Vasárnapi Ujság – 1871
1871-03-26 / 13. szám - Darwin Róbert Károly 13. szám / Arczképek, Külföldiek - Darwin Robert K. (arczk.) Dapsy L. 153. oldal / Élet- és jellemrajzok - Az utolsó német katona kivonulása Párisból 13. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Egy porosz tiszt a Champ Elisée-n 13. szám / Történelmi képek - Porosz uhlánus az Arc de Triomphenál 13. szám / Történelmi képek
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. 9V* Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bresben: Opprick Alajos. Wollzeile Nr. 22. és INIAM?iatein és Vogler, Wollzeile Nr. 9.— Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár. A kép, mely előttünk áll, oly férfiú arczképe, kinek nevét tisztelet és bámulat, vagy harag és gyűlölet érzéseivel, de sehol sem közönyösen, sűrün emlegetik közel és távol, valahol csak a tudomány és az emberiség ügye iránt érdekkel viseltetnek. Mert Darwin, kinek arczképe ez, tudományos kutatásokra fektetett elmélete által a tudomány egyik legérdekesebb ágában, az állatfajok és az ember eredetéről oly tanokat állított fel, melyek nemcsak e tudományágat reformálni vannak hivatva, de — legalább a mint ellenséget állítják — az erkölcsi világrend körül eddig uralkodott nézeteket is felforgathatják. Darwin Robert Károly, a híres Darwin család most élő legtekintélyesebb tagja, született 1809. február 12-dikén, Anglia Shrewsbury városkájában, hol atyja, dr. Robert Waring a város physikusa volt, anyja pedig az angol kőedénygyártás nagy mesterének, Wedgwood Josiahnak leánya; másik nagyapja dr. Darwin Erasmus, az „Origin of society" (A társadalom keletkezése") és a „Temple of nature" stb. művek szerzője, szintén egyike volt kora tekintélyesebb embereinek, úgy hogy ami most élő Darwinünk méltán tekinthető egy angol tudom, aristokrata család sarjadékának. Első képezését szülővárosában, Shrewsburyben kezdette meg, dr. Butlernek, a későbbi lichfieldi püspöknek vezetése alatt; majd innen az edinburgi egyetemre ment, honnan két év múlva Cambridgebe tért vissza, hol 1831-ben, a Christ Collegeben avattatott fel B. A-vé.) A természettudományi kutatások iránti nagy hajlamát tanárai korán fölismervén benne, Mr. Rev. Henslow, a botanika tanára 1831-ben Capt. Fitzroynak és a Lord Admiralitasnak ajánlotta őt, mint Darwin Robert Károly, legalkalmasabbat, hogy a „Beagle H.M. B." hajót második utján mint természetvizsgáló a déli tengerekre kisérje. Mint annyi angol nagyságnak, úgy Darwinnek is tulajdonkép ez utazás volt az első szerencsés lökés, mely magas pályáján megindította. 22 éves korban oly vidékeket utazni be, mint a déli tengerek szigetvilága, látni e tájaknak a mieinkétől annyira elütő lényeit fel azok félvad lakosaiig, nem maradhatott hatás nélkül a még oly fogékony ifjú kedélyre. Az adatok, melyeket a fiatal természetbúvár szolgáltatott a tudományos világnak, nagy becsűekül lettek mindenütt elfogadva — s ő maga pedánsul registráló „naturalista" helyett gondolkodó fő, valódi philosoph lett. 1836-ban visszatérve ez egész földet megkerülő nagy utazásból, Farnborough közelében telepedett le, egy vidéki birtokon Kent megyében, nejével, ki mint Wedgwood Emma kisasszony unokahuga volt, s kitől számos családja is lett. Munkálkodását, melyért a Royal societytől a Royal- és Copley-érmeket, a porosz királytól pedig a becsületrend lovagságát nyerte, a következő főbb munkáiból lehet megitélnünk: „Journal 11, melybe a Beagle-n tett utazását írja le ; „The origin of species" („A fajok keletkezése"), mely először 1859-ben jelent meg, s azóta több kiadást érve, 10,000 példányban van forgalomban, a mellett hogy franczia, német, olasz, spanyol és más európai nyelvekre is le van fordítva. 1862-ben jelent meg tőle a „Selffertilization of Orchids", (,,Az orchidok öntermékenyitése"), 1868-ban „The Variation of domesticated Plants and animals", („A honosított növény- és állatfajok változatai"); végre legújabb műve „The Descent of Man, and Selection in Relation to Sex", („Az ember származása" stb.) E munkákban vannak elhintve, illetőleg az adatok roppant halmaza közé takarva azon tételek, melyek „darwini tanok" név alatt oly mélyen támadják meg az eddig köztiszteletben részesült morális és vallásos nézeteket, hogy épen nem csudálhatni, ha, a ki legelőször hallja ezeket, és talán az adatok közül nem maga szedte azokat ki nagy fáradsággal, meglepetve áll meg előttök s kérdi: „mily társadalmi rendre vezet mindez?" A darwini tanoknak ugyanis, — melyeket mi már e lapok mult évi folyamaiban ismertetünk röviden, — szerintünk nem abban rejlik fő horderejök, hogy a fajoknak nem külön teremtését, hanem egymásból származását, s így az embernek is szükségkép egy hozzá legközelebbi alantibb állatfajból kiválását szándékszik bebizonyítani, — hanem abban, hogy mind e nagy változások tényezőiül a 100,000 I) A RgW I|>T ROBERT KÁEOL Y / B. A. = Bachelor of Arts, mely körülbelül a mi doktorátusunknak felel meg.