Vasárnapi Ujság – 1876

1876-08-06 / 32. szám - Kelet-európai szláv és török hirlapok 506. oldal / Általános nép- és országisme

32. SZÁM. 1876. XXIII. ÉVFOLYAM. VASARNAPI UJSAG. sem akart megválni tőle. Ezt elpanaszolta egy­szer Dorottya főherczegnő Székácsnak: „Én sej­tem az okot, —­ felelte Székács, — ne mondja meg Fenséged ezután még a férjének se, hogy melyik házra alkuszunk s akkor meg is fogjuk azt venni." Ettől fogva teljes titokban tartották a dolgot, s egy nap a főherczegasszony azzal lepte meg a nádort, hogy „No most már van házunk a várban tem­plomnak; tegnap fizettük ki az árát." A nádor meg volt lepetve, s mosolyogva ismerte el magában, hogy igy aztán már ő sem változtathat a dolgon, ha az egészet háta mögött tették, s nemsokára Buda­várában fölépült az evangélikusok temploma ott, a­hol ma is áll. — A harcztér délkeleti részén, a Timok vize mentében a török hadsereg megkezdte végre a táma­dást, s nagy erővel nyomul be Szerbiába. Ennek kö­vetkeztében— mint Belgrádban tudtul adta a szerb kormány — a szerb csapatok megállapított haditerv szerint visszavonultak. A török hadak Knjazevácz (Gurgusevácz) városának nyomulnak, s ennek erőd­jeit heves csata után elfoglalták. Aug. 3-án e város alatt állt Ahmed Ejub pasa s egyesült Szulejman pasa hadosztályával. A szerbektől a Timok vize választotta el őket. A keleti határon Izvor és Zajcsár körül csata volt, kezdetben a szerbek szerencséjével, de aztán Ozmán pasa nagy vereséggel verte vissza őket Zajcsárhoz, melyet ostromolni kezdett, s egy aug. 2-iki hir szerint be is vett. A döntő ütközet valószínűleg Knjazevácznál lesz, hol Csernajeff serege áll a török ellen.­­ A harcztér többi részén az Ibarnál és Drinánál a szerb seregeket lenyűgözve tartják a törökök, s csak apró csatározások fordul­nak elő. Szerencsétlenek voltak azonban a török fegyverek Herczegovin­ában, a montenegróiak elle­nében. Mukthár pasa Nevesinje körül megverte Nikitza seregét, és visszaszorította őket a monte­negrói határ felé, de itt Vrbicza mellett a monte­negróiak újra összegyülekezve, Mukhtár pasát meg­verték. Több előkelő török tiszt elesett, maga Mukb­ár megsebesült, s Bilek várába vonult, melyet a montenegróiak ostromolnak. A szerbek a győzelem miatt féltékenyen tekintenek a montenegróia­kra, s attól tartanak, hogy a kivívott eredmények közt hirtelen békét köt, és cserben hagyja a szerb szövet­ségeseket. A szerbek is nagyon emlegetik a békét . Risztics miniszter a táborba, Paracsinba utazott a fejedelemhez, hogy adandó alkalommal rögtön ké­szen legyen a békeföltétellel. Oroszország pedig azon működik a hatalmaknál, hogy fegyverszünetre bír­ják a törököket, mielőtt ezek jól helybe hagyhatnák a szerbeket. — Belgrádból a közelebb ott időzött Kállay Béni képviselő többi közt következőket írta a „Kelet Népé"-nek: Mindenesetre jellemző arra nézve, h­ogy mennyire várnak most segélyt kívülről a szerbek, hogy valahányszor egy gőzös érkezik Belgrádra, a parton álló rendőrbiztos mindig megkérdezi a hajó­kapitánytól, vajjon érkeztek-e orvosok? A felelet a legtöbb esetben tagadó. Az orosz lapokban kürtölt roppant sympathiáknak mindeddig nem sok hasznát látták a szerbek. Az orosz tisztek csak csekély számmal találhatók a szerb seregben, s eddig leg­alább különös eredményeket nem tudnak felmutatni. Pénz és egyéb ajándékok természetben a sebesültek számára szinte nem a kívánt mennyiségben folynak Oroszországból. — Klapkával hosszasabban beszélt Konstanti­nápolyban a ,,D. Ztg." tudósítója. Klapka határozot­tan kijelenti előtte, hogy mindig a szabadság híve volt, s utálta a zsarnokságot. De a szerbeket gyű­löli, mert hazájának érdekeit pedig nem tévesztheti szem elöl. Egy előkelőbb török férfiúnak Klapka ugyanazon forrás szerint kinyilatkoztatta, h­ogy azért jött Konstantinápolyba, hogy barátait meglá­togassa. De eddig még teljesen szabad és független ember. Klapka a múlt héten elutazott a török tá­borba, a török csapatok felállításának megtekin­tésére. — Magyar pasa. A Vrbicánál elfogott Ozmán pasa a kőbányai téglaégető nemrég elhunyt igazga­tójának, Wolf Bernátnak a fivére. A szabadság­harczban Bem alatt küzdött, honvéd-főhadnagy lett s „Farkas"-ra magyarította nevét. Majd kimene­kült, muzulmán lett, sok nyelvet beszélvén, a kon­stantinápolyi katona­iskola tanárává neveztetett ki, tanította a szultán fiait is, a krími háborúban beg rangot nyert, s a török, angol és franczia hadak levelezéseit vitte, míg végre pasává lett. Egy év előtt még irt levelet kőbányai fivérének, jelentve, hogy nőül vett egy fiatal török leányt. — A török és szerb katonákról senki sem mondja, hogy valami nyalka legények. A csapatok majdnem folytonosan szabad ég alatt táboroznak; az eső és sár teljesen tönkre teszi az egyenruhát és lábbelit. Ehhez járul még az, hogy a harczok, a hegyek megmászása s az útszéli tövisek úgy össze­tépik a ruházatot, hogy különösen a nadrág ron­gyokból áll. A csekély ruhakészlet miatt a katonák csak egy részét lehet új egyenruhával ellátni.­­ A keletindiai muzulmánok az „Ittihad" szerint azon hitte, hogy Szerbia háborút kezdett az izlám ellen, táviratilag 00,000 önkénytes kiállítá­sára ajánlkoztak Konstantinápolyban. Azt a fele­letet kapták, hogy Törökországnak most nem ember kell, hanem pénz. Ennélfogva nagy gyűjtést indí­tottak meg Indiában, s minden ottani muzulmán fejenként egy fél font sterlinggel adózik. — Natália fejedelemnő Milán kívánatára még a döntő csata előtt el fogja hagyni Belgrádot s vagy Ausztriába vagy Oroszországba fog menni. A feje­delemnő különben beteg. — Bronzérmek szerb hőstettekért. A szerb háborúból ugyan nem ismerünk még hőstetteket, de mivel azok kitür­detésére van érdemrend, Milán fejedelem­ tahit osztogatja. 1805-ben volt épen 50 éve annak, hogy Obranovics Milos, előbb disznóke­reskedő s aztinrolnick­i körsáj-előljáró, kibontotta a takov-i templomnál a szabadság lobogóját. Fia, Mihály 1865-ben 50 éves jubileumát ünnepelte ez eseménynek, mely Oroszország segitsége­ nélkül, épen mint most, igen szomorú véget ért volna, s egy érmet alapított, mely az azon korszakból még élő — természetesen igen csekély szám­i — veteránoknak adatott. Ez éremmel ruháztatnak fel most Csernajeff, Ismailoff és Becker oroszok, mert kitüntették ma­gukat Babina-Glava-nál! — A szláv egyletek Oroszországban felhívá­sokkal tüzelik a közönséget a harczoló faj és hit­rokonok javára való önkénytes adakozásokra. Ezt teszik az összes orosz lapok is. Egyes adomá­nyok nem ritkán 300—700 rubelből állanak. Halálozások: Elhunytak a közelebbi napokban : Garay Imre, a fővárosi kereskedelmi körökben közbecsü­lésben élt férfin, s a „Haas Fülöp és fiai" czég helybeli üzle­tének vezetője, 63 éves korában. — Boblini Róbert, volt nyomdatulajdonos, hosszas betegeskedés után 46 éves korában az orsz. tébálodában. — Sárospa­taki Pataky Miklós, erdélyi földbirtokos, Mező-Madarason 55 éves korában. 509 Külföldről Santa Anna, Mexikó egykori hires diktátorának halálát jelentik. Valódi neve Antonio Lopez de Santana. Vitéz volt, eszes és könnyelmű. Bátor katona s könnyed kalandor. Volt diktátor, ismételten köztársasági elnök, államfogoly, szöke­vény, Miksának hive, Juareznek ellenfele, majd foglya, a­minek daczára visszavonulhatott New­ Yorkba nyugalomba. Ő írta alá azon szerződést, a­mely szerint Kalifornia a Szabad Státusoknak en­gedtetett át Mexikó által. Élete folyamának hű leírása mesekönyvként tűnik fel. Szerkesztői mondanivaló:­ ­— „A remete" czimü beszély német fordítási gyakorlatnak megjárja, de nem közölhető. Hanem az orthographiára az „első éves bölcsész"-eknek már nagyon kell vigyázni! — E. M. Kérdésére azt válaszoljuk, hogy „Stro­goff Mihály utazása" még eddig sehol és semmennyi­ért sem kapható meg egészen. Egy franczia folyóirat­ban jelenik meg részenként s lapunk e folyóirat köz­leményeit nyomon követi. Befejezte után önállólag is meg fog jelenni magyarul is. — A „kedvesemhez" czimü vers még nem igen biztató. Rim, rythmus, numerus és egyéb ily abra­kadabrákkal kell még előbb bensőbb ismeretségre lépni , majd azután, — ugy egy pár év múlva — kelleme­sebb viszonttalálkozásra lehet szerencsénk. — „Az idegen­" czimü beszély elvitázhatlanul gondosan és figyelemmel van dolgozva, de valamivel több gyakorlat után észre fogja venni, hogy mind a cselekvény, mind a jellemzés több egyszerűséget és természetességet igényel. A költői hatás titka nagy­részt e két alaptulajdonban gyökerezik, mert ezek nélkül nincs igazság és élethűség. SAKKJÁTÉK 870. számú feladv. Crum J.-töl. (Glasgowban). Sötét. 865-dik számú feladv. megfejtése. (Hartmann J.-töl Miskolczon.) VESZPRÉMBEN: Fülöp J. NAGY-KŐRÖSÖN :Nemesik L. GELSÉN : Giesinger Zsigm. és Kovács. SÁROSPATAKON: Gérecz K. BINYA-SZT.-KIRÁLYON: Wol-DEBRECZENBEN: Zagyva I. Iák Rudolf. SZIGETCSÉPEN: Mayer K. KECSKEMÉTEN :Galambos K. BUDAPESTEN: F. H. és K. J. A PESTI sakk-kör. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 2. sz.) i.® 4wc m H 9 i1 w% gp in •.', iu>T V, mwz/// w, mm. b c d Világos.6 1 g h Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. Világos. Sötét: 1. Vb6—b5 Bc5-b5: (a) 2. Hb1—c3f Ke4—f5: 3. Hc6—­l4f Kf5—e5: 4. Fhti—g7 mat. (a) 1 Ke4-f5: 2. Vb6—d3+ Kt6—e6 3. Vd3—d6f K—f6— f7 4. Vd6—g6 mat. Helyesen fejtették meg: HETI-NAPTÁR. Hónap és hetinap Katholikus és protestáns naptár (görög-orosz naptár Izraeliták fi Vasárn. 7 Hétfő 8 Kedd 9.Szerd. 10'Csüt. 1 l­ Pént. 12iSzom. julius A­­ 1 Jéz. szinvált. Donát, Kajetán. Czirjék, Jusztin Román, Afra Lőrincz vértanú Zsuzsanna szűz Klára szűz A 8 .Téz. szinvált. Kajetán Czirjék Ernőd Lőrincz Tiborc Klára, Hila. 25 C 9 julius­­ és Anna 26 Hermes 27 Pataleon 28 Procims 29 Kallinie 30 Szilas 131 Eudecimus 16 Ab. Bosch. Sab. 17 18 B. lámpael. 19 20 21 Kisfa-ünnep 22 Sab. Balek Nap kél Inyug. Hold kél nyug. ó. p. ó­p. Sz 46 7 25 47 7 24 48 7 23 49 7 22 50 7 20 52,7 18 p. ó. p. 8 14 5 37 8 29 6 47 8 43, 7 57 8 56 9 9 12 10 21 7 9 31­ 11 37 53,7 16 9 55 este Híd változásai. — Újhold 19-én 1 óra 42 perczkor délután. T­artal­o­m­ Székács József (arczkép). — Székács József epigrammáiból. — Foemina, foemina , punctum !! — A szerb-török háború (négy képpel). — A kom­munisztikus törekvések Oroszországban. — Stro­goff Mihály utazása (képpel). — Egyveleg. — Melléklet: V. Murád utódjáról. — Világító állatok. — Kelet-európai szláv és török hirlapok. — A hétről (arczkép).­­— Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Mi ujság? — Halálo­zások. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti­naptár.

Next