Vasárnapi Ujság – 1872

1872-05-05 / 18. szám - A San-Lazaro-temető Havannában (képpel) 223. oldal / Általános nép- és országisme - Apróságok és különösségek az angol életből. I–V. 223. oldal / Általános nép- és országisme

224 1871. nov. 25-én egy csapat orvosnövendék a havannai orvosi egyetemből a San­ Lazaro-teme­tőbe, a város főtemetkezési helyére vonult, hol Castanon és Guzman a loyalista (kormány-) párt­nak két hőse nyugszik. Itt elkezdettek vidáman játszadozni és szaladgálni s valószínűleg csupán fiatalkori pajkosságból, kissé megrongálták az említett két hős sírját, kik a kubai felkelés ellen­zésében oly kiváló részt vettek. Másnap a temető felügyelője határozott váddal állott elő ellenükben a városi hatóságnál. Crespo tábornok, Havanna kormányzója parancsára be is fogták mindnyájat, de miután egy katonai törvényszék őket tömege­sen kihallgatta, minden büntetés nélkül szabad lábra helyeztettek. Ezzel tehát az egész dolog szépen véget ért volna, de most meg az önkéntesek kezdettek zúgo­lódni, s az ifjak példás megfenyítését követelték. Crespo tábornok jónak látta engedni s beleegye­zett, hogy a tanulókat egy uj haditörvényszék előtt, melynek nagy többsége épen az önkéntesek főbb tisztjeiből állott, ismét kihallgassák. Most már csak kettőt mentettek föl; harminczegyet hosszas ideig tartó és gályákon töltendő szigorú kényszermunkára, nyolczat pedig halálra ítéltek, a­kiket aztán­­ a Plaza de la Puertán nyilvánosan főbe is lőttek. A szerencsétlen áldozatok életkora 15—19 közt változott. Az ilyen véres visszatorlásokat épen a heves vérű kubai települők nem egy­kön­­nyen tudják elfeledni, és bizonyára meg fogják ra­gadni a legelső alkalmat, mely a gyűlölt anyaor­szág szigorú jármának lerázhatására kinálkozik. Rajzunk a havannai San­ La­zaro temetőt mutatja, melyben az említett sírok állítólagos megszent­ségtelenitése történt. A kubai spa­nyol temetők lényegesen külön­böznek az európaiaktól. A halot­takat nem a földbe temetik, ha­nem szilárd kőfalakba épített szá­raz fülkékbe­n szokták elhelyezni deszka­ állványok­a sorban egymás mellé s egymás fölébe. A holttes­teket a legsajátságosabb alakú ko­porsókban állítják be a fülkékbe, melyeknek nyílását sima kőlapok zárják el és ezeken az elhunytnak neve, állása stb. olvasható. E kő­táblákat néhol üveglemezek védik , ezek és a kőlapok között lámpák, virágok, keresztek, immortellek stb. vannak elhelyezve. Ámbár az egész városban az a hír volt el­terjedve, hogy a szerencsétlen tanulók az üveglemezt széttörték, a fülkéket fölnyitották s a holt­testeket is megcsonkitották volna, mégis csak annyi derült ki a si­rok megvizsgálása után, hogy az üvegre, hihetőleg gyűrűbe foglalt gyémánttal, néhány karczolás volt vonva. S. L. Egyveleg. • . (Házassági kedv járványok után.) Egy régi statisztikában azon különös följegyzést találjuk, hogy nagyobb járványos betegségek után az élet­kedv az embereknél még növekedett, s igen sok házasság köttetett. Igy például 1679-ben a dü­höngő pestis után Bécsben csak a sz. István tem­plomban egy napon 95 pár esküdött meg. Ulmban 1635-ben a pestis után, mely ugyanitt 15,000 éle­tet oltott ki, egy vasárnapi nap 60 eljegyzés hir­dettetett ki és a következő évben 579 menyegző tartatott 17,000 lakos mellett. Eilenburgban (Szászországban) 1687-ben pestisben 4480 ember halt meg, két harmada a lakosoknak; a következő évben mégis 238 pár esküdött, egyszer pedig egy órában 17 pár. Zürichben (midőn pestisben 7000 ember halt meg) 1612-ben 672 házasság köttetett mintegy 12,000 lakosnál. Érdekes lenne, ha egy oly modern statisztikát csinálnának, melyből meg­tudnák: hány házasság köttetett szerelemből és hány erőszakból vagy pénzkérdésből?­­ (Amerikai csodák.) A legnagyobb vizesés a világon a Niagara-zuhatag, hol a magasabban fekvő nagy tavak oly nagy folyót képeznek, mely 3 negyed angol mild széles és itt két roppant víz­tömegben ömlik alá a sziklákon, melyek 170 láb magasak. — A világ legnagyobb barlangja kétség­telenül a Mammuth-barlang Kentuckyban, hol egy földalatti folyón egész utazást lehet tenni, s a ha­bokból szintelen halakat lehet fogni. — A föld leghatalmasabb folyója a Mississippi, mely 4100 ang. mfld hosszú. — A világ legnagyobb völgye a Mississippi-völgy, mely 500,000 ang. mfld ter­jedelmű s egyszersmind a föld kerekségének leg­termékenyebb vidékei közé tartozik. — A legna­gyobb tó a világon a Felső-tó (Lake Superior) — a Kaspi-tót s a még nem eléggé ismert afrikai nagy tavakat ide nem értve. A Felső-tó valóságos tenger, mert 430 mfld hosszú s néhol 1000 láb mély. — A világ legnagyobb vaspályája még ed­dig a Csöndes-tengeri vaspálya, mely 3000 ang. mfld­nél hosszabb. — A legnagyobb természetes hid a világon a Cedar- Creeken (Czedrus-folyón) keresztül vi­vő sziklahid Virginiában. E hid egy oly sziklavölgy felett visz át, mely 80 láb széles és 250 láb mély s ott alant csörtet el a gyors futásu hegyi folyócska.­­ A legnagyobb nyersvas-tömeg a világon az úgy­nevezett vashegy (Iron Mountain) Missouriban; 350 láb magas és kerülete két mérföld.­­ Végre a világ legnagyobbszerű kőszéntelepe szintén Ame­rikában, Pennsylvaniában található, melynek bá­nyái évenként több millió tonna kőszenet szolgál­tatnak és kimerithetetleneknek látszanak. Ide számithatnak még a hires pennsylvaniai petróleum­forrásokat is, de a melyek most már meg sem áll­nak oly nagy hirben, mint akkor, a mikor fölfe­dezték s oly nagy humbugot csináltak velők. ** (Egy elsülyedt város.) Mindanar szigeten (a Philippineknek Luzon után legnagyobbikán) Costa- Cato város földrengés következtében eltűnt. Mult évi decz. 8-kán este 6 órakor Costa-Cato még szép virágzó város volt, és 20 perez múlva már csak romok jelölték helyét. Egy rövid tar­tamú, de rendkívül heves földrengés, minőket ed­dig még a Philippineken sem ismertek, néhány percz alatt mindent elpusztított, a­mi évek hosszú során létre­jött. A pusztulást megelőző földalatti moraj, az összeomló templomok és a házak százai­nak ropogása, az emelkedő és a tenger hullámai­ként nyíló föld iszonyú robaja, és azon szomorú bizonyosság, hogy a menekülés lehetetlen, mert a város deltán épült, leirhatlan rémülettel törté el a lakosokat. A szabad mező, a fák voltak a szeren­csétlenek első menhelyei. Kevés idő múlva iszonyú zápor kezdett esni, erős villámcsapások kíséreté­ben. Az éj nagy aggodalom között múlt el. Éjfél felé végre elállott az eső, s az egész lakosság el­ment a romokhoz. Másnap ismétlődtek a földren­gések. Ily körülmények között legjobbnak tartot­ták, a lakosságot az által megmenteni, hogy hajóra szállították. A szakadatlan rengések miatt attól tartanak, hogy a földalatti gázok csak az ottani számos tűzhányók egyikén át fognak utat tör­hetni maguknak. ** (Állatsereglet árverése.) A híres Womb­well-féle állatsereglet Edinburgban elárvereztetett. Az állatsereglet 1805-ben alapíttatott az elhunyt Wombwell György által, és közelebb Fairgrave birtokában volt. A nagyszámú vevők közt sok külföldi zoológiai kert és állatsereglet képviselője volt jelen. Az állatsereglet árverése közel 3000 font sterlingre megy fel, s némely állatok pompás áron keltek el. Így a sereglet legkitűnőbb pél­dányát, egy kitanult elefántot, a manchesteri zoológiai kert képviselője 680 font sterlingen vett meg. Egy „Ilannibal" nevű oroszlánt a bristoli zoológiai társaság 277 font sterlingen vett meg, más két oroszlán pedig 140 font, egy nőstény orosz­lán 85 font sterlingen kelt el. Egy bengáliai tig­rist Jamrach­ur Londonból 155 fton és egy jeges­medvét a párisi Jardin de Plantes részére 40 fon­ton vettek meg. Egy 5—6­ magas nőstény elefánt 145 fonton kelt el. Olcsón keltek el a papagályok, majmok, a kígyók közül két boa constrictor stb. ** (Az unitáriusok száma a magyar korona tartományaiban.) Az 1870-iki népszámlálás adatai szerint unitárius van: Magyarországon 788; Er­délyben 53,539; Horváth-Szlavonországban 91, a határőrvidéken 29 ; ezenkívül honvéd 103, r. ka­tona 281, s így összesen 54,822. Legtöbb unitárus van Udvarhelyszéken (22,619), legkevesebb (1—1) Kassán, Beregben, Borsodban, Sz.-Fehérvárt,­Gö­mörben, Eperjesen, Szathmár-Németiben, Szepes­ben, Gölniczbányán, Tolnában, Vasban, Kőszegen, Veszprém megyében, Széken, Besztercze vidékén, Ujegyház-székben, Varasd megyében, Varasdon és Verőczében. — Kolozsvárott 1058 unitárius él. ** (Oktatásügy Németországban.) Németor­szágban kerek számban 60,000 néptanoda van, melyekben 6 millió gyermek nyer oktatást. Min­den 1000 emberre körülbelül 150 iskolás gyermek esik. Ez átlagos számot meghaladja Braun­schweig, Szászország, Oldenburg és Thüringia (ott 1000 lakosra 175 tanuló esik); ellenben Mecklen­burg (1000 lakosra 120 tanuló), Bajorország (1000 lakosra 106 tanuló) nem éri el. Van azonfelül Németországban 123 gymnázium, 483 reáltanoda és magasb polgári tanoda. Ez inté­zetekben az összes tanulók száma 177,378. Németországban van to­vábbá 20 egyetem, 1624 tanár és 15,557 tanulóval; ez utóbbiakból Berlin, München és Lipcse egyen­ként 1000-nél többet számlál. Műegyetem 10 van. A tanárok száma 660, tanulóké 4428.­­ (Nevelési statisztika Olaszor­szágból.) Az angol lapok írják, hogy az olasz tan­ügyminiszterhez beküldött hivatalos jelentések sze­rint Olaszország 25 millió lakosa közül 17 millió nem tud sem írni, sem olvasni, s két millió le tudja ugyan írni a nevét, de oly gépiesen, hogy voltaképen azt se tudja, mit cselekszik; szóval a nevelés még roszabb lábon áll, mint Spanyolor­szágban. Szomorú képe a papi gazdálkodásnak azon a földön, mely egykor a tudomány és művé­szetek világra­szóló gazdag kertje volt. Hát nálunk? A legutóbb gyűjtött statisztikai adatok sze­rint, Magyarországban s Erdélyben együttvéve, olvasni és írni tud 3.593,475 lakos, és sem olvasni, sem irni nem tud 6.069,888. Tehát az olvasni és irni nem tudók száma szinte kétannyi mint amazoké. Ha nem állunk is oly roszul mint az olaszok, elég roszul arra nézve, hogy mindent elkövessünk az iskoláztatás átalánosítása körül. Ez az ága a sta­tisztikának a legfontosabb a népek életében, s ha itt levernek bennünket, le vagyunk verve a va­gyonosodásban, miveltségben, szabadságban, egy szóval mindabban, a­mi egy népet nag­gyá és boldoggá tesz. •­­ (Egy kelet-indiai királynő mint irónő.) Ke­let-Indiában a bhopali királynő Begum, mint irónő lépett fel a világ előtt. Egy kelet-indiai újságban a női­ nevelésről czikket irt, mely nemcsak jól van írva, hanem helyes gondolkozásról is tanúskodik. A fejedelemnő kora reggeltől déli 12 óráig per­zsául és angolul tanul, ekkor ebédel, s aztán két órát alszik, délután pedig a kormányzási ügyekkel foglalkozik. Az estét varrással és himzéssel tölti, közben különös történeteket mond el, s előadását nagyon dicsérik. •/­ (Elsülyedt hajók száma.) Ez év márczius havában 239 vitorlás hajó veszett el. Ezek közül 95 angol, 19 franczia, 59 amerikai, 26 német, 4 görög, 11 olasz, 6 hollandi, 6 norvég, 4 dán, 1 svéd, 1 portugáll, 2 osztrák, 2 spanyol, 3 orosz és 1 belga. E számhoz tartozik még tizenöt vitor­lás hajó, melyek hír nélkül tűntek el, tehát embe­reikkel és a teherrel együtt elsülyedtek. A gőz­hajók közül 25 szenvedett hajótörést, egy pedig mindenestől együtt elsülyedt. San­ Lazaro temető Slavannaban (Kuba szigetén).

Next