Vasárnapi Ujság – 1874
1874-12-27 / 52. szám - Jókai Mór „Forradalom alatt irt művei”-ből 842. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyak
844 VASÁRNAPI ÚJSÁG. XXI. ÉVFOLYAM. — 52. SZÁM. kézzel aknázta ki; egy mozaik az egész, melynek némely darabjai drágakövek, de akad köztük elkoptatott járdakő is. A mű kiállitása egyszerű, de ízléses. — Ellenbogen Adolf „Legújabb kör táncza", (ára 60 kr.). Meglehetősen ismert s épen nem legújabb népdalokból és csárdásokból álló mixtum compositum, melynek még ruhája is kopott, lévén az a 60-as évek boldog emlékezetű körtánczának figyel o ráiba burkolva. — Kende Pál „Hogyha nekem olyan rózsám volna" cz. csárdása (60 kr.); pár csinos nótát tartalmaz, nagyon primitiv átirásban. „ Angol- induló" ifj. Fahrbach Fülöptől (ára 60 kr.), e hamar közkedvességre, sőt már-már fatális népszerűségre vergődött franczia dalmű két legismertebb dallamából: a veszekedési kettősből és az összeesküvők karából van összetákolva. Aki még meg nem unta ezeket, annak ajánlhatjuk Fahrbach indulóját, mely nem egyszer hangzott már végig fővárosunk utczáin. Táncz-zene hijjában — talán ez is az idők jele — reveriekkel (ábránd) találkozunk, s Táborszky és Parschnál megjelent az ábrándok legábrándosbjainak egyike: „La voix du ciel" („Az ég szava") Neldy-től. Ki ezt az émelygős, üres zenét, e muzsikára tett frázisokat kedveli, 80 krért megveheti e faj egyik legremekebb példányát. Kevésbbé ábrándos, de nem sokkal tartalmasabb Ludwig W. katonazenekarnagy „Am Nordpol" cz. indulója (60 kr.), noha sikerült czimlapjáért, — mely a magyar-osztrák északsarki expediczió tagjait tünteti föl jéghegyek közepette, mint az uj föld elfoglalóit — elnézők lehetünk gyenge tartalma iránt. Az „Apolló" cz. zeneműfolyóirat 21 — 22. száma megjelent változatos tartalommal. Deslibes „Petaud király udvara" cz. dalművéből vett egyveleg után „Három hallgató magyar" következik Csermák Antaltól, mely ugy, ahogy azt Wachtel Aurél úr zongorára tette, még tán Bach Sebestyént is megrémítené; az öreg Csermák „cseh muzsikusunk", pedig ha így travertálva hallaná nótáit, bizonnyal szörnyet halna. E füzetből említést érdemel Feigler Gézának egy magyar dala énekre zongorakísérettel, melyben mély érzés ügyes hangszereléssel párosul. Az „Apolló"-nál úgy a kiállítására fordított csinos gond, mint a tartalom tekintetében utóbbi időben örvendetes haladást találunk, igy pl. a 15. 16. kettős szám nem egy külföldi zenemű - folyóirattal kiállhatná a versenyt s méltán megérdemli közönségünk pártfogását. Közintézetek, egyletek. — A magyar tud. akadémia hétfőn összes ülést tartott, mely alkalommal dr. Galgóczy Károly olvasott föl emlékbeszédet Vállas Antal akadémiai kültag fölött. Vállas Antal hazánkfia 1809 május 18-kán született Pesten. 1824-ben a kegyes szerzetbe lépett, melynek köréből azonban három év múlva kivált, s a pesti egyetemen bölcsészettudorrá len. 1848-ban az egyetem rendes mennyiségtani tanárává neveztetett ki, de ez állása az ideiglenes kormány által beszüntettetvén, 1851-ben kiköltözött Amerikába, hol csakhamar jelentékeny állásra küzdötte föl magát. Áttérve az evangelika vallásra, az uj-orleansi ágostai német hitközség papjává s az ottani akadémia titkárjává lőt. Meghalt 1869-ben ugyanott. Vállas Antal Magyarországon kiváló érdemeket szerzett magának azáltal, hogy a szám- és erőműtan meghonosításában tehetséges úttörő gyanánt szerepelt. Amerikai irodalmi munkásságát, sajnos, nem ismerjük. — Ezután folyó ügyek kerültek szőnyegre. Fogarasi János az első osztály részéről fölkéretett, hogy nézzen át a helyes magyarság szempontjából egy a vasúti hivatalnokok számára készített szakművet, melyet a közlekedési minisztérium küldött be az akadémiához. P. Szathmáry Károlynak szíves készséggel megadatott az engedély, hogy a „történelem tanításáról" szóló értekezését személyesen mutathassa be. Végre a III. osztály bejelenté, hogy a mennyiségtani s természettudományi állandó bizottság elnökének dr. Haynald Lajos, alelnökének pedig dr. Nendtvich Károly lőnek megválasztva. A földrajzi társulat mult csütörtöki ülésén Szabó József olvasott föl szerbiai utja tapasztalatairól, említést téve Ká 1lay belgrádi főkonzul monographiai gyűjteményéről is, mely nemsokára a nemzeti muzeumnak fog átadatni. Utána Déchy Mór olvasta följelentését a magas Tátrába tett f. évi augusztusi kirándulásáról. Utazásának szinhelye a Magyarország északi részén elnyúló Kárpátoknak azon része volt, mely a Duna, Vág és Poprád közti vizválasztékot képezi. Az első csúcs, a melyet megmászott, a gerlachfalvi volt, mely újabb mérések szerint a legmagasabb hegy Magyarországon, magasabb a lomniczi csúcsnál is, magassága ugyanis 2654 méter. E csúcsot Blázy Ede mászta meg először 27 évvel ezelőtt. A Viszokára, mely csúcs a negyedik rangot foglalja el a Kárpátok hegyei között, Déchy 3 útitárs kíséretében mászott föl. A hegy fölötte meredek, s a lebocsátkozás roppant nehézségekkel járt. — A két fölolvasást diszes közönség , főleg sok hölgy hallgatta. Egyház és iskola. — A tanügyre Budapest évenként rendkívül sokat áldoz, a mi kitűnik azon érdekes adatból, hogy a főváros 1875-diki költségvetésében az oktatási költségek egy millió 220,342 frtra vannak téve. Ezzel szemben a tandíjak, államsegélyek, az iskolaépítési alap stb. összesen 553,200 frtnyi bevételt mutatnak. Új iskolák építése vagy befejezésére Budapest fővárosa 1875-ben nem kevesebb mint 505,000 frtot fog fordítani. Mindez élénken bizonyítja, mily hatalmasan s imponálón halad Magyarország fővárosa a művelődés utján. — Adomány iskolai czélra. Gróf Pálffy János a somorjai polgári iskola építéséhez 8000 forinttal járult, a miért a város hatósága nevében Tomány Ferencz polgármester hirlapilag mond köszönetet a nemes adományozónak. — Királyi adományozás. Ő felsége a pécsi ág. hitv. egyházközség részére, templomépitési czélra, magánpénztárából 500 forintnyi segélyt engedélyezett. Ipar, gazdaság, kereskedés. A Balaton-Füreden vízvezetéket építenek. E napokban már megérkezik oda a mérnök, ki a terv elkészítésével van megbízva s tervét még a tél folytán bevégzi. Az intézet egy amerikai fecskendőt is szerzett be, mely óránként 500 alsó vizet fog az alsó sétányon szétlocsolni. A vízvezetéki hálózat a felső sétányon s az utczákon húzódik végig.. o o — Az ó-budai hajógyár, mely jobb időkben annyi munkásnak nyújtott foglalkozást s igy kenyeret, kevés kivétellel elbocsátá munkásait, miután a gyárban csak a legszükségesebb javításokat eszközlik a legközelebbi idényre. Ez is sajnos jele súlyos viszonyainknak. — Zöld rózsa. B. Nyáry Sándor szenvedélyes virágtermelő az úgynevezett zöld rózsa (Rosa viridiflora) elterjesztésén fáradozik. A zöld rózsa a Rosa indica korcsszüleménye, nem szépsége, de ritkasága miatt bir becscsel. Ittott eddig is voltak már hazánkban e ritka virágból példányok. Igy a hodolyi tenyészházban, mely akkor a Manassiak birtoka volt s most János toszkánai főherczegé, már a hatvanas években lehetett látni zöld rózsát; továbbá a temesvári gyárváros egy műkertészetében is. Mi ujságír — Mai számunkkal veszik olvasóink a „Vasárnapi Ujság" 1874. évi folyamának tartalomjegyzékét. Ugyancsak mai számunkhoz van mellékelve a Toldy István által szerkesztett s a Franklin-társulat kiadásában megjelenő „Nemzeti Hirlap" czimü uj napilap első mutatványszáma. — A királyi várkert alatt tervezett építkezések január elején meg fognak kezdetni Ybl építészünk azon tervrajza szerint, mely legjobban megnyerte ő felsége tetszését. Ybl a napokban terjesztette elő e nagy műgonddal kidolgozott tervrajzot egy bizottságnak, melyben herczeg Hohenlohe főudvarmester, báró Podmaniczky Frigyes a közmunkatanács alelnöke, gróf Andrásy Gyula külügyér s még többen vettek részt. Az építkezéseknek 3 év alatt kell elkészülnie. — A műcsarnok építésére királyné ő felsége, ki a hazai közmivelődés érdekeit oly nemes anyagi pártfogásban részesíti, közelebb 1000 forintot utalványozott. A királyi párnak szánt újévi üdvözleteket decz. 30-án este 8 és 10 óra közt fogják a budapesti kir. várpalotában átvenni és pedig a király nevében Hohenlohe-Schillingsfürst Konstantin herczeg, tábornok és cs. kir. első főudvarmester; a királyasszony nevében pedig Majláth Györgyné ő felsége palotahölgye, mint helyettes főudvarmesternő. — Mária Valéria főherczegnő közelebbSzabó Samu győri lakatos-mestertől egy mesterileg készitett kis takaréktűzhelyet kapott ajándékba. A királyné elfogadta kis leánya számára a felajánlott játékszert, mely bizonysága Szabó ügyességének, kinek ilyféle nagyobb gyártmányai egyébiránt már a természettudósok győri nagygyűlése alkalmával rendezett kiállitáson is igen kitűntek. — Az egyetemi olvasókörben vasárnap délelőtt megjelent Trefort közoktatásügyi miniszter, s megelégedéssel szólt a kör törekvése és berendezéséről. — Kolozsvártt a Jókai-pár f. hó 16-án fáklyás zenében részesült, melyet az egyetemi ifjúság rendezett több ezer ember részvétele mellett. Jókaiék szállása előtt a kolozsvári dalkör verseny dalt énekelt, Békésy Károly pedig hangulatteljes alkalmi beszédet tartott. Jókai meleg beszédben köszönte meg a szívélyes fogadtatást, melyben nejével együtt Kolozsvártt részesült. — Óváry Lipót hazánkfia, ki már régen nagy buzgalommal búvárolja az olaszországi levéltárakat, e napokban a magyar kormánytól megbízást kapott, hogy tanulmányozza az olaszországi, kiválóbb levéltárak berendezését s tapasztalatainak eredményét közölje a kormánynyal, mely azokat az állami levéltár rendezésénél szándékozik értékesíteni. — Sajtóper. A „Magyar Állam" s a „Magyar Politika" között folyó tollharcz, mely eddigelé mindkét részről nagy következetességgel vívatott, a sajtóbiróság előtt fog bevégződni. Az előbbi lap szerkesztője közelebb kijelentő közlönye hasábjain , hogy megindítá a sajtópert a „M. P." szerkesztője, Kecskeméthy Aurél ellen. — Czimbalom-hangversenyt szándékozik adni a népkonyhák javára Bertók Sándor ismert czimbalmosunk, mely alkalommal először fogja bemutatni Schunda hangszerkészítőnk új találmányú pedál-czimbalmát. — Szarvasvadászat, mely rókavadászaton végződik, nem tartozik a gyakoribb vadászélmények közé. Mindazáltal ez történt a főúri vadásztársaság egyik közelebbi vadászatán. A palotai kerteknél elbocsátott szarvast hosszabb ideig űzte a társaság, midőn észrevette, hogy a kopók nem a szarvast követik többé, hanem egy rókát, mely rendkívül gyorsan futott Csömör felé, s onnét egészen Gödöllő közelébe. A vadászok árkon és bokron, hegyen és völgyön át űzték a ravasz állatot, melynek mindazáltal sikerült megmenekülnie. Az erős lovaglásban a királyon és királynén kivül gróf Andrássy Gyula, báró Simonyi Lajos, Eszterházy Lajos herczeg, Auersperg Anna herczegnő s még többen vettek részt szenvedélyes rókavadászaink közül. — Hózivataros zord idő állott be kedden, ugy hogy Budapest és Bécs között lényeges háborítást szenvedett a vasúti forgalom. A pályát hótorlaszok lepték el, s a bécsi postavonat nem hatolhatott elő tovább, mint Pozsonyig, hol megrekedt. — A néptanítók helyzetének nyomorára élénk világot vet egy közelebbi Bessenyin történt esemény. Az ottani elöljáróság ugyanis márhónapok óta nem adja ki tanítóinak a fizetést, úgyhogy a tanítók egyike, V. L. kellő ruházat hiányában nem hagyhatja el szobáját sem. Az iskolaszék erre a községházához idéztette a tanítót, ki azonban a föntebbi ok miatt nem jelenhetett meg ott. Most tehát a szegény embert két hajdú által lökették mezítláb és egy ingben az utczára az iskolaszék tagjai, igy hurczoltatva őt mint közönséges gonosztevőt a közöségházához. — Egy élelmes iparlovag Borsodmegye falvaiban II. Rákóczi Ferencz koponyáit mutogatja a hiszékeny népnek. A „koponya" szó nem tollhibából került többes számba, miután a mutogató tényleg egy gyermek- s egy férfikoponya birtokában van. Az előbbiről azt állítja, hogy az Rákóczi feje volt gyermekkora-