de Los Castillejos marquis-vá neveztetett. 1861-ben, midőn a spanyol kormány Angol- és Francziaországgal Mexikó ellen közös expedíczióra szövetkezett, Prim lett a spanyol csapatok fővezére. 1862. jan. elején hadaival partra is szállt Vera Cruz alatt, de csakhamar átlátván a franczia császár hódítási terveit s azokat előmozditani nem akarván, saját felelősségére még ugyan- PRIM TÁBORNOK.