Vasárnapi Ujság – 1877
1877-02-11 / 6. szám - Válságos napok. B. + T. 90. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
92 volt nagy befolyású ritka tehetségű korlátnoka b. Jósika Sámuel, ki habár más politikai nézetben, más uton és más eszközökkel küzdött is, mint a többi fölhozottak, hű magyar hazafi volt, mint azok. Olyan volt Erdély ekkor mint egy kormányát, árboczát, vitorláit és zászlaját vesztett, zátonyra futott hajó. Az átalános levertség ama korszakában, melyben kihaló félben volt a reménység is, melyben néma apathia tanyázott a szép Erdélynek bérczei között, virányain, tért vissza Kolozsvárra gróf Mikó Imre." Az emlékbeszéd ezek után gr. Mikó működését és annak fölelevenitő hatását rajzolta erőteljes vonásokban és tömören állitva össze. Az emlékbeszédet zajosan megéljenezték. Ez után Kémer Flóris a 16-ik századbeli ötvösökre vonatkozó régi kézirat bemutatásával kapcsolatban a magyar ötvösök czéli szabályairól nyújtott érdekes adatokban gazdag értekezést. A ki felszabadult, tartozott a czéhmesternek és feleségének egy ozsonát fizetni. Legérdekesebb az ötvös-czéhek azon szabálya, hogy a fiatal remeklő, a ki magát valamely czéhbe beíratta, köteles volt egy esztendő alatt valamely mesternek lányát, vagy özvegyét elvenni, különben a várost elhagyni tartozott. Rómer végül a széhiratok gyűjtésére hívja fel a közfigyelmet, s konstatálja, hogy a magyar ötvösség igen magas fejlődési fokot ért el, s a jelenlegi ötvösség sokat nyerne, ha felélesztené a feledésbe ment régi formákat. Végül a titkár jelentette, hogy az utolsó ülés óta jelentkezett 8 alapitó és 105 évdijas tag, és hogy Abauj megye és Kassa városa az elnökhöz intézett levélben örömmel hivják meg a társulatot 1878-ra városukba. A Kisfaludy-társaság vasárnap d. e. 10 órakor a tud. akadémia dísztermében tartandó közgyűlésének tárgyai: 1. Lukács Móricz elnök megnyitó beszéde. 2. Greguss Ágost titkár jelentése a társasági lefolyt évről. 3. „Kemény Zsigmond emlékezete," Szász Károlytól. 4. ,,A szobor," költemény, Szász Bélától. 5. „Az uj család," rajz, Beöthy Zsolttól. 6. Beöthy Zsolt másodtitkár jelentése az 1876-ik évi két rendbeli pályázat eredményéről. 7. Az uj jutalomkérdések kihirdetése. 8. Elnöki zárszó. — A közgyűlésre szóló meghivókhoz van mellékelve a társaság vagyoni állásának kimutatása is. E szerint a mult év utolsó napján az összes vagyon 51,495 frtot tett. A mérnök és építészegylet febr. 3-iki szakülésén Kvassay Jenő felolvasást tartott azon befolyásról, melyet az erdő gyakorol az égaljra s a folyók vízjárására. Ismertette erre nézve a legelső tekintélyek nézeteit. Daussé volt az első, aki e téren pozitív adatokra támaszkodva, vizsgálta az eső okát és annak helyi átlagos mennyiségét. Ő mintegy sürítő hatást tulajdonít az erdőnek, s az erdők nagymérvű irtásából azt következteti, hogy az évi csapadékmennyiségnek csökkenni kellett, vagy legalább eloszlása változott meg. Paleocapa ugyanakkor kimutatta, hogy Velencze több patakja, forrása és folyója, mely az előtt öntözésre, ipari czélokra stb. szolgált, az utóbbi időben jóformán elapadt. Okát az erdőirtásban keresi, Lombardini pedig azt észlelte, hogy a Como tavának nagy vizei az utóbbi erdőirtások óta folyvást növekednek, míg a kis vizek csökkennek. Ezek és ezekhez hasonló nézetek sok ellentmondásra találtak, de a legújabb nézetek és megfigyelések már most nyomatékosabban látszanak kimutatni, hogy az erdő kedvező hatással van az égalji viszonyokra. A nemzeti kaszinó e hó 4-én tartotta évi közgyűlését, s gr. Mikes Jánost választotta elnöknek. A lefolyt év bevétele volt 108,582 frt, a kiadás 91,860 frt. A tagdíjakból hátralékban van 12,757 frt. A Deákszoborra a közgyűlés 1000 frtot szavazott meg. Az évenként tartatni szokott Széchenyi-lakoma febr. 26-ára tüzetett ki, melyen Majláth György országbíró fog elnökölni és Beöthy Ákos fogja az emlékbeszédet tartani. A kaszinó alapításának ötvenedik évfordulója a folyó év ápril havában lesz, s a jubileumot májusban ülik meg. Az alapítók közül már csak öten vannak életben, u. m. Havas József kir. tanácsos, gróf Károlyi György, gr. Mikes János, Szőgyényi László és báró Vay Miklós, kikhez ez ünnepélyes alkalomból külön meghívó levelet intéznek. A fővárosi szeretetház berendezési munkája, Simigh Istvánná és Kauser Jakabné tevékeny úrból VA SÄEN API UTS ÁG gyek felügyelete alatt, serényen foly. A fehérneműeket a nőiparegylet intézetében és a Zirzen Janka által vezetett képezdében díjtalanul készítik. A gyermekek ruhája szürke posztóból lesz. Az uj szeretetházat márczius elején megnyithatják. Egyelőre húsz gyermeket vesznek föl bele. Egyház és iskola. A budapesti egyetemnél Szász Károly e hó 8-án foglalta el tanszékét, mint a világirodalom magántanára. Nagy hallgatóság gyűlt össze, és éljenzéssel fogadták. A képzeletre és értelemre egyenlően hatásos képekben mutatta be az ősmondák szálait, melyekből a hősköltemények szőve vannak, a nagy gyűjtők és rendezők munkáját, a líra és éposz fajbeli és származási különbségeit, a naiv és mű-éposz választóvonalát. Végül az éposz alapfeltételeire tért. A tanügyi szervezet reformálására 1777-ben Mária Terézia által kibocsátott „Ratio educationis" évszázados ünnepét múlt vasárnap ülték meg a főváros tanítói. A népnevelők pesti egylete által indítványozott ünnepélyben a tanügy férfiai és barátai nagy számmal jelentek meg a megyeház nagy termében, hol a Liszt-egylet karéneke után Péterfy Sándor elnök ismertette az ünnepély czélját, majd Kerékgyártó Elek polgári iskolai tanár szólt a Mária Terézia-korabeli tanügyi állapotokról. Márki József a ratio educationist ismertette, rajzolta az azt megelőző tanügyi mozgalmakat. Ney Ferencz érdekes összehasonlítást tett a tanügy mai és száz év előtti állapota közt, míg Kiss Áron a száz év előtti tanférfiakról szólt, ismertetvén Kazinczynak, Kiss Jánosnak tanügyi fáradozásait, s különösen az előbbinek pályáját. Az ünnepélyt Baja Gergely budapesti tanfelügyelő zárbeszéde fejezte be. (I. SZÁM. 1877. XXIV. ÉVFOLYAM. Mi újság? A czeglédi küldöttség tisztelgéséről Kossuthnál egy jeles turini rajzoló, megbízásunk folytán, néhány érdekes vázlatot vett föl a helyszínen. Hogy a küldöttség Kossuth általi fogadtatásának történeti érdekű jelenetéről minél hívebb képet adhassunk. Gyárfás Jenő rajztanár úr, ki lapunk számára a vázlat után a farajzot készíti, a lefolyt héten Czeglédre utazott, hogy a küldöttség vezértagjairól e képhez rajzokat vegyen föl. E képek lapunk közelebbi számaiban fognak megjelenni. A honvédtisztek özvegyei és árvái nyugdíjalapjára a bibornokprímás 4000 frtot küldött a honvédelmi miniszterhez. Deák emlékszobrára, a hivatalos kimutatás szerint, deczember végéig összegyűlt 50,344 frt 62 kr készpénzben, 500 frt értékpapírokban és 95 frt 69 kr arany és ezüst értékben. A Petőfi-szobor alaptőkéje, leszámítva az Izsónak adott 10,000 frt tiszteletdíjat, 30,000 frtból áll, ami fedezi a Huszár Adolf által teljes nagy alakban készítendő minta és éretbeöntés költségeit, de a talapzat számára még néhány ezer forintra van szükség. Erre vonatkozólag a szobor-bizottság fog intézkedni, valamint lépéseket tesz a városnál, hogy a városligetben üresen álló közjáték épületét engedje át Huszárnak arra az időre, míg a szobor nagy mintáját (12 láb magas) ott elkészíti. Petőfinek a segesvári csatatéren állítandó emléke ügyében gyűlést tartott Fehéregyházán az a bizottság, mely már korábban gyűjtéseket rendezett. Most uj bizottságot választottak gróf Haller Ferencz elnöksége alatt Bartha Miklós, Mihály Lajos, Kozma Ferencz és Szoboszlai Károly urakból oly megbízással, hogy tegyenek lépéseket azon helynek megállapítására, a hol Petőfi Sándor hamvai a legnagyobb valószínűséggel nyugszanak. A fehéregyházi bizottságnak 2200 írtja van eddig. Bem hadi érdemjelét a szabadságharcz e nevezetes ereklyéjét, melyet Kossuth küld a háromszéki múzeumnak, a honvédmenház bizottsága kiállítja , nyilvánosan, a menház javára, 10 kros belépti díjak mellett. Febr. 10-ikétől kezdve három napig lesz látható d. e. 10 órától d. u. 5 óráig az „Arany sas" szálloda 1 -ső számú szobájában. Vele együtt állítják ki azt a díszes albumot is, melyet Posner Lajos készített a menháznak az adakozók neveinek beigtatására. Néhány ultramontán lap, először a pécsi „Tanügyi Füzetek" s utána az egri „Népiskola" és a hírhedt „Magyar állami• Idők Tanúja" néhai Dömötör János öngyilkossága okául oly valamit hirdetnek, a mit, ha igaz volna, keresztyénietlen volna hirdetni; minthogy pedig —• amit az elhunytnak minden személyes ismerője tud (s az említett lapok munkatársai közt is vannak olyanok !) — nem igaz, sőt teljesen alaptalan ráfogás : meg sem nevezhető, hogy mi. Egyházias lapoknak ily keresztyénietlen és rosz lelkű eljárását sem bővebben jellemezni, sem czáfolni érdemesnek nem tartjuk ; elég egyszerűen visszautasítani az alávaló koholmányt, s tovább terjesztését azokra bízni, akiknek megfoghatatlan passiója: halottakat rágalmazni. Friedvalszky János tiszeletére, ki mint a nemzeti múzeum állattani osztályának őre, huszonöt év óta szolgálja ez intézetet, barátai és tisztviselő társai vasárnap délben lakomát rendeztek a Hungáriában. A lakomát több felköszöntés fűszerezte, melyeket Pulszky Ferencz, Herman Ottó, Stoczek, Takács János, dr. Szabó s mások mondtak részint az ünnepelre, részint a természettudományokkal foglalkozókra. Izsó szobraiból a fővárosi tanács a belvárosi és józsefvárosi reáliskolák tanácskozási terme számára megvásárolta Eötvös, Petőfi, Zrínyi a költő, Arany és Szalay László mellszobrainak gipsz öntvényeit. Hangversennyel összekötött tánczvigalmat rendezett a budapesti ref. theologiai ifjúság e hó 3-án Czegléden. A sikerült hangverseny egyik legjobban megtapsolt része volt, az ifj. Dobos János alkapitány által elszavalt „Turinig és vissza" czimű költemény, melynek szerzője Forgács Endre ref. segédlelkész. Bertha Sándor temetésére, mely e hó 6-án történt, megjött Párisból az elhunyt fia, Bertha Sándor jeles műveltségű zeneköltő. A végtisztességtételen nagy közönség jelent meg, s ott volt Ghyczy Kálmán képviselőházi elnök, Haynald érsek, Pauler, Kerkapoly, Horváth Boldizsár, Lipovniczky septemvir, Molnár Aladár, Salamon, Gyulai, Rómer, Greguss, Ballagi, továbbá a hazai takarékpénztár tisztviselői stb. A gyászbeszédet Török Pál ref. superintendens mondotta. Meghatva festette az elhunyt érdemeit a haza, a közügyek és egyháza körül. Egy hires utazó öngyilkossága. Lissabonba érkezett hírek szerint Parth Henrik hires afrikai utazó decz. 7-bén Luandában egy heves lázroham alkalmával meggyilkolta magát. Barth Hamburgban született s berlini egyetemi tanár volt, 56 éves, Afrikában 1845-ben tette első utazását, mely 3 évig tartott. Alig egy évig időzött ezután Berlinben, s 1849 végén ismét útra ment, bejárva Saharát s Afrika több ismeretlen részét, csak 1855-ben tért Európába s leirta utazását. Még a 60-as években is hosszú utazásokat tett, s rövid pihenő után nemrégiben megint elment Afrikába, honnan most váratlan halálának híre érkezett. A konstantinápolyi küldöttség e hó 8-án este érkezett meg Triesztbe, hol a fővárosi 300-as bizottság küldöttei fogadták. Triesztben az ellenszenv félreismerhetetlen jelei közt készülődtek a demonstráczióra, s bárkákról és csolnakokról várták a Lloyd-gőzöst, mert a kikötőben rendőrök czirkáltak. A gőzös azonban bevárta az est sötétjét, mikor köd is ereszkedett a tengerre. Nem a rendes helyen a mólónál kötött ki, hanem a félreeső ponton. A rendőrség azonnal megjelent, s felszólította a hosszú útról jött küldöttséget, hogy folytassa azonnal útját. Ezek tiltakozása nem használt. Mellékutczákon, hol azonban csőcselék álldogált, rögtön az indóházhoz kellett menniök, a rendőrség fedezete alatt. A pályaudvar körül szintén rendőrség volt , egy század katona. Ez volt a fogadtatás Triesztben, hol oly hosszú utazás után még pihenőt sem tarthattak. Hír szerint Laibachban is ellenséges fogadtatástól lehetett tartaniok. A küldöttség e hó 9-én érkezett Kanizsára, éjjelre Székesfehérvárra várták, hol meghalnak és vasárnap délután 3 óra után Budapestre érkeznek. Itt a 300-as bizottság nagy előkészületeket tett fogadtatásukra. Lesz bandérium, lesznek fogatok, dalárdák éneke, üdvözlő beszéd, melyet Gozsdu Elek tart, s nagy lakoma. Mint mondják, a küldöttség következő emléket hoz magával Konstantinápolyból.