Vasárnapi Ujság – 1870
1870-11-06 / 45. szám - A „kilencz” közös sirja (kép) -á-r- 579. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Az északi-fény 579. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon
.581 Melléklet a Vasárnapi Ujság 45-ik számához 1870. nov. 6 Irodalom és művészet. ** (Szemere Bertalan összes munkáiból) megjelent a „Levelek" 310 lapra terjedő kötete. Ezek nagyobbára történelmi és jellemrajzi tekintetben érdekes adatokat foglalnak magukban. Egy részük a forradalom alatt Kossuthhoz, Görgeihez írattak; másrészük a száműzetés alatt Vukovicshoz, Rónay Jáczinthoz, s Szemere egy pár rokonához. Igen érdekes sok tekintetben az, melyet a kiegyezési tervek kezdetén Majláth Györgyhöz intézett. A kötet nagyobb részét azon tartalmas és kitűnő irályú levelek képezik, melyeket az 1862-ki londoni kiállításról irt. Ebben a szépművészet termékei, a képek és egyéb műtárgyak is igen kitünőleg vannak ismertetve, s tanubizonyságul szolgálnak , hogy Szemere Bertalan az aesthetikai műveltség mily magas fokán állott. E köteten kivül még vagy kettő fog megjelenni Ráth Mórnál, regék, mesék, leirások, emlékiratok, stb. A „Levelek"-et tartalmazó kötet ára 2 ft. ** (Abaujmegye monographiájának,) melyet Korponay János, akadémiai lev. tag k. XI. füzete jelent meg Kassán. Egyes füzet ára 30 kr 8 kapható szerzőnél Kassán. ** (A ,,Természettudományi Közlöny 11) II-ik kötetének 17-ik füzete megjelent. A jelen füzetbe nagyobb közleményeket irtak: Dapsy László ,,A szaporodás törvényei, társadalomtani szempontból." Koch Antal „Földtani utazás a Bakony nyugati részeiben" és Schwarzer Viktor „A takarmányozás történelme és jelenlegi álláspontja." Végül az apróbb közleményeken kivül a társulati ügyeket is tartalmazza a füzet. ** (A Kisfaludy-társaság titkára) a pályázni kivánók figyelmét ama pályadijakra, melyeket a Kisfaludy-társaság 1870-dik évi február 5-dikén hirdetett. Ezek következők I. Kívántatik a tragédia elmélete. Jutalma ötven arany. II. Kívántatik ballada. Jutalma husz arany. A pályamunkák idegen kézzel, tisztán és olvashatólag másolva, bekötve, lapozva, a szerző valódi nevét rejtő, lepecsételt, jelmondatos levél kiséretében, folyó 1870-dik évi deczember 31-dikéig a társaság titkárához küldendők. Közintézetek, egyletek. ** (Magyar tud. akadémia.) A jogtud. és bölcsészeti osztálynak okt.31-én tartott ülésén dr.Pucler Tivadar értekezett az észak-német szövetség büntetőtörvénykönyvéről, amely jövő jan. 1-jétől kezdve az egész szövetség területén hatályba fog lépni. Összehasonlította annak egyes intézkedéseit az újabb büntető törvénykönyvekkel, nevezetesen a porosszal, az 1867-iki osztrákkal, és a még mindig az akták között heverő, nem egy tekintetben jeles 1843-diki magyar büntetőtörvény-javaslattal. Előnyei gyanánt kiemeli a kifejezések nagy szabatosságát, azon törekvést, hogy az igazságosság követelményeinek elégtétessék. Haladást jelez az enyhítő körülmények nagyobb mérvben való tekintetbevétele és a szabadságolási rendszer behozatala. A büntetés első neme az adat, mely a lefejezés által hajtatik végre, s csak két esetnél alkalmazható: a fejedelem és a megfontolt széndékkal véghezvitt gyilkosságnál. Fönn van még tartva a felségárulásnál, a honárulásnál s a vasutak nagyobb károsításainál. A büntetésnek második neme a szabadságbüntetés, mely fegyházi, várfogsági, fogsági és elzárási lehet. A várfogság életfogytiglani vagy időleges lehet, s csak is a politikai természetű bűntetteknél alkalmaztatik és semminemű becsületvesztést nem okoz. El van fogadva a törvénykönyvben az időleges szabadságolási rendszer is, mely szerint a bűnös, ha erkölcsös viseletének jelét mutatta, s ha fogságának % részét eltöltötte, szabadlábra bocsáttathatik. A szabadsági büntetések közé számítható a rendőrségi felügyelet, mely legfejebb 5 évig tarthat. Kimaradt a törvénykönyvből a becsületbüntetés, a becstelenség, mely a polgári halállal egyenlő. Némely büntetésekkel kapcsoltattak össze hátrányok is, így a fegyházzal büntetett képtelen hadseregben való szolgálatra és közhivatalokra. E jeles értekezés után, melyet élénken megéljeneztek, az akadémia összes üléssé alakult át. Arany János bejelentette Frivaldszky Imre halálát. Ezután Toldy Ferencz inditványozta, hogy az akadémia TARHA Z. kézikönyvek kiadása által is terjessze a tudományt, adjon ki folyóiratot a külföldi irodalom ismertetésére, s havonként elkülönítve tartsanak osztályülést. Ez utóbbit Csengery Antal indítványára azonnal elfogadták, s újévkor életbeléptetik A másik két életrevaló indítványt pedig véleményadás végett bizottságok elé utasíták. Köszönettel fogadák végül Csengery azon eljárását, hogy a gr. Erdődy-Család két láda eredeti okmánytárát (melyet Szalay László használt) a család jóváhagyásából az akadémia számára lemásoltatá. — (Építész-egylet.) Tudományos czélu művészegyleteinek száma ismét szaporodott eggyel. A napokban alakult meg a pesti építészek egylete, miáltal sok tekintetben nagy hiányon lőn segítve. Eddig az építészet, mint mostoha gyermek, a mérnökegylet egyik mellékosztályát képezte, s bizony még nem sok jelét adta életének. Épitészeink érezték e hiányt, s ezért készséggel karolták fel a kezdeményező, fiatal s jeles készültségű épitész hazánkfia Punczmann Gyula ur lelkes eszméjét s közreműködésükkel a bécsi, berlini, müncheni stb. hason egyletek mintájára megalakitni segiték a pesti építészek egyletét. A Punczmann úr által összehívott s megnyitott értekezleten számosan s pedig e művészi szak legjelesebb képviselői közül jelentek meg; alapszabályok s ügyrend kidolgozására egy öttagú bizottságot választottak, ennek elnökéül jeles mesterünk Ybl, alelnökéül Punczmann urakat. Az eszme meg van penditve, a gép mozgásba téve s a közönség, de kivált fővárosunk örömmel üdvözölheti ez uj vívmányt, melyre sehol nagyobb szükség nem volt, mint nálunk, hol az építészek közti solidaritás, a művészi öszhang hiánya épitkezéseink rendszeretlenségén, közpályázatoknál elkövetett hibák — s ennélfogva az ezek iránt támadt bizalmatlanság ennélfogva határozott 6» terv s művészi öntudat nélküli alkotásokban már eddig is sajnos, s nehezen orvosolható nyomokat hagyott; ez állapot további fentartása pedig a főváros óriás emelkedése s kivált újabban a közmunkatanács kilátásba helyzett nagyszerű terveivel szemben, napról napra építészeti s szépészeti érdekeink nagyobb veszélyeztetésével járna. Örömmel üdvözöljük tehát a fiatal egyletet, sikert kívánva működéséhez, de viszont szivére kötve, hogy ha nem akar az idegen földbe ültetett tropikus növény sorsára jutni, ne felejtse, hogy Magyarhon fővárosában székel, s a művészet átalános kozmopolitikus jellege mellett a nemzeti szellemet, hazafias czélokat se tévessze szem elől, csak igy lehet működése valóban áldásos, ugy a művészetre átalán, mint városunkra s nemzetünkre nézve. (A pesti egyetem jogászsegélyző-egylete elnökéül ez évre is Beöthy Zsoltot választották meg, nagy többséggel. ** (Dohánytermelés Elzászban.) E franczia tartománynak egyik legnevezetesb vagyonforrása a dohánytermelés volt. A francziaországi termés egy negyedrészét maga Elzász adta. Strassburg, Metz és Nancyban három nagy dohánygyár van; e gyárak közül a strassburgi maga 4 millió kilogrammot igényel évenként. Mi történik e czikk tekintetében majd — írja a „Gazd. L." — ez annál fontosabb kérdés ránk, mert az elzászi és a rajnai dohányokkal a mi dohányaink nem versenyezhetnek, s mert Németországban nincsen dohányegyedáruság. Egyház és iskola. ** (A tiszáninneni ág. hitv. ev. superintendentia) templomaiban ünnepélyes gyász-istentisztelet tartatott okt. 30-kan, az elhunyt superintendesért Mádayért. Utódjául leginkább három jelöltet emlegetnek: Czékus István rozsnyói, Bartholomaeidesz nyíregyházi és Stehlo eperjesi lelkészt. ** (Kinevezések.) A budai műegyetemhez rendes tanároknak neveztettek ki: Nagy Dezső mérnök a gépszerkezettanra, Steindl Imre és Schulz Ferencz (aki azonban e napokban elhunyt) a műépítészeti tanszékekre, dr. Wartha Vncze a vegyharműtanra, dr. Krenner József az ásvány- és földtanra, Szabó Gyula mérnök pedig a viz-, út-, híd- és vasúti épitészettanra. — Az egyetemi hadi tanfolyamnál a visszalépett Domaniczky Istvánt Csermelyi János honvédszázados fogja pótolni. — A budai kir. főgymnáziumnál Weixsgärtner Vincze s a szakolczai kath. algymnaziumnál Jankó Gyula ideigl. rajztanítók rendes rajztanárokká neveztettek ki. — A kassai jogakadémiához Fésűs György rendes tanárrá neveztetett ki. Ipar, gazdaság kereskedés. ** (Az országos magyar gazdasági egylet) által kezdeményezett sajt, túró és tejtermékek kiállítása, melyre a kormány részéről nagyobb számú jutalmak tűzettek ki, f. é. november 3—12 napjain fog Pesten a magyar gazdasági egylet köztelkén megtartatni. Mi ujság? ** (Halottak napján) a kedvezőtlen idő daczára igen nagy számmal mentek ki a főváros lakosai a kerepesi-uti temetőbe. A halottak estéjének most külön ünnepélye is volt, az t. i., melyet a „közös sir" fölé állított emlék leleplezésére rendeztek. D. u. 3 órakor a barátok teréről hosszú gyászmenet indult ki, élén Vidacs, Ivánka Imre és sok régi honvédtiszt, azután egyetemi ifjak, a pesti népkör, ó budai hajógyár tagjai, zenekarukkal, mely gyászdallamokat játszott, betegsegélyző és temetkezési egyletek, a nemzeti dalkör stb., majdnem húsz zászlóval, melyek nagyobbára feketék voltak, s a többi is lefátyolozva. Künn a sírnál kardos ifjak álltak díszőrség gyanánt. Az emlék gránittalapját repkény és nemzeti szalagos koszorúk bobták be. Ott állt az egyik áldozat, Giron Péter özvegye és árvája is, s körül az „Erzsébet" temetkezési egylet fáklyavivői. A dalkör a „Honfidal"-lal nyitá meg az ünnepélyt, s utána Vidacs J. ismerteté az emlékkő történetét. Lendvai Márton hévvel szavalta Jókai Mór e czélra írt költeményét, Simonyi Antal pedig az ünnepély jelentőségéről beszélt, mely után a gyászlepel lehullt az emlékről. Mind a három szónokot zajosan éljenzék, s a dalkör ,,Szózat"-a után szétoszlott a több ezernyi közönség. Mindenki ment a többi sírokhoz, hol kedvesei vagy a nemzet elhunyt jelesei nyugszanak. Batthyány nyughelyét folyvást sűrű csoportok állták körül. Az elhunyt költők, tudósok és művészek sírjainál is sokan voltak mindig. Hat órakor azonban már igen fogyni kezdett a tömeg, miután a jég hűvös, nedves s a föld sáros volt. — (Mosonyi Mihály) okt. 31-én meghalt. A magyar zene egyik legnagyobb tehetségű művelőjét vesztette el a „Szép Ilonka", „Álmos" és számos más jeles zenemű szerzőjében. Az elhunyt derék zeneszerző egyszerű, földmives szülőktől született 1814-ben Mosonmegye Boldogasszony nevű helységében. Ott kezdett iskolába járni, s első zenetanára a helybeli rektor volt. Majd a falusi czigányoktól tanult hegedülni, gordonkázni. 18 éves korában Pozsonyban betűszedő volt — de mint ilyen is többet foglalkozott zenei dolgokkal, s már ekkor kezdett kisebb zenedarabokat kiadogatni. 1842-ben Pestre jött mint zongoramester, s a zene minden ágát kultiválta, anélkül, hogy működésében határozott irány lett volna. De már ekkor kezdett figyelemre méltó egyházi zenedarabokat irni. 1853-ban a műszerető Keglevich Gábor felismerte benne a ritka tehetséget, a a Pejachevich családhoz zongora-tanítónak ajánlotta, s Mosonyi ismét elhagyta Pestet. De két év múlva ismét a fővárosban találjuk, hol ezután állandóan maradt. Halálával zeneirodalmunkat érzékeny veszteség érte. Temetése nov. 2-án d. u. nagy részvét mellett ment végbe; a budai zene és ének-akadémia, a pesti zenekedvelők egylete és a nemzeti szinház tagjai testületileg jelentek meg ; a nemzeti színháznál b. Orczy Felix igazgató tartott rövid gyászbeszédet a koporsó felett. — (Mosonyi arczképe a ,,V. U." 1860. 47. számában jelent meg.) — (A torontálmegyei 14-ik honvédzászlóaljnak) zászló-keresztanyjául Dániel Jánosné kéretett föl, ki e napokban már meg is kapta az általa rendelt zászlószalagot, melyen e felirás olvasható : „Előre honvéd, a hazáért Arasson zászlód hősi babért." A szalag szép kék bársony, egyik végén az ország, s a másikon a Dániel-család czimere látható. A zászlószentelésre József főherczeget is várják. — A székesfehérvári, 65-ik honvéd-zászlóalj zászlajának fölszentelése a napokban nagy